Itthon hvg.hu 2020. november. 26. 16:45

Lett volna idő felkészíteni az egészségügyet a járványra, mégsem léptek a döntéshozók egy aneszteziológus szerint

A járvány egy egyébként is megroppant magyar egészségügyet ért el, nem bírja az ellátórendszer – írta Lovas András orvos az Átlátszónak.

Koronavírus-járvány
Friss cikkek a témában

A magyar egészségügyet sújtó rendszerszintű hibákról, illetve az ezek miatt a koronavírus-járvány alatt előállt válságos állapotokról ír Lovas András, a Szegedi Tudományegyetem volt aneszteziológus és intenzív terápiás adjunktusa, jelenleg is Covid–19 betegellátásban dolgozó orvos az Átlátszónak. Lovas szerint az orvosok nem tudják megadni a betegeknek azt az ellátást, amely elvárható lenne. Mint fogalmaz:

Mindig voltak nehéz pillanatok, elvesztett életek az elmúlt 15 éves intenzív terápiás munkám során, de a maihoz hasonló helyzettel még sosem találkoztam, mely az eddigi szakmai lelkesedésem mellett immáron engem is megtört.

2019-ben Magyarországon közel 130 ezren hunytak el, napi átlagban ez 356 fő – írja az orvos. A jelenleg látható, napi 100 körüli Covid–19 halálozás így azt jelenti, hogy mostanra ez a megbetegedés vált a vezető halálokká hazánkban. Történt ez annak ellenére, hogy a koronavírus bár fertőző, de megelőzhető megbetegedés. Hozzáteszi:

A vírusjárvány egy egyébként is megroppant magyar egészségügyet ért el, mely már 2019-ben sem látta el megfelelően feladatait, hiszen nem biztosította mindenki számára az egyenlő minőségű egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést.

Lovas szerint pontosan kiszámíthatóvá vált a koronavírus terjedése, az orvosok számára már szeptember legelején egyértelművé vált, hogy komoly megszorító intézkedések nélkül előáll a mostani állapot. Erről tájékoztatták a döntéshozókat, megoldási javaslatokat is megfogalmaztak, de ezeket nem fogadták be. Többek között nem fejlesztették kellőképpen a szűrési kapacitást sem – részletezi –, mely alapvető pontja lehetett volna a megelőzésnek. Utóbbi hiánya miatt pedig kontroll nélkül terjedhet a járvány. Ennek megfelelően pontos kontaktkutatásra sincs lehetőség.

2019-ben 1000 intenzíves ágyon folyt ellátás. Ez – a szakdolgozói létszámot figyelembe véve – további, maximum ezer ággyal bővíthető az orvos szerint. Az eredeti, 1000 ágy 60-70 százaléka már eleve foglalt volt és ez most sincs másképpen, hiszen, mint fogalmaz:

A kritikus állapotokat okozó súlyosabb megbetegedéseket, úgy mint a szívinfarktust, a traumás sérüléseket, az agyvérzést vagy éppen a szepszist nem érdeklik, hogy lezárások vannak.

Ezek a betegek most is megjelennek az ellátórendszerben, csak éppen kapacitás nincsen a megfelelő minőségű ellátásukra a koronavírus miatt. Sok helyen a Covid–19 ellátásra megnyitott ágyakat a nem koronavírus fertőzésben szenvedők intenzív ellátására szánt ágyaiból csoportosították át a szakdolgozói létszámhiány miatt. Azt is írja, az orvosok azt sem tudják, hogy egy adott pillanatban melyik intézményben hány kritikus állapotú betegnek áll rendelkezésre szabad ágy.

Hirdetés
Itthon Iványi Blanka 2024. november. 29. 10:27

A magyarokat még mindig az alacsony fizetések aggasztják, nem az LMBTQ – elkészült Magyarország 2024-es problématérképe

A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban az ország gondjai közül. Az akkumulátor gyárakat már égetőbb problémának látják a magyarok, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ ügyeket. A Policy Solutions felméréséből kiderül, mi aggasztotta leginkább a magyarokat 2024 őszén.