Meghallgatta Áder János bírói múlt nélküli főbírójelöltjét, Varga Zsolt Andrást a parlament igazságügyi bizottsága csütörtökön délelőtt, ahol elmagyarázhatta, miért nem probléma, hogy hét évig dolgozott Polt Péter helyetteseként.
Csütörtök délelőtt megtörtént Varga Zsolt András, a Kúria elnökjelöltjének bizottsági meghallgatása a parlamentben. Ahogy az várható volt, az Országgyűlés igazságügyi bizottsága kilenc igen és két nem szavazattal támogatta Varga jelölését, de az érdekes rész előtte történt: ekkor a bemutatkozás után ugyanis kérdéseket tehettek fel a jelöltnek a bizottságban ülő képviselők. Például azt is, nem érzi-e érdekesnek úgy az ország legfőbb bírójává válni, hogy semmiféle bírói múltja nincs: Varga jelenleg alkotmánybíróként dolgozik, és a Kúria elnökévé válásának egyetlen feltétele, hogy erről lemondjon.
Varga Zsolt Andrásról szóló portrénkat itt olvashatják:
A Kúria elnökjelöltje nem bánja, ha a jog a kormányzás eszköze
Varga nyitóbeszédében megtisztelőnek nevezte a jelölést, és már az elején utalt arra, miért gondolja magát alkalmasnak a pozícióra: “Ha a köztársasági elnök kifejezi a bizalmát, akkor a jelölt-jelölt elgondolkozik ezen, ha pedig elfogadja a jelölést, akkor reméli, meg is kapja. Ilyenkor a korábbi tapasztalataira, esetemben a jogi múltra támaszkodhat” – mondta Varga, aki kiemelte, már az egyetem óta az igazságszolgáltatásban vagy annak környékén dolgozott, és éveken át volt Polt Péter legfőbb ügyész helyettese, és mivel részt vett az Országos Bírói Tanács munkájában is, személyes tapasztalatai vannak az igazságszolgáltatásról.
Beszélt a bírói függetlenségről is, azt minden bíró személyes tulajdonságának és feladatának írta le.
"Elképzelhetők olyan megoldások, amik növelik a Kúria autonómiáját, de ezeknek a meghatározása nem az én feladatom.”
Az igazán kínzó kérdést végül a DK-s Sebián-Petrovszki László tette fel: a magyar bíróságok függetlenségéről, a bírói ítéletek elleni sajtótámadásokról kérdezte, illetve felvetette, nem gondolja-e, hogy összeférhetetlenségnek számít az, hogy Polt Péter helyetteseként dolgozott évekig, illetve tényleg évtizedes barátság fűzi-e Polthoz, valamint hogy nem okoz-e hátrányt a Kúria elnökeként az, hogy nincs ítélkezési tapasztalata.
Erre tulajdonképpen maga a bizottság elnöke, a KDNP-s Vejkey Imre adta meg kormánypárti választ: szerinte Sebián-Petrovszki az Amnesty International által leírt kérdéslistát ismételte el (tényleg volt átfedés), és felhívta rá Varga figyelmét, a tárgyhoz nem tartozó kérdésekre nem kötelessége válaszolni.
A kérdezők közül még a fideszes Vitányi István hozott fel fontos szempontot, amikor megkérdezte, igyekszik-e majd Varga jobban összehangolni az ítéleteket a társadalom igazságérzetével, hiszen az utóbbi időben több ellenpéldát is láthattunk.
Varga ömlesztve válaszolt: szerinte neki a Kúria elnökeként roppant kevés befolyása lesz az ítéletekre, arra a kérdésre, tervez-e szerkezeti változtatást a bíróságokon, és mi a véleménye a különbíróságokról, kitérő választ adott: “Ez jogalkotási kérdés. Én ebben a pozícióban azt tudom mondani, a jogszabályokat be kell tartani. Hogy egy törvény hogy nézzen ki, az az Országgyűlés dolga, ha pedig a Kúria elnöke úgy gondolja, hogy egy törvény alaptörvényellenes, akkor joga van az Alkotmánybírósághoz fordulni. A különbíróságokról lehet beszélni, de ettől most tartózkodnék, mert az alaptörvény rendezi ezt” – válaszolta, hozzátéve, elmondja igény esetén a személyes véleményét a különbíróságokról, de Vejkey jelezte, ő erre nem tart igényt.
A jelöltet megkérdezték az Európai Bizottság jogállamisági jelentéséről is, de ezt nem akarta értékelni, az esetleges összeférhetetlenségéről elmondta, hogy valójában a bíró és az alkotmánybíró az európai joggyakorlatban sem áll messze egymástól, és magisztrátusnak hívják őket.
Nem fűz gyerekkori barátság legfőbb ügyészhez, sokat dolgoztunk együtt, sokat tanultam tőle, de szó nincs arról, hogy ez a korábbi munkakapcsolat nagyobb nyomot hagyott volna, mint bármelyik másik munkakapcsolatom”
– írta le kapcsolatát Polt Péterrel.
A valószínűleg hamarosan a Kúria elnökévé váló Varga a társadalom igazságérzetével és az ítéletekkel kapcsolatos gondolatait hagyta a végére: Vargha Ferenc koronaügyészre hivatkozva kiemelte, szerinte
a bírói függetlenségre nem a politikai befolyás jelenti a legnagyobb veszélyt, ugyanis az törvénysértő, és könnyű neki ellenállni, hanem a nyilvánosság.”
Varga szerint ugyanis a társadalom igazságérzetét erősíti fel a nyilvánosság, és ez erős teher.
“Ezzel szembe kell nézni. Az emberek igazságérzetére oda kell figyelni minden bírónak, lelkiismereti kérdés, hogy ha sokan mondják egy ítéletre, hogy rossz, akkor biztos jó-e. De erre a Kúria elnökének informális ráhatása van: elmondhatja a véleményét, ha találkozik valakivel konferenciákon. Ígérem, nem lépem túl az Alaptörvény kereteit, de nem is tehetném meg” – zárta gondolatait.
A kúriai elnök megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának titkos szavazatára van szükség. Ha a szavazásra az október 11-i tiszaújvárosi pótválasztás győztesének eskütétele előtt kerül sor, akkor ez a többsége a Fidesz–KDNP-nek megvan: 198-ból 132 fő. Ha a kormánypárti jelölt győz, és leteszi az esküt, akkor is megvan: 199-ből 133. Ha az ellenzéki jelölt győz, és ő is szavaz, feltehetőleg a jelölt ellen, a kormánypártokkal többnyire együtt szavazó Ritter Imre német nemzetiségi képviselő akkor is biztosíthatja a minősített többséget.
Jelenleg az 57 éves Darák Péter a Kúria elnöke, róla a bizottságban többen is kiemelték, ellenzékiként és kormánypártiként is könnyű volt vele dolgozni. Ennek ellenére nem került szóba, hogy újabb kilenc évre ő kapja a pozíciót.