Jövőre kezdődhet a lakosság tömeges oltása Magyarországon, a Pfizer-BioNTech vakcinájából akár már március–áprilisra megérkezhet a lefoglalt 4,4 millió adag, és a többi oltóanyag fejlesztése és engedélyeztetése is jól halad. Ennek ellenére korai lenne arról beszélni, hogy mikor térhetünk vissza a korábban megszokott életünkhöz. Ehhez ugyanis nemcsak a közösségi immunitás még egyelőre kérdéses szintjének elérése szükséges, hanem a vakcinákkal is számtalan vizsgálatot el kell végezni.
Lassan egy éve él korlátozások között a világ az új típusú koronavírus terjedése miatt. Attól függően, éppen hol terjed a legjobban a járvány, a maszkhordás, a gyakori kézmosás és a távolságtartás mellett a kijárási korlátozások és az üzletek bezárása lett az egyetlen hatásos védekezés. A koronavírus elleni vakcinák kifejlesztésével azonban már látjuk a fényt az alagút végén: karácsony után néhány nappal Magyarországon is elkezdték oltani az egészségügyi dolgozókat a Pfizer-BioNTech vakcinájával, melyből a cég szerint 4,4 millió adag érkezik hozzánk. A tervek szerint 2021-ben ráadásul már a Moderna és az AstraZeneca vakcinái is elérhetőek lesznek, sőt sok másik fejlesztés is folyamatban van.
A kormány 17,5 millió oltóanyagot kötött le különböző gyártóknál, amit a Pfizeren kívül biztosan lehet tudni, hogy az AstraZeneca oxfordi vakcinájából 6,5 millió, a Johnson & Johnson vakcinájából pedig 4 millió 360 ezer adag érkezhet majd.
Az oltóanyagokkal együtt azonban számos tévhit és félreértés is napvilágot látott, és itt nemcsak a teljesen nyilvánvaló álhírekre és összeesküvés-elméletekre gondolunk. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa ezek közül néhányat már eloszlatott a kedden publikált videójában, a többi közt megcáfolva azt is, hogy a mindössze egy éves fejlesztés miatt kevésbé lenne biztonságos a vakcina, meddőséget okozna vagy komoly allergiás reakcióktól kellene félni.
Egy fontos kérdés azonban még mindig maradt: ha végre itt az oltóanyag, akkor mikor térhetünk vissza a korábbi, megszokott, korlátozások nélküli életünkhöz?
A kérdésre a legmegnyugtatóbb válasz sokak számára az lenne, hogy most, de ez sajnos nincs így. Orbán Viktor miniszterelnök az ünnepek előtt úgy becsülte, hogy 2021 vége előtt nem leszünk túl a válságon.
„Könnyebb szakaszok talán lesznek az első adag vakcina után, majd az oltóanyag tömeges megérkezését követően, de mire visszaáll minden a normális kerékvágásba, az legalább egy teljes esztendőt elvisz majd" – mondta a kormányfő.
Az óvatosság nemcsak a magyar miniszterelnökre jellemző, világszerte egyre több kutató figyelmeztet rá, hogy az oltások megkezdése nem azt jelenti, hogy egyik pillanatról a másikra lazíthatunk és a sarokba dobhatjuk a maszkot. Ennek természetesen több oka is van, az egyik egyszerű logisztika: rendkívül hosszú időbe telik, míg annyi vakcinát legyártanak, hogy a világ minden országába jusson belőle, valamint a lakosság tömeges oltása és a teljes védelem elérése is időbe telik.
Itt kell figyelembe venni azt is, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint csak a magyarok 15 százaléka adatná be magának biztosan az oltóanyagot. Mivel az oltásról a kormány régóta hangoztatja, hogy önkéntes, így valószínűleg nehéz lesz elérni a közösségi immunitást, amire tudósok szerint szükség van ahhoz, hogy megállítsuk a járvány terjedését. A jelenlegi kutatások egyelőre azt sem tudták biztosra megmondani, ehhez a teljes lakosság hány százalékának kell beoltva lennie. Az eddigi becslések körülbelül 60 százalékra teszik az arányt, de a kanyaró esetében ugyanez 95 százalék, az amerikai járványügyi hivatal szerint ezért még ebben a kérdésben is további vizsgálatok szükségesek.
Az oltásra eddig mindenesetre keddig 598 ezren regisztráltak. Ha valóban csak ennyien kérik az oltást, az arány valószínűleg még úgy sem lesz elég, ha hozzászámoljuk azokat, akik már korábban átestek a fertőzésen és kialakult valamilyen védettségük.
Fertőzünk és védünk?
A Pfizer és a BioNTech vakcinájából az eddigi 9750 mellé még a héten érkezik további közel 70 ezer adag, innentől pedig folyamatosan, a Nemzeti Népegészségügyi Központ megrendelései alapján szállítanak Magyarországra – mondta el a hvg.hu-nak Vereckei Péter, a Pfizer magyarországi ügyvezető igazgatója. Ez az egészségügyi szakembereknek és a védvonalban dolgozóknak mindenképpen elég lesz, de jövőre érkezik a 4,4 millió adag maradéka is, amit az Európai Bizottságon keresztül kötött le Magyarország.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke éppen kedd délután jelentette be, hogy érvényesítik opciós megrendelésüket további 100 millió adagra, így azokból is érkezhet még.
Vereckei Péter szerint jelenleg négy gyártóhelyük van, valamint a BioNTech is rendelkezik eggyel, ebből három az Egyesült Államokban, kettő pedig Európában (Belgiumban és Németországban) található. A BioNTech még egy gyártóhely létrehozását tervezi, így bíznak benne, hogy a globálisan vállalt mennyiséget (2020-ban 50 millió, 2021-ben pedig 1,3 milliárd adag) tartani tudják.
Azt az ügyvezető igazgató pontosan nem tudta megmondani, hogy Magyarországra mikor érkezhet meg a 2,2 millió ember beoltására elegendő adag – hiszen az oltást kétszer kell beadni –, de úgy fogalmazott, bízik benne, hogy „valamikor a jövő év második negyedévében, március–áprilisban a tömeges oltásra válthatnak”. Ez már mindenképpen elég lenne arra, hogy a 65 év feletti korosztályt és a veszélyeztetett lakosokat immunizálják.
A Comirnaty névre keresztelt vakcina vizsgálatában résztvevőket még 2 éven keresztül követik, ezalatt folyamatosan gyűjtik az adatokat a hosszú távú biztonságosságról, a 16 év alattiak, a várandós nők, vagy akár az immunhiányos betegek beoltásáról.
A szakember az oltóanyag előállításával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az mRNS-alapú oltás nem új technológia, a magyar Karikó Katalin és kutatócsoportja már három évtizede vizsgálja alkalmazását. A szervezetbe juttatott hírvivő RNS a dolga végeztével megsemmisül, a szervezetünk 72 óra alatt lebontja, így nem marad bennünk semmi.
Hozzátette, hogy a tárolással kapcsolatban sem kell aggódni: az oltóanyagot –75 fokon, szárazjég segítségével szállítják az oltópontokra, ahol ezen a hőmérsékleten még hat hónapig tárolható. Ezután átlagos hűtőben öt napig 2–8 fok között is tárolható, így szervezéssel és folyamatos oltási tervvel teljesen megoldható a biztonságos adagolás.
A következő időszak vizsgálataiból fog kiderülni az is, hogy mennyi időre nyújt védelmet az oltóanyag, de a Pfizernél optimisták.
Az már most látszik, hogy a természetes fertőződéshez képest a Pfizer és a BioNTech koronavírus-vakcinája után 3–3,5-szeres ellenanyagszintet mutattak ki a szervezetben, és még az idősebb, 55 év feletti korosztályban is 1,8–2-szeres ez az arány. Az ügyvezető igazgató azonban hangsúlyozta, hogy ebből egyelőre nem lehet következtetéseket levonni, itt további vizsgálatok szükségesek.
A Comirnaty a kutatások szerint 95 százalékos védettséget ad, ami a második oltást követő 7. napon alakul ki (az első és a második oltás között pedig 21 napnak kell eltelnie.) Ezalatt az idő alatt mindenképpen fontos, hogy a beoltottak továbbra is minden szabályt betartsanak.
Tudományos körökben vita alakult ki arról is, hogy a beoltottak tudnak-e tünetmentesen fertőződni, és tovább tudják-e adni a vírust. Vereckei Péter szerint ennek kiderítésére is kellenek még további vizsgálatok. Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos az ATV-n viszont arról beszélt, hogy a beoltottak is képesek lesznek megfertőződni és továbbfertőzni, tüneteik azonban nem alakulnak ki. Fabó Tibor, a Pfizer orvosigazgatója az állításra reagálva azt mondta, hogy Falus szavai arra a 28 napos időszakra lehetnek érvényesek, amely a vakcina második adagjának beadása után a teljes védettség kialakulásáig telik el.
Hasonlóan vélekedett a hvg.hu kérdésére Falus András Széchenyi-díjas immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja is.
Kemenesi Gábor a már említett videójában erről azt mondta: a klinikai kísérletek során eddig azt vizsgálták, hogy a megbetegedéstől és kórházba kerüléstől megvéd-e a vakcina. Erre a válasz egyértelmű igen. A vizsgálatok viszont arra egyelőre nem tértek ki, hogy a beoltottak tudnak-e tünetmentesen fertőződni, és tovább tudják-e adni a vírust – emlékeztetett. Ezt majd a 4-es fázis és a járványtani megfigyelés fogja megmondani.
Kemenesi szerint azonban még ha a beoltottak tünetmentesen tudnának fertőzni, az oltást megkapók nem lesznek betegek és nem kerülnek kórházba, ami óriási dolog, és pont a járvány méregfogát húzza ki.
De mikor lesz már vége?
A kérdés – vagyis, hogy a vakcina a megbetegedéstől vagy a vírus továbbadásától is véd-e – azért is különösen fontos, mert nagy szerepe lehet abban, milyen gyorsan szabadulhatunk meg a járványtól. Ennek, valamint a többi nyitott kérdésnek a megállapításához azonban még mindenképpen kellenek további vizsgálatok, azaz egy kis türelem is.
Az sem mellékes, hogy bár a Pfizer vakcinája (valamint az eddigi kísérletek alapján a többi, engedélyeztetés előtt álló oltóanyag) rendkívüli hatásosságú ugyan, de egyik sem 100 százalékos – mint ahogy a világ egyetlen oltóanyaga sem az. Tehát csekély mennyiségben, de lesznek olyanok, akik az oltás ellenére is elkaphatják a koronavírust.
Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézetének osztályvezető főorvosa ennek ellenére bízik benne, hogy ha megérkezik az ehhez szükséges mennyiség és a lakosság 60–70 százaléka be tudja oltatni magát, jövőre kialakul a nyájimmunitás. Azt ugyanakkor ő is megjegyezte, hogy a vírus valószínűleg nem tűnik el azonnal, de sokkal kevesebb ember kerül majd kórházba, intenzív osztályra. Az influenzához hasonlóan az oltás ellenére is előfordulhat, hogy valaki elkapja a koronavírust, viszont nála nem jelentkeznek majd súlyos tünetek. Az arányuk pedig olyan csekély lesz, hogy még akkor sem nevezhető jelentős járványügyi tényezőnek, ha egy beoltott ember is képes lehet továbbadni a vírust – tette hozzá.
Hónapok múlva derülhet ki, meddig véd a Pfizer és a BioNTech vakcinája
