Itthon Ballai Vince 2020. december. 12. 13:30

A véleménynyilvánítás szabadsága jelenthet kibúvót Gődény György és más vírusszkeptikus hangadók számára

Ballai Vince
Szerzőnk Ballai Vince

Nem lesz könnyű dolguk a rendőröknek, ha rá akarják bizonyítani a rémhírterjesztés vagy a hatósági rendelkezés elleni uszítás gyanúját azokra – a rendőrségi megfogalmazás szerint – vírusszkeptikus hangadókra, akik lakásán pénteken reggel házkutatást tartottak. Egyiküket – Gődény Görgyöt – előállították kihallgatásra, másikuk, Dr. Tamasi József viszont panaszt tett a házkutatás és a gyanúsítás ellen – tudta meg a hvg.hu. Ha csak kicsit is bizonytalan, hogy tényállításról van-e szó, máris véleményként kell kezelni megszólalásaikat, ami alapján nem büntethetők. A TASZ szerint viszont hosszadalmas büntetőeljárások helyett hitelesebb járványügyi kommunikációval is ki lehetne kifogni a szelet a vitorlájukból.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

“Vírusszkeptikus tartalmak hangadóinál” tartottak pénteken reggel házkutatást a rendőrök. A fejleményről az operatív törzs délelőtti tájékoztatóján számolt be Gál Kristóf, az ORFK szóvivője, aki négy személyt említett, de nem nevezte meg őket. Azt mondta, hogy informatikai eszközöket és adathordozókat foglaltak le náluk, amik vizsgálata megalapozhatja a gyanút a rémhírterjesztés miatt indult büntetőeljárásban. Gál nem beszélt további intézkedésekről.

A négy érintett közül az egyik Gődény György gyógyszerész. Ezt onnan tudni, hogy felesége délelőtt Facebook-posztban közölte, házkutatást tartottak náluk a rendőrök, és elvitték magukkal a férjét, akit aztán előállítása és kihallgatása után még aznap hazaengedtek.

Gődényen kívül megjelentek a rendőrök péntek reggel három másik embernél is, akikkel közösen Orvosok Tudósok és Egészségügyi Dolgozók a Tisztánlátásért (Orvosok a Tisztánlátásért) néven közös mozgalmat indított nyáron a vírusszkeptikus gyógyszerész, illetve mások mellett beszédet mondtak a maszkviselés ellen szeptember 11-én tartott tüntetésen.

Lapunk több csatornán is megpróbálta utolérni az állítólagos érintetteket, hogy leellenőrizze ezt az információt, de csak Tamasi József ügyvédje, Deteky Gábor jelzett vissza. Az ügyvéd megerősítette, hogy ügyfelénél rendőrök jártak, de közölte, hogy nem állították elő, és nem hallgatták ki. "Ügyfelemnél, dr. Tamasi Józsefnél pénteken kora reggel hat órakor, még koromsötétben, 4 rendőr jelent meg egy kutatási határozattal, ebben kutatást és lefoglalást rendelt el a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, mivel ‘dr. Tamasi József 2020. június 17-t követően a közösségi oldalak felületén és a médiában olyan kijelentéseket tett, amelyekkel a társadalom tagjait a köznyugalom megzavarására alkalmas módon arra buzdította, hogy ne tartsák be a kormánynak a koronavírus elleni eredményes védekezés érdekében hozott maszkviselést előíró rendeletét’” – írta lapunknak Deteky Gábor.

Pixabay / antonbe

“Védőként megdöbbentett ez a valótlan indoklás, hiszen dr. Tamasi József soha nem buzdított arra senkit, hogy ne tartson be bármilyen, a járvány elleni védekezéssel kapcsolatos előírást, ellenkezőleg, a közösségi oldalán megnyilvánulásai során visszatérően hangsúlyozta a járványügyi előírások betartásának fontosságát” – fogalmazott. Az ügyvéd szerint annak ellenére, hogy a házkutatási határozatban kizárólag dr. Tamasi József volt megjelölve, és a kért adathordozókat önként átadta, a rendőrök négy órán keresztül kutakodtak, és átkutatták valamennyi ott lakó, “még a családhoz tartozó külföldi állampolgár családtag legszemélyesebb holmijait is”.

“Ügyfelem panasszal él a kutatást elrendelő határozat ellen, ennek valótlan indokára figyelemmel, panaszt tesz továbbá a kutatás során a parancsban nem érintett személyek által elszenvedett hatósági kényszerintézkedés miatt is. Egyidejűleg hamis vád alapos gyanújára tekintettel feljelentést tesz ismeretlen személy ellen, mivel a nyomozóhatóság számára olyan adat került szolgáltatásra, amelyből a fenti téves következtetés került levonásra” – közölte Deteky Gábor.

Nem lesz könnyű bizonyítani

Bár a rendőrök rémhírterjesztés és hatósági rendelkezés elleni uszítás gyanújáról beszélnek az érintettekkel kapcsolatban, egyiket sem lesz egyszerű bizonyítaniuk. A rémhírterjesztés ugyan korábban is büntethető volt, de csak abban az esetben, ha valamilyen közveszély helyszínén történt. A veszélyhelyzet kihirdetésével tulajdonképpen ezt a helyszínt bővítették ki az ország egész területére – mondta a hvg.hu-nak Pásztor Emese, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. De ahogy az Alkotmánybíróság korábban már jelezte, a kérdéses jogszabály csak a közlések szűk körére vonatkozik. A „tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését” tiltja, és azt is csak akkor, ha az különleges jogrend idején, a védekezés akadályozására alkalmas módon történik. A tiltás azonban nem vonatkozik a kritikus véleményekre – derült ki az Ab júniusi döntéséből.

Gődény György követői is előszeretettel hivatkoznak például arra, hogy véleményt mond, és az érintettek közül mások is előszeretettel hangoztatják, hogy az általuk terjesztett információk a személyes vagy épp szakmai véleményük. Ezért nem indult végül büntetőeljárás tavasszal az ellen a – szerencsi és gyulai – két férfi ellen sem, akiket szintén rémhírterjesztés miatt állítottak elő a rendőrök, ugyancsak Facebook-posztjaik miatt.

Közügyben kifejtett vélemény nem lehet büntethető, és egy demokratikus jogállamban még akkor is megilleti a védelem, ha káros. A járványügyi védekezéssel kapcsolatban kifejtett véleménye miatt senkit nem lehet eljárás alá vonni

– mondta Pásztor Emese. A jogász szerint lehet, hogy a rendőrség rosszul mérte fel, hogy ténymegállapításról volt-e szó vagy véleményről. “Egy egyszerű kérdéssel eldönthető, hogy egy közlés vélemény vagy tény: ellenőrizhető-e bizonyítással, hogy igaz-e vagy hamis” – mondta. Ezt kell a rendőröknek is feltenni, mert csak a tényállítások valóságtartalma ellenőrizhető, a rémhírterjesztést pedig csak hamis vagy elferdített tények állításával lehet elkövetni. Ahhoz, hogy valakit ilyen közlések miatt felelősségre vonjanak, ráadásul nem elég, hogy hamis tény állításáról legyen szó, hanem azt is bizonyítani kell, hogy az illető szándékosan és tudatosan hazudik.

Gődény György csütörtök esti posztjában szerinte például leginkább vélemények vannak, nem buzdít sem erőszakra, sem a gyülekezési tilalom megszegésére (amivel esetleg kimerítené a hatósági rendelkezés elleni uszítás tényállását). A hazai jogszabályok értelmében az ilyen közléseket még akkor is véleménynek kell tekinteni a bíróságon, ha nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy tényállítások vagy vélemények. A jogász szerint ezt jól tudják a vírusszkeptikusok is és rendre ennek megfelelően fogalmaznak.

"Nem vagyok kutya, és nem akarok maszkban járni" - így tüntettek a vírustagadók

Ki a koronavírus veszélyességét vitatja, ki gazdasági hatásai miatt kritizálja, ki az emberek szándékos megtévesztésének tartja a járványveszély miatti intézkedéseket annak a demonstrációnak a résztvevői közül, amelyen a normális életet követelték. Azért többüknél volt maszk is. Aznap Kásler Miklós miniszter Facebook-posztban ítélte el a vírustagadó egészségügyi véleményformálókat.

A TASZ sem gondolja azonban, hogy ne kellene fellépni a járvány elleni védekezést akadályozó vélemények terjesztésével szemben, de ennek nem elsősorban a büntetőjog kellene, hogy az eszköze legyen. “Ha valakit elítélnek, attól még nem feltétlenül fog másként gondolkodni” – mondta Pásztor Emese, aki szerint a hosszadalmas és körülményes büntetőeljárás sem alkalmas arra, hogy megakadályozza ezeknek az üzeneteknek a célba jutását.

Más eszközökkel elő lehetne azonban segíteni a védekezést – mondta. Például hitelesebb hivatalos tájékoztatással, amivel reálisabb és megalapozottabb képet kaphatnának a helyzetről azok is, akik most a szkeptikusok táborát gazdagítják. Ezen kívül közigazgatási eszközökkel is fel lehetne lépni, például azt biztosítani, hogy minél kevesebb emberhez jussanak el egyes megszólalók járvány elleni védekezést akadályozó véleményei, bár azt a TASZ jogásza is elismerte, hogy a Facebook esetében erre korlátozottak a lehetőségek.

Deteky Gábor, ezzel kapcsolatban a hvg.hu-nak jelezte, hogy az ügyben szereplő négy személy négy külön világ, egyes esetekben más-más véleménnyel, és ügyfele, Tamasi doktor “kizárólag orvos-szakmai véleményét osztja meg”. “Valamennyi megnyilvánulása, állásfoglalása – vita esetén – tudományos publikációk sorával alátámasztható, ez számos kérdésben a MOK által indított, jelenleg bírósági szakban lévő eljárásban meg is történt” – írta.

Tamasival szemben egy tavaszi videóját követően indított vizsgálatot a Magyar Orvosi Kamara. A videóban az orvos kétségbe vonta a járványhelyzet súlyosságát és többek között arról beszélt, hogy sem Olaszországban sem Spanyolországban nincs tömeges járvány, és a médiapánik, valamint a politikusok nagyobb bajt okoznak, mint a vírus.

Hirdetés