Tavasszal a legnagyobb problémát a kórházak kampányszerű kiürítése jelentette – mondta a HVG-nek adott interjúban Sándor Judit jogász, bioetikus, a CEU professzora. Az általuk készített felmérés szerint a megkérdezett nők 43, a férfiak csaknem 30 százaléka számolt be elmaradt kezelésekről. Ez pedig hosszú távon meghatározhatja a halálozási adatokat.
A járvány elleni védekezésben a legkevésbé korlátozó, de még hatékony intézkedést kell választani – mondta Sándor Judit jogász-bioetikus, a CEU professzora és az ott működő Bioetikai és Jogi Központ (CELAB) vezetője a HVG-nek arra a kérdésére, hogy a megugró fertőzési és halálozási adatok milyen kötelezettséget rónak a politikára. Sándor szerint "tavasszal megtanulhattuk, hogy ha minden tevékenységet korlátozunk a biztonság érdekében, azzal esetenként nagyobb károkat okozunk. Kompromisszumokat kell kötni."
Visszatekintve Sándor Judit szerint tavasszal a legnagyobb problémát a kórházak kampányszerű kiürítése jelentette, a nem fertőzöttek számára szinte elérhetetlenné vált a magyar egészségügy. Az általa vezetett Bioetikai és Jogi Központ nemrégiben reprezentatív felmérést végzett 1500 válaszadóval. Az egyik legdöbbenetesebb visszajelzés az elmaradt kezelések mértékéről érkezett: a nők 43, a férfiak 29,6 százaléka számolt be ilyenről. Ha hónapokig elmarad tömegek gyógykezelése, szűrése és kontrollja, az évekre meghatározhatja a mortalitási statisztikákat – mondja.
Egy hónap alatt közel 20 ezer beteget küldtek haza a magyar kórházakból
A szocialisták azt szeretnék megtudni, hogy hányan szenvedtek súlyos egészségkárosodást vagy haltak meg, mert a koronavírus-járvánnyal összefüggő kormányzati intézkedések miatt nem kaptak megfelelő egészségügyi ellátást.
A magas halálozási adatokat nem lehet azzal mentegetni, hogy az áldozatok idős, krónikus betegek voltak, hiszen bizonyos életkor felett szinte biztosan megjelennek krónikus betegségek.
A járvány speciális helyzet, de a morális elvek változatlanok: kortól, nemtől, származástól függetlenül mindenkinek jár az ellátás. Ha elkerülhető egy halál, etikátlan azzal védekezni, hogy ha nem is most azonnal, de később úgyis meghalt volna. És az sem mindegy, ki milyen körülmények közt távozik. Megkapja-e a szükséges ápolást, a fájdalomcsillapítást, emberiességet? Ha a társadalom lemond bizonyos betegekről vagy korcsoportokról, az dehumanizációhoz vezet.
További részletek a HVG e heti számában és a hvg360-on.
