A Kúria elnökjelöltje nem bánja, ha a jog a kormányzás eszköze
3 perc
2020.10.08. 11:00
Polt Péter legfőbb ügyész bizalmasa, a szakmai körökben elismert, de bíróként sosem dolgozott Varga Zs. András kerülhet a legfelső bírói testület élére. Az Országgyűlés igazságügyi bizottsága már meghallgatta őt, és ahogy azt borítékolni lehetett, elnyerte a kormánypárti többség támogatását.
Egy nyári törvénymódosítás révén Varga Zs. András úgy válhat a Kúria elnökévé, hogy még bírói gyakorlata sincs. A jogszabály szerint ugyanis az az alkotmánybíró, aki távozik az Alkotmánybíróságról, kötelezően és pályázat nélkül kúriai tanácselnöki beosztást kap. Ez most hat volt, illetve jelenlegi alkotmánybírót érint, közéjük tartozik Varga Zs. András, akit Áder János a Kúria élére jelölt az év végével távozó Darák Péter helyére.
A legfőbb ügyész árnyékában
A most 52 éves, a közigazgatási jog területén a szakmájában elismert professzor jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezetője. Az Alkotmánybíróságra kerülése előtt Polt Péter legfőbb ügyész egyik legközvetlenebb munkatársa, 2000–2006-ban és 2010–2013-ban a helyettese volt. Korábban már az ombudsmani hivatalban is Polt mellett dolgozott.
Bíró soha nem volt – ez pedig nemcsak azt jelenti, hogy nincs ítélkezési gyakorlata, hanem azt is, hogy nem járta végig a ranglétrát, nem tapasztalta meg a független bírói létet. Ez volt a fő kifogása vele szemben az Országos Bírói Tanácsnak is, amely szeptember 9-ei ülésén – a jelek szerint elkésve – a törvény megváltoztatását is kezdeményezte, október 9-én pedig meghallgatná Varga Zs. Andrást.
A királyságot állítaná vissza a legfőbb ügyész helyettese?
– fogalmazódott meg sokakban a kérdés, amikor 2010 őszén elolvasták Varga Zs. Andrásnak, Polt Péter akkori helyettesének rövid eszmefuttatását Magyarország készülő új alkotmányáról.