A miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó Reggelt Magyarország című műsorának adott szokásos péntek reggeli interjút. Tárgyalnak, de még nem tudni, mennyi oltóanyag jön Kínából vagy Oroszországból, új időszámítás viszont csak akkor kezdődhet, ha senki nincs közvetlen életveszélyben a vírus miatt.
Nem meglepő módon a járványhelyzettel kapcsolatos uniós csúcstalálkozóval kezdte péntek reggeli rádióinterjúját Orbán Viktor miniszterelnök. Nagy Katalin műsorvezető arra kérdezett rá, miben egyeztek meg a vakcinabeszerzésről. A kormányfő válaszában megjegyezte, hogy nagyon sok ilyen találkozón vett már részt, ami "leginkább a francia királyi udvar kultúrájához hasonlít", vagyis először hogy mindenki csupa szépet mond az Európai Unióról és utána kezdenek beszélni a problémákról.
A miniszterelnök ez után tért arra rá, hogy több országban már rengeteg embert beoltottak, ezért szembe kellene nézni a ténnyel, hogy valamit elrontott az Európai Unió. Miért nem jó az európaiaknak az AstraZeneca oltóanyaga? – tette fel a kérdést, arra viszont már nem utalt, hogy az Európai Gyógyszerügynökség január 29-én fog dönteni a vakcina engedélyeztetéséről.
"A magyaroknak nem magyarázatra van szükségük, hanem vakcinára" – szögezte le a kormányfő, aki ezzel magyarázta, miért szerzünk máshonnan oltóanyagot. Szijjártó Péter ezért utazott ma Moszkvába, ezért engedélyezték a Szputnyik V-t és ezért vizsgálják a kínai Sinopharm vakcináját.
Bizonyos cégeknek milliószámra állnak a raktárában a vakcinái, Brüsszel meg nem adja ki az engedélyt – utalt állítólagos gazdasági összefüggésekre Orbán, de szerinte erről nekünk nincs képünk, és "nem is érdekel minket". A felelősségről pedig majd később kell tárgyalni.
Ügyes, mozgékony, hatékony és gyors külügyminiszterünk van, bízom benne, hogy jól tárgyal ma Moszkvában – felelt a miniszterelnök arra a kérdésre, mikor jöhet a Szputnyik V oltóanyagból, de konkrét választ nem adott. Kína pedig csak akkor küld vakcinát, ha meglesz a magyar engedély.
Korlátozások, vakcinaútlevél
Nem tudjuk addig a korlátozásokat feloldani, amíg nincs tömeges oltás – emlékeztetett a kormányfő, majd ismertette a péntek reggeli járványszámokat.
Eszerint 1311 új fertőzöttet diagnosztizáltak, 98 ember hunyt el, 3959-en vannak kórházban és 274 ember van lélegeztetőgépen.
A kormányfő felsorolta az oltási tervet is, vagyis először jönnek az egészségügyi dolgozók és az idősotthonok lakói (itt tartunk most). Utána jöhetnek
- a 60 év feletti krónikus betegek, ők 1,5 millióan vannak,
- a rendvédelmi dolgozók és védekezés egyéb szereplői, ide tartoznak az operatív törzs tagjai, és a kormánytagok,
- majd azok az idősek, akik nem szenvednek krónikus betegségben.
Ha senki nincs közvetlen életveszélyben a vírus miatt, akkor lesz új időszámítás – ismételte meg a terveket.
A jövő heti kormányülésen hoznak döntést az érettségizőkről, a kormány azon gondolkozik, hogy őket visszaengedjék-e órai felkészülésre. Addig mindenkit arra kért, hogy tartsák be a korlátozásokat.
A rendkívüli jogrend meghosszabbításáról is kérdezte a műsorvezető. Erről Orbán azt mondta, előbb két hétre saját hatáskörben meghosszabbítják, majd a tavaszi ülésszakban a parlament elé viszik a kérdést.
A kormány azért rendelte el egy vakcinagyár felépítését Debrecenben, így még egyszer nem lehet ilyen kiszolgáltatottság Magyarország életében – magyarázta a korábbi döntéseket a kormányfő, majd rátért a gazdasági helyzetre. Ő abban nézi ennek teljesítményét, hányan dolgoznak és sikeresek-e a vállalkozások, majd felsorolta az eddigi gazdasági intézkedéseket. A megszorítások és az adóemelések nem váltak be – utalt a Bajnai-kormányra a miniszterelnök, szerinte a Fidesz ezért döntött béremelésről és adócsökkentésről, a 13. havi nyugdíjról és a 25 év alattiak SZJA-mentességéről.
"Ha a munkahelyeket sikerült megvédeni, akkor túljuthatunk ezen a nehéz időszakon" – mondta.
Az interjú végén esett szó a vakcinaigazolványról, amiről akkor lesz érdemi vita, ha már legalább 1 millió embert beoltottak. Most még kicsi ez a szám – szögezte le a miniszterelnök. Hasonlóképpen nem adtak erről konkrét válaszokat az uniós vezetők.
Praxisközösségek, orvosi bérek
Az orvosi béremeléssel kapcsolatban azt a logikát követi a kormány, hogy először a kórházban dolgozó orvosok bérét, majd az ápolónőkét emelték meg. Mostantól a többi orvos bérét is ehhez próbálják igazítani, de a háziorvosokkal kapcsolatban gondot jelent, hogy 4–500 háziorvos hiányzik a rendszerből. Ezt úgy tudják megoldani, hogy arra ösztönzik a háziorvosokat, hogy tömörüljenek praxisközösségbe, így fedjék le azokat a területeket, ahol nincs jelenleg ellátás. Aki erre hajlandó, az a kórházi orvosok bérének 80, vagy akár 100 százalékát is megkaphatja. Ha nem, akkor az ő bérük és a kórházi orvosok bére közti különbség 30 százalékát csapják hozzá a fizetésükhöz. A praxisközösségekhez a fogorvosok is csatlakozhatnak.
A magyar kultúra napjával, a Himnusszal és a keresztény kultúra fontosságával végződött a beszélgetés. "Ténykérdés, hogy Magyarország egy keresztény kultúrájú ország" – emelte ki Orbán, bár hozzátette, hogy az ortodoxiáról sem szabad megfeledkezni.