A kormány lépéseinek következményeit a Népszava egy meg nem nevezett jogvédő szervezet tanulmányára hivatkozva mutatja be.
A magyarországi civilek működését korlátozó törvények annak ellenére is megviselik a civil szférát, hogy a hatóságok nem alkalmazták ezeket teljeskörűen, és be nem tartásuk miatt csak néhány NGO-nak kellett szembenéznie jogi következményekkel – írja a Népszava egy meg nem nevezett nemzetközi jogvédő szervezet kutatására hivatkozva.
A kormány az elmúlt években több jogszabályt is elfogadott, amely a civil szférára vonatkozik. Kiemelkedő ezek közül a 2018-as "Stop Soros" törvénycsomag, valamint a 2017-es civiltörvény, amely arra kötelezi a nem-kormányzati szervezeteket, hogy vegyék magukat nyilvántartásba, ha bizonyos összeghatár fölött külföldi támogatásokat kapnak.
Az idézett jelentés szerint – mely 15 szervezet képviselőjét szólaltatja meg a lap szerint – az állandó küzdelem rengeteg időt és energiát emésztett fel, elvonva a szervezetek figyelmét a lényegi munkától. Előfordult, hogy a szervezetek vezetői és alkalmazottai halálos fenyegetéseket kaptak. A kormány lépései miatt számos állami intézmény visszatáncolt az együttműködéstől, miután a dolgozóik megijedtek a személyes vagy intézményes megtorlástól. Több esetben üzleti vállalkozások is megtagadták a szolgáltatásnyújtást bizonyos nem-kormányzati egyesületek számára.
A civil törvény nem tántorította el a nemzetközi adományozókat a támogatástól, de eleinte volt egy kis zavar a rendszerben – állapítja meg az idézett tanulmány, amely rámutat: a teljes magyar civil szféra bevételeinek 45 százaléka származik a magyar állam által kezelt hazai, illetve európai uniós támogatásból. A kormány politikájával szemben kritikus civilek nem jutnak közpénzekhez, de pályázhatnak az Európai Bizottság által közvetlenül felügyelt uniós alapokra. Legfőbb bevételi forrásuk intézményes donoroktól, magánadományokból és közösségi finanszírozásból származik.
A civil szférát övező politikai és jogi támadássorozat pozitív hozadékának bizonyult ugyanakkor, hogy a célba vett szervezetek erőteljesebben támogatják egymást és elmélyítették az együtműködésüket. Emellett a szektor komoly figyelmet kapott, így nőtt a hazai egyéni befizetésekből, például az adó 1 százalékának felajánlásából származó támogatásuk összege, és nem csökkentek a nagy nemzetközi donoroktól érkező források sem.
A civiltörvény miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben az Európai Bizottság (EB), amelynek tavaly júniusban az Európai Unió Bírósága is helyt adott. A bíróság kimondta, hogy a civil szervezetek külföldi személyek általi finanszírozására vonatkozóan a magyar állam által előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Jóllehet az Európai Bíróság még júniusban erre kötelezte Magyarországot, a mai napig nem módosították a törvényt. Az EB ezért jogi lépések bejelentésére készül – értesült a Reuters. A hírügynökség szerint a lépés csütörtökön várható.
Megelégelte a várakozást Brüsszel, újabb eljárást indíthat a civiltörvény miatt
Jóllehet az Európai Bíróság még júniusban erre kötelezte Magyarországot, a mai napig nem módosították a törvényt.