Itthon hvg.hu 2020. december. 04. 13:12

Orvosi Kamara: A rendeletek nincsenek teljes összhangban az egészségügyi törvénnyel

A Magyar Orvosi Kamara hosszan elemezte a szolgálati jogviszonyról szóló törvény végrehajtási rendeleteit. A MOK szerint komoly probléma, hogy a kormány érdemben nem rendezte a kirendeléseknél járó többletbért, a vezetői juttatások kérdését pedig tovább passzolta az Országos Kórház főigazgatójának. Megállapították azt is, amíg nincs ettől eltérő részletszabály, jelen állás szerint január 1-től egy orvos nem láthatja el ugyanazt a beteget ugyanazzal a panasszal magán- és közellátásban.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elemezte a hétvégén megjelent egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló rendeleteket. Azt már elöljáróban megjegyezték: a most megjelent kormányrendeletek nem mindig vannak összhangban a törvénnyel és egymással, így értelmezési különbségek még felmerülhetnek.

Az egyik legfontosabb kérdés az volt, kiket érint az új szolgálati jogviszony.

A MOK elemzése szerint a törvény alá azok az egészségügyi dolgozók tartoznak majd, akik ma állami vagy önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatónál alkalmazottként dolgoznak és vállalják az új jogviszonyba lépést. Ebből következik, hogy a vállalkozókra és a magáncégek alkalmazottjaira ez nem vonatkozik.

A kamara hozzátette, az egyházi intézmények saját döntésük alapján csatlakozhatnak a törvény alá tartozókhoz. Az egyéb (pl. magántulajdonú vagy alapítványi fenntartású) szolgáltatók számára ez a lehetőség nem nyitott.

A jogviszony átalakulásáról azt írják az elemzésben, hogy az érintett munkavállalót a kínált munkaszerződésről tájékoztatni kell, majd azt meg kell kötni február 28-ig. A MOK szerint azt is fontos megjegyezni, hogy az új szerződést csak március 1-től lehet alkalmazni. Aki nem írja alá az új szerződést, annak az érintett közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya 2021.március 1-től megszűnik.

"A fenti közalkalmazotti kör 2021. január elsejével – függetlenül attól, hogy mikor írja alá a munkaszerződést, vagy aláírja-e – már a MOK bértáblájának megfelelő bérre jogosult" – írják.

A jogszabályok elfogadása előtt a részletekről hosszú vita zajlott, az egyik neuralgikus pont az átvezénylési szabály volt.

Az október 6-án megszavazott egészségügyi törvény alapján összesen két évre át lehetett volna vezényelni az orvosokat, amit az egyeztetéseken a MOK-nak sikerült 44 napra lealkudnia. Az is újdonság, hogy nem lehet kirendelni azt, aki várandós, illetve a gyereke még nincs 3 éves; nagycsaládos; a gyerekét egyedül nevelő; a szakvizsgája előtt áll; vagy nyugdíjas és nem egyezik bele a kirendelésbe.

Egészségügyi jogviszony: két hónappal később lép hatályba az átalakulás

El kell napolni az egészségügyi dolgozók korlátozását - írta a Magyar Rezidens Szövetség. A végrehajtási szabályokkal a kiszivárgott hírek szerint alaposan átírja a kormány a törvényt, csakhogy az még nem jelent meg.

A MOK szerint rossz hír, hogy míg a tervezet 50 százalékos többletbért ígért a kirendelés időtartamára, addig a megjelent rendelet a díjazás mértékét már az országos kórházfőigazgatóhoz rendeli.

A másik érzékeny terület volt a rendeletek megjelenése előtt a másodállások kérdése, itt a MOK javaslatait nem fogadta el a kormány. A kamara azt akarta elérni, hogy 2 év haladékot kapjanak az egészségügyi dolgozók, azaz, hogy 2023-ig ne kelljen engedélyt kérni másodálláshoz. Az egyetlen változás, hogy nem külső hatóság (pl. kormányhivatal) fogja engedélyezni a másodállásokat, hanem a saját intézmény felett álló egészségügyi szervezet vezetője.

Ameddig nincs eltérő részletszabályozás, január elsejétől a törvény rendelkezései lépnek életbe, azaz minden szakterületre vonatkozik majd az, hogy az orvos közfinanszírozott ellátásban nem kezelheti (sürgősségi esetet kivéve) azt a beteget, akit magánellátásban is kezel. Az EESZT teljeskörűen alkalmas ennek a ténynek az ellenőrzésére. A MOK az elemzésében megemlíti, itt várhatók még részletszabályok.

A bérekkel kapcsolatban a kamara arról számolt be, hogy a többletmunkáért járó díjazást nem állapították meg a rendeletben, hanem az országos kórházfőigazgató fogja ezt megtenni. A MOK szerint aggályos, hogy egy személyi döntés szabályozza majd ezt, és nem egy jogszabály. Szintén problémának tartják, hogy hiányzik a vezetői pótlékok mértékének a rögzítése is, és ezt a rendelet a fenntartó és a tulajdonos hatáskörébe utalja.

Az orvosi kamara arra is felhívta a figyelmet, hogy bérfeszültséget fog okozni, hogy az alapellátásban dolgozók helyzetét nem rendezték, csupán annyi történt, hogy a kormány külön rendeletben 72 milliárd forint forrásnövekedést biztosít 2021-re a háziorvosi rendszerben dolgozók számára. Pintér Sándor belügyminiszter sem beszélt konkrétumokról, mindössze “érzékelhető jövedelemnövekedésről” beszélt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Hírek a koronavírus-járvány második hullámáról