A 2019-ben a bejutási küszöb környékére zsugorodott párt hónapok óta növeli népszerűségét, megnéztük, mi lehet ennek a hátterében.
A 2019-es EP-választás után úgy tűnt, az ellenzék vezető erejévé válásáért a DK és a Momentum fog versengeni, aminek több oka is volt: egyrészt az Országgyűlésbe 20 százalékkal még legerősebb ellenzéki pártként jutott Jobbik pár hónap alatt 6,34 százalékossá zsugorodott, amivel összesen egy képviselőt tudott delegálni az Európai Parlamentbe, másrészt a nem sokkal később tartott önkormányzati választáson sem zavart országosan sok vizet, és egyszerűen kimaradt a hónapokig mindent uraló budapesti főpolgármester-választásból a Budapesten gyenge párt.
Ehhez képest 2020 végének és 2021 elejének egyetlen látványos tendenciája a Jobbik felfutása: sorra mérik különböző kutatóintézetek a párt növekedését, a Závecz Research februári adatai szerint a biztos pártválasztóknál már 12,2 százalékon áll Jakab Péter pártja, a 17,8 százalékos DK és a 8,7 százalékos Momentum között.
Még kisebb a különbség, ha a teljes népességet nézzük, ott a DK 10,2 százalékát a Jobbik 9,2 százalékkal követi, a Momentum 6,1 százalékos.
2019 márciusa óta nem volt ennyire erős a Jobbik, a párt a fiatalok között teljesít a legjobban: ebben a korcsoportban a DK nem rúg labdába, a Jobbik 13 százalékkal vezet februárban két százalékkal a Momentum előtt, de a 30-as és 40-es korosztályban is 11 és 12 százalékon állnak.
Csendes stagnálás, tudatos jakabizálás
A párt 2018 óta több kataklizmán is túl van: az országgyűlési választások után távozott Vona Gábor pártelnök, Toroczkai László, Novák Előd és Dúró Dóra kilépésével kihátrált a nemzeti radikális tábor (az új bázissal létrejött a Mi Hazánk Mozgalom). A két részre szakadt pártban a Vonát követő elnök, Sneider Tamás sincs már benne, ahogy viharos körülmények között számos más politikus is elhagyta a parlamenti frakciót és a pártot is.
Hogy miért kellett ekkora tisztogatás, arra egy, a Jobbik akkori ügyeire jól rálátó forrásunk azt mondta, főleg azok szorultak ki, akik nem voltak 100 százalékig lojálisak Jakabhoz. “Ezzel összefüggésben volt a történteknek ideológiai oldala is: Jakab világossá tette a megválasztása előtt, hogy ő nem akar jobboldali pártot. Akik önálló és jobboldali arcélt képzeltek el a Jobbiknak, azokat fokozatosan kiutálták” – mondta, hozzátéve, hogy akkoriban még szó sem volt arról, hogy beleállnak az ellenzéki összefogásba. Alapvetően azon ment a vita, hogy egy 10 százalékos küszöbön lévő jobboldali párt születik, vagy egy nagy néppárt, ami az ellenzék vezető ereje lehet. A pártelnök egy hvg.hu-nak adott interjújában is kifejtette, hogy ha túlzottan erősítenék a jobboldali imidzset, azzal lemondanának más szavazókról. Kérdésünket feltettük erről a pártnak is, aminek sajtóosztálya annyit válaszolt, a párt ideológiája szempontjából az elvi nyilatkozatuk mérvadó, ebben jobbközép, szociálisan érzékeny néppártként írják le magukat.
Forrásunk szerint “Jakab azt nézte be, hogy a párt bázisa és aktivistái alapvetően jobbosok voltak, akiknek a nagyrésze dobbantott is.” Ez a "dobbantássorozat" gyors és látványos volt: 2020 első felében sorra szűntek meg a párt alapszervezetei, többek közt a paksi, Vas megyében a teljes vezetőség távozott, Debrecenben pedig bár a kilépő tagok állításával szemben nem szűntek meg, de komoly változások történtek a tagságban. De – ahogy a cikkben már utaltunk rá –, mentek nagy nevek is: Jakab miatt távozott a Jobbik-alapító Szávay István, Bana Tibor, és a jelenleg függetlenként az országgyűlésben ülő Bencsik János is az új elnök miatt szakította meg a kapcsolatot a Jobbikkal. A kilépési hullám végpontja a párt három országgyűlési képviselője, Varga-Damm Andrea, Sneider Tamás és Farkas Gergely szakítása volt a párttal. Ekkorra tulajdonképpen mindenki eltűnt a Jobbikból, akiket korábban Jakab egy kiszivárgott hangfelvételen megbízhatatlannak nevezett.
Bár a Jobbik a folyamat végére erőtlennek tűnt, megtörtént az áramvonalasítás:
ahogy a Fidesz és az utóbbi időben a DK sikerei erre is épülnek, úgy a Jobbiknál is megszületett az egységes kommunikáció, amire úgy tűnik, világnézettől függetlenül vevők a magyarok. Nincsenek egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, a párt pedig épp úgy egyet jelent Jakab Péterrel (akit kívülről láthatóan is nagyon építenek), mint ahogy a Fidesz Orbán Viktorral, a DK pedig Gyurcsány Ferenccel.
A Jobbik közben tisztázta, mit vár el a pártalapítványuk által fenntartott sajtótermékektől is: az Alfahírt (illetve korábbi nevén Barikádot) még azért alapították 2009-ben, hogy csökkentsék a Kuruc.infón keresztül komoly befolyást birtokló Novák Elődtől való függőséget abban, mi jut el a jobbikosokhoz.
A Jobbikkal együtt szelídülő Alfahír nagyon felértékelődött, amikor Novák vitte magával a magyar internet legismertebb szélsőjobboldali honlapját, az egy ideig körülményekhez képest szabadon dolgozott újság üzenete pedig Jakab elnökké válása óta stabilan egyezik a pártéval, ami nem véletlen: az Alfahírt működtető Kiegyensúlyozott Médiáért Alapítvány élére az Béres Ferenc Attila került, aki egyúttal a Jobbik kommunikációs igazgatója is.
Fiatal férfiak országszerte
Az egy irányba tartó kommunikációhoz szükség van a közösségi médiára is: Facebookon csak a Jobbik oldalára posztonként 50–100 ezer forintot költenek hirdetésre. A hirdetett posztokat általában Jakab Péter képével illusztrálják, amelyek jellemzően 15–18 százalékban jutnak el budapestiekhez, mögöttük 9 százalék körül Borsod-Abaúj-Zemplén, nyolccal Pest megye, hattal Szabolcs-Szatmár-Bereg, és öttel Bács-Kiskun szokott szerepelni.
A hirdetésekkel elért korosztály is mutatja nagyjából, hol erős a párt. Főleg férfiak látják a párt üzeneteit, az összes elért 17 százaléka 25–34 év, 12 százaléka 18–24 év, 11 százaléka pedig 35–44 éves férfi.
A nőket annyira nem kapják el a hirdetéseikkel, a 25–34 közötti korosztály 8 százalék körül szokott szerepelni, a többi egyenletesen 6–7-et tesz ki. Ez utóbbi adat sokat mond a Jobbik karakteréről is.
Ugyan nem a Facebookon dől el a választás, de sokatmondó adat, hogy Jakab saját oldalára január 25. óta több mint 50 ezer új kedvelés érkezett, ezt a nagyjából 232 ezer lájkot csak Karácsony Gergely (263 ezer) Gyurcsány Ferenc (271 ezer) veri az ellenzéki oldalon – persze mindenkinek nagyon össze kell szednie magát, ha be akarják hozni Orbán Viktor 908 ezer lájkját, bár a miniszterelnök azzal “csal”, hogy néha miniszterelnöki bejelentéseket tart Facebookon.
A hangos elégedetlenek pártja lettek
A párt több éven át 7–9 százalék között stagnált, 2020 októberében egy százalékot tudott nőni. A jelenlegi 12 százalék ráadásul úgy jött össze, hogy decemberben (a választási törvény módosítása miatt is) hivatalosan is bevállalták, hogy képviselőik közös listán szerepelnek 2022-ben az egykori főellenség Gyurcsány Ferenccel. Ez Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője szerint nagyjából 200–250 ezer új szavazót jelent negyed év alatt, ami egy ilyen nagyságú pártnál jelentős eredmény.
“A tábor nem strukturálódott át, továbbra is inkább a kistelepüléseken erősebb az átlagnál, főleg a 30-as és 40-esek között, és nagyon erős a szakmunkás réteg, valószínűleg itt nőtt az eddigiekhez képest”
– mondta a hvg.hu-nak Závecz. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy a szakmunkásképzőt végzettek között 13, az érettségizettektől 12, a diplomásoktól pedig 7 százalékot kapna a párt. A számok láttán nem véletlen, hogy Jakab a „nép egyszerű gyermekének” képét igyekszik erősíteni a parízeres kiflis, illetve a nokedlis paprikás krumplis ebédek posztolásával.
Závecz Tibor szerint az már bonyolultabb kérdés, honnan jöttek át ezek a szavazók: a pártjukból hirtelen kiábrándult fideszesek most sem tűnnek valószínűnek, ilyen rövid idő alatt már nem váltanak oldalt tömegesen emberek.
“A Momentumtól akár le is szedhetett egy százalékot, de többet nem valószínű, hiszen ők is stagnálnak. Azt tudom elképzelni, hogy olyan bizonytalanokról van szó, akik régen a Fideszhez tartoztak, ahonnan pár éve leszakadtak, és most akarnak valakit találni, miközben a kormányellenesség is kialakult bennük. Emellett nem kizárhatók az újonnan belépő fiatalok, akiknek tetszik a Jobbik hangneme.”
Jakab Péter nagyon kihívó stílusban beszél a parlamentben Orbán Viktorral, ő volt az, aki a borsodi időközi választás után – csalást sejtetve – egy zsák krumplit is át akart adni a miniszterelnöknek.
Most Facebookon kopogtatnak be mindenkihez
A Jobbik médiaszereplés híján már 2010 előtt is próbált közvetlenül a választókhoz szólni, és ez most sincs másként: miután a koronavírus miatt a „bekopogtatunk minden ajtón” elv hónapok óta nem működik senkinél, marad a már említett Facebook. Závecz szerint ha Jakab Péter behoz 40 ezer új követőt (hónapok óta ő teljesít legjobban a teljes magyar politikai palettán ebben a műfajban – a szerk.), akkor az havonta fél százalék olyanokból, akik eddig talán nem is érdeklődtek annyira a politika iránt, de most tetszik nekik a lényegretörő kommunikáció.
De milyen most egy Jobbik-szavazó, kikhez szól a Jobbik? Jakab Péter hangsúlyozottan kisember imidzséből és “az egyszerű emberek hétköznapi problémáit” hangoztató előadásmódjából akár előkerülhetne az 1990-es évek Független Kisgazdapártja, vagy jóval korábbról a Nemzeti Parasztpárt is, de Závecz elmondása szerint a Jobbikot megkülönbözteti ezektől, hogy valamivel szélesebb rétegekhez szólnak.
“Az elégedetlenség fontos tényező: vagy a Fidesszel, vagy az egész rendszerrel elégedetlenek, és ennek hangot is adnak, és nem magukban rendezik le. Ennek az elégedetlenségnek a szószólójaként jelenik meg Jakab Péter. De megvan emellett egy nem annyira jelentős, de a felmutatható értelmiségi tábor is”
– mondta Závecz hozzátéve, hogy annak is üzenetértéke volt, hogy Jakab az elsők közt jelentkezett be az ellenzéki miniszterelnökjelöltségre.
Az előválasztás sem tűnik teljesen veszett ügynek: egy januári felmérés szerint a 14–14 százalékot hozó Dobrev Klára és Karácsony Gergely mögött Jakab Péter a legnépszerűbb a már szóba került ellenzéki induló között 12 százalékkal. A Medián február végén bemutatott felmérése is Jakabot hozta ki másodiknak Karácsony mögött 32 százalékkal. Bár messze még az előválasztás, és előkerülhetnek új indulók is, Jakab a kétfordulós lebonyolítás esetén sem esélytelen, hiszen valószínűleg ő kapná meg a második fordulóban Márki-Zay Péter szavazatait, amennyiben ő nem jutna tovább.
Ha a miniszterelnök-jelöltség nem is jön össze, vidéken annak ellenére is nagyot futhat a Jobbik a mind a 106 körzetben tartott előválasztáson, hogy az őszi időközin épp ők adták azt a Bíró Lászlót, aki mögé beállva csúnyán leégett az ellenzék.
Nekik ugyanis jól láthatóan továbbra is erős a vidéki beágyazódottságuk, bár azt többszöri próbálkozásra sem árulta el a párt, hány alapszervezetük létezik jelenleg.
Érdemes gyurcsányozni?
A korábbi miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc nevét az ellenzék minden megnyilvánulására tudatosan rámantrázza a kormány, baloldali pártozva a Jobbikot. Ez első ránézésre különösen a Jobbiknak, így Jakab Péternek fájhatna: a radikális oldalról indult, mostanra viszont tulajdonképpen a teljes radikális oldalt elvesztett pártot többek közt a kettővel ezelőtti évtized MSZP–SZDSZ-kormányzása hozta létre, és korábban Jakab Péter is nagyon erős hangon kritizálta a DK elnökét. A Jobbik–DK közeledés viszont már úgy tűnik, egyik párt szavazóját sem zavarja különösebben: a közös ellenzéki lista még jobban is teljesít az eddigi felmérések szerint, mint az ellenzéki pártok külön-külön.
A párt országgyűlési képviselőjének, Brenner Kolomannak egy vita során sikerült megtalálnia a magyarázatot az összefogásra a tőlük elviekben sokszor nagyon messze álló pártokkal: “A rendszerváltás előtt is közös asztalnál ült az összes rendszerváltó párt a kommunistákkal szemben, és most is ez történik.”
Azt maga Jakab is elismerte egy interjújában, hogy nagy lépés volt számára leülni azzal a politikussal, aki ellen korábban ő maga is tüntetett pártjával, de mint mondta, most sem tartja elengedhetetlennek a szimpátiát a közös célokhoz: "A személyes érzéseim nem befolyásolhatnak mindent: hát közös kormányzásra készülünk, könyörgöm! Nekem nem kell őt szeretnem, de ő a hat ellenzéki pártelnök közül az egyik. Igenis beszélnünk kell egymással, mert közösen kell dolgoznunk."
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy a magyar választók meg tudják bocsátani az ideológiai fordulatokat, ha kapnak egy erőskezű pártvezért, aki köré mindent kiépít egy mindig egyszerre lépő és szavazó párt. A szélsőjobbról indult Jobbik már bevallottan nem számít az őt először parlamentbe juttató radikálisok szavazataira, az egységes és tudatos kommunikációból ítélve viszont számít mindenkiére, akit nem a sajtószabadság vagy a bírói függetlenség csorbítása zavar a legjobban, hanem hogy nehezen él meg a fizetéséből.
Ilyen szavazóból pedig úgy tűnik, hónapról hónapra több van.
