A büntető ügyeket vagy „telekommunikációs eszköz útján” kell tárgyalni, vagy április 5. utánra halasztani a tárgyalást. Ez alól az egyetlen kivétel az, ha „az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna”.

A közigazgatási bíráskodásban „azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik”. Vagyis aki egy hatósági döntés ellen bírósághoz fordul, nem kérheti a döntés végrehajtásának felfüggesztését a jogerős ítéletig (ez volt az azonnali jogvédelem korábbi neve) arra hivatkozva, hogy az ítélet meghozatala előtt már visszafordíthatatlan helyzet állhat elő.

Egyébként a közigazgatási bíróságok tárgyaláson kívül járnak el és hoznak ítéletet, a felek nyilatkozataikat írásban nyújthatják be. Bizonyos esetekben, ha mindenképp tárgyalásra lenne szükség, a felperes kérheti annak elhalasztását a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra. A hagyatéki tárgyalásokat a közjegyzőknek mindenképp el kell halasztaniuk.

Általában tárgyalás nélkül működnek a polgári bíróságok is. Az első fokon eljáró bíróság – törvény eltérő rendelkezése esetében is – egy hivatásos bíróból áll. (Itt a kormány azzal a felhatalmazással él, hogy a veszélyhelyzetben alacsonyabb rangú jogszabállyal, azaz kormányrendelettel eltérhet a törvénytől.) A felek személyes meghallgatását Skype vagy más hasonló eszköz útján kell megoldani. Ha ez semmiképp se lehetséges, akkor az ügyet halasztani kell és „a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele”.

A bírák számára is bevezetik az otthoni munkát: „Ha a járványügyi helyzet indokolja, a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök elrendelheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalás vagy a nyilvános ülés ideje alatt végezze a bíróságon.