Ha kötelező oltásról még szó sincs, egyre több jel utal arra, hogy elkezdik az oltásban sorra kerülőket az oltópontok felé terelni különböző eszközökkel. A mentőszolgálatnál például már nyilatkoznia kell azoknak a dolgozóknak, akik nem oltatják be magukat.
“A tájékoztatás birtokában az alábbi nyilatkozatot teszem. A számomra felajánlott, a Pfizer/BioNTech által gyártott Comirnaty Covid–19 mRNS oltóanyaggal történő védőoltást mint egészségügyi ellátást – élve az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 20. §-ában biztosított jogommal – nem kérem” – áll abban a nyilatkozati sablonban, melyet egy, az Országos Mentőszolgálatnál dolgozó forrásunk juttatott el hozzánk. Forrásunk szerint a dokumentumot azoknak kell kitölteniük, akik nem akarják beoltatni magukat a koronavírus elleni vakcinával (egyelőre csak a Pfizer szerepel a nyilatkozatban, mert eddig csak az volt elérhető itthon).
A mentősök az első sorban
A magukat be nem oltató forrásaink nem hallottak még arról, hogy retorzió érné őket, illetve arról sem, hogy pozitív diszkrimináció érné azokat, akik beoltatják magukat, a nyilatkozat létezését viszont több, egymástól független forrásunk is megerősítette.
Megkerestük az Országos Mentőszolgálatot, hogy megkérdezzük, mi a cél a nyilatkozat kitöltetésével. Válaszában Győrfi Pál, a mentőszolgálat kommunikációs vezetője azt írta, így meg tudják gyorsítani az átoltás folyamatát. “A nyilatkozat célja a szervezés biztonságossá tétele, hiszen ha tudjuk, hogy akik eddig nem oltatták be magukat, ebben az időszakban nem is tervezik az oltás felvételét, az oltóanyagokat a következő kockázati csoport ellátására fordíthatjuk. Az egészségügyben dolgozók után a szociális ágazatban dolgozók, illetve az idősek védőoltása következik.”
Bár a nyilatkozattétel Győrfi Pál szerint “nemcsak az OMSZ dolgozóira, hanem más egészségügyi dolgozókra is vonatkozik”, sem a Magyar Orvosi Kamara, sem kórházi forrásaink nem találkoztak még ilyennel.
Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke a hvg.hu-nak elmondta, hozzájuk is érkeztek jelzések a nyilatkozattal kapcsolatban és bajtársaik legfőbb aggálya az volt, hogy a papíron szereplő tájékoztatásban nem részesültek. Ez a tájékoztatás azonban Kusper szerint megtörtént egy minden mentős számára kiküldött dokumentumban, amelyben benne voltak az oltásról szóló információk. Ez szerepelt mentőszolgálat hírlevelében és a belső információs portálon is elérhető a mentőszolgálat munkatársai számára.
A szövetség elnöke szerint a nyilatkozat szerepe egyrészt egy bújtatott nyomásgyakorlás lehet, amivel szeretnék emelni a mentődolgozók oltakozási kedvét (pár nappal ezelőttig a mentők 30 százaléka oltatta be magát), másrészt pedig a felelősség elismerésével a munkavállaló leveszi ezt a terhet mentőszolgálat válláról, hiszen a mentős tudatában volt a kockázatokkal, amikor úgy döntött, ennek ellenére sem adatja be az oltást. (A nyilatkozatban szemet szúrt az is, hogy a hivatkozott jogszabály a "cselekvőképes betegről" szól, ám az oltást kérő mentők nem betegek.)
Mindenesetre Győrfi Pál azt mondja, aki most nem kéri az oltást, később meggondolhatja magát, ám akkor már nem élvez prioritást, hanem az általános lakossági oltási fázisban jut hozzá a vakcinához.
Lehet még az oltási könyv menlevél?
Noha az oltás most önkéntes, a Magyar Orvosi Kamara titkára, Nagy Marcell több interjúban is felvetette annak kötelezővé tételét. A Pesti Hírlapnak például azt mondta,
egyes munkakörökben, a szociális és egészségügyi területen dolgozóknál ez indokolt lehet.
A Semmelweis Egyetem is lépett: a rektori utasítás szerint azoknak az egyetemi dolgozóknak, akik a koronavírus-oltást nem vették fel, és nem estek át igazoltan a betegségen az elmúlt hat hónapban, kétnaponta gyorstesztet kell végeztetniük.
Kötelezővé teheti-e az oltást a kormány, a munkáltató vagy akár egy fesztiválszervező?
Ha nem lesz kötelező a koronavírus elleni oltás, elvárhatja-e egy munkaadó, hogy beoltassa magát az ember? Egy fesztiválszervező, egy színház, egy mozi, egy légitársaság szelektálhat-e az emberek között az alapján, hogy be vannak-e oltva vagy sem? Ezeket a kérdéseket beszéltük végig Zeller Judittal, a Társaság a Szabadságjogokért Magánszféraprojekt-szakértővel.
A kormány oltás utáni protokolljáról még semmit sem tudni, például azt sem, hogy felmerült-e kormányzati szinten, hogy más feladatot lássanak el azok az egészségügyi dolgozók, akik beoltatták magukat, mint azok, akik nem, illetve úgy általában mire jogosít fel egy állampolgárt az oltási kártya.
Az Európai Unióban egyelőre úgy tűnik, a nem oltottak negatív diszkriminációja nem, vagy csak nagyon szűk területen valósulhatna meg, de az alacsony oltási kedv miatt később szükség lehet mégis az oltópontokra terelni az állampolgárokat valamilyen előre megállapított szempontrendszer alapján. Az EUrologus értesülései alapján nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy az utazáshoz, rendezvények látogatásához elő lehet-e írni az oltások meglétét és így kizárni azokat, akik nem hajlandóak beoltatni magukat. Hogy ez meg fog történni, arra már nagyon sok konkrét utalást lehet olvasni. Tehát a diszkriminációra minden esély megvan, már csak a megfelelő jogi formát kell megtalálni.
(Kiemelt képünk illusztráció)
