A legfőbb ügyész felszólalásában azt emelte ki, hogy a regisztrált bűncselekmények száma évek óta csökken, az ügyészség tevékenysége 2019-ben törvényes és eredményes volt, kiemelt figyelmet kapott az eljárások gyors és hatékony lezárása. A váderedményesség tavaly 98,3 százalék volt, ami évek óta a legmagasabb, ezen belül az ügyek 85 százalékában a bírók a váddal mindenben egyezően ítélték meg a vádlottak felelősségét.

A vádemelések 73 százalékánál az ügyészség eljárást gyorsító intézkedéseket alkalmazott, ami a bíróságok munkaterheit is mérsékelte. A gyanúsítottak, vádlottak beismerésen alapuló együttműködése az ügyészséggel azt eredményezte, hogy csaknem négyezer ügyben a bíróság már az előkészítő tárgyaláson érdemben lezárhatta az ügyet.

Polt arról is beszélt, hogy az ügyészség szempontjából nagy jelentőségű volt 2019, az volt ugyanis az első teljes év, amikor már az új büntetőeljárási törvényt kellett alkalmazni. Ennek során fontossá vált a gyanúsítottak, vádlottak együttműködése a hatóságokkal. Az új büntetőeljárási törvény nyomán a nyomozás két szakasza is átalakult: a felderítésben a nyomozóhatóság teljes önállóságot kapott, a gyanúsítotti kihallgatással induló vizsgálati szakaszt viszont az ügyészség irányítja – magyarázta.

A büntetés-végrehajtás helyzetéről szólva a legfőbb ügyész elmondta: összességében a nemzetközi sztenderdek szerint is törvényes és megfelelő a fogvatartottakkal való bánásmód.

A legfőbb ügyész kiemelte azt is, hogy

a hivatali korrupció nyomozása teljes egészében ügyészségi hatáskörbe került, nőtt az ilyen eljárások száma, ám ezekben az ügyekben a váderedményesség elmarad az átlagtól.

Ennek oka lehet az ilyen ügyek bizonyításának nehézsége, ezekben ugyanis sokszor csak a beismerés vagy a titkosszolgálati eszközökkel beszerezhető bizonyítékok lehetnek eredményesek.

Képviselői felvetésre, hogy a nemzetközi korrupciós rangsorokban Magyarország rosszul szerepel, a legfőbb ügyész úgy reagált: attól függ, ki, kinek készíti a statisztikákat. Továbbá

a valódi korrupció »nem mindig korrelál a percepciós érzetekkel«.”

Egyébként pedig intenzívek a kapcsolatok az unió csalás elleni hivatalával, az OLAF-fal, „eredményes az együttműködésünk” – mondta Polt.

A parlament igazságügyi bizottsága 8 igen és 3 nem szavazattal támogatta a legfőbb ügyész beszámolójának elfogadását.

Darák Péternek ez volt az utolsó ilyen meghallgatása, kilencéves mandátuma lejártával ugyanis az év végén távozik a Kúria éléről, utóda a bíróként sosem dolgozott Varga Zsolt András lesz. Elmondása szerint 2019-ben a Kúria önkormányzati tanácsa 45 döntést hozott, az ügyek 50 százalékában megsemmisítette a támadott önkormányzati szabályozást. Ezek az ügyek főként a helyi adókkal, illetve építési szabályokkal kapcsolatosak. A Kúria jogegységi döntései közül kiemelte az emberölési szándékkal, a kerületi önkormányzatok testületi felelősségével, valamint a versenytilalommal kapcsolatosat.

Beszámolóját a bizottság tagjai egyhangúlag, 10 igen szavazattal támogatták.

Az Országos Bírósági Hivatalt tavaly december óta vezető Senyei György arról beszélt, hogy tavaly az előző évhez képest 6,6 százalékkal, 1,16 millióra csökkent a bíróságokra érkező ügyek száma, és csaknem 1,2 millió ügyet fejeztek be. Az országos ügyérkezés 40 százaléka a központi régióba, azaz a Fővárosi Törvényszékre, a Budapest Környéki Törvényszékre és a Fővárosi Ítélőtáblára összpontosult.

Javult Senyei szavai szerint az eljárások időszerűsége: tavaly az alsóbb fokú bíróságokon az ügyek 86 százaléka, a táblákon pedig 97 százaléka egy éven belül véget ért. Az öt éven túli ügyek száma tavaly 13,7 százalékkal csökkent, 2019-ben 864 volt, az azt megelőző évben 1001.

Az OBH-elnök beszámolójának elfogadását a bizottság 8 igen és 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta.