Orbán Viktor várja a választ az Európai Bizottságtól Vera Jourová alelnök – szerinte méltatlan – kijelentései ügyében. A magyar kormányfő arra számít, a válságkezelési segélycsomagot nem kötik össze a jogállamisági vitákkal – ellenkező esetben az EU-t meg kell kerülni.
"Még nem kaptam választ, de most mindjárt indulok Brüsszelbe, és majd ott nyilván kapok" – nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy néhány napja levélben fordult Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez, melyben arról tájékoztatta, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával. Orbán álláspontja szerint az EU-biztosnak a tisztségéből való távozása elengedhetetlenül szükséges.
Orbán Viktor – mielőtt elindult az európai uniós csúcstalálkozóra – az MTI-nek arról beszélt: a magyar álláspont továbbra is változatlan, az Európai Bizottság tagjainak, ideértve Vera Jourovát is, a törvények szerint pártatlannak és objektívnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy nem beszélhet tiszteletlenül egyetlen országról sem és egyetlen ország polgáraival sem.
A kormányfő kiemelte: a kettős mérce elkerülendő, mert ha a biztos asszony ilyen hangot ütött volna meg és ilyen tiszteletlenül beszélt volna a németekről vagy a franciákról, akkor
biztosak lehetünk abban, hogy egyetlen percig sem maradt volna a hivatalában,
mert a németek és a franciák nem tűrték volna ezt el. És ha nem lehet a franciákkal és a németekkel így beszélni, akkor a magyarokkal sem lehet ilyen tiszteletlenül beszélni, és "ehhez az álláspontunkhoz továbbra is ragaszkodunk" – nyomatékosította.
Orbán Viktor várakozása szerint a találkozón – formálisan vagy informálisan – biztosan szó lesz arról a nyáron meghozott döntésről, amely szerint a szokásos hétéves költségvetésen túl egy nagy arányú pénzügyi alapot hoznak létre a bajba jutott gazdaságok, az európai országok megsegítésére. Ennek a végrehajtásáról éles viták zajlanak, többen össze akarják ezt kötni jogállamisági kérdésekkel.
A magyar kormány álláspontja ugyanakkor az, hogy "most válság van Európában, most válságot kell kezelni, ezt a pénzügyi alapot minél gyorsabban elérhetővé kell tenni az országok számára, és nem lehet a sebességet lassítani jogállamiságról szóló vitákkal" – közölte Orbán Viktor. Így rossz ütemezésűnek és rossz időzítésűnek nevezte azt a szándékot, amely össze akarja kötni a jogállamisági kérdéseket pénzügyi kérdésekkel.
Élet az EU-n kívül
Ha a viták mégis megakadályoznák, hogy a mostani keretekben megindulhasson a Következő nemzedék nevű alap működése, akkor még mindig ott van az a lehetőség az európai államok előtt, hogy ezt a pénzügyi alapot kormányközi alapon hozzák létre, tehát az EU intézményein kívül, kormányközi megállapodással. Így tehermentesíthető az unión belül folyó vitáktól, és gyorsan el lehet juttatni az összeget a rászoruló országoknak – magyarázta.
Orbán arról is szólt, hogy a mostani EU-csúcson a tervek szerint alapvetően inkább külpolitikai témák szerepelnek a napirenden, így a Törökországgal kialakítandó kapcsolat, a Kínával való hosszabb távú kapcsolat kérdése és a Fehéroroszországban kialakult helyzetre adandó uniós válasz. Utóbbival kapcsolatban a visegrádi négyeknek (Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia) van egy önálló kezdeményezésük, egyfajta európai Marshall-segélyt szeretnének nyújtani a fehéroroszoknak.
Vera Jourová: „Sosem bántottam a magyar embereket”
