Kis egyesületek, szabadidős és profi sportágak is megsínylik az iskolákban bevezetett intézkedési tervet. Van, akinél hosszú évtizedek munkáját nullázta le a tanórán kívüli délutáni foglalkozások felfüggesztése, és általános jelenség, hogy tovább morzsolódik a kisebb szabadidős sportegyesületek amúgy is megcsappant létszáma. Az iskolai és óvodai úszásoktatás leállítása miatt pedig már a kormánynál kopogtat a Magyar Úszószövetség.
Frissítés: A cikkben vázolt helyzet október 1-vel tovább romlik majd, mert a vonatkozó kormányrendeletben már nem ajánlásként szerepel a külsősök kizárása az intézményekből. Az iskolák falai közé azután már csak az ott dolgozók és tanulók léphetnek be, vagyis azok is ellehetetlenülnek, akik eddig másik iskolában meg tudták oldani az edzéseket, foglalkozásokat.
"Ebbe valójában belebuktam, nem gondoltam, hogy így fejeződik be" – mondja a hvg.hu-nak a karateoktató Sándor (a nevét kérésére megváltoztattuk), akinek végleg betett a koronavírus-járvány. Azok az iskolák ugyanis, ahol az óráit tartotta, megfogadták az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) járványügyi intézkedési tervének ajánlásait, és felfüggesztették a tanórák utáni foglalkozásokat. A karatét az egyik vidéki nagyvárosban 45 éve oktató férfi csapatának létszáma megcsappant a tavaszi karanténidőszakban, de most, hogy már nem tud iskolai termet sem bérelni, végleg lelép a tatamiról, és most, 60 évesen más munka után kénytelen nézni.
"Az általános és középiskolákban a délutáni (nem tanórai) iskolai sportfoglalkozásokat és sportköröket, valamint az iskolai kórus/énekkar próbáit átmenetileg javasoljuk felfüggeszteni" – áll az Emmi által a közoktatási intézmények számára készített járványügyi intézkedési tervben. A javaslatot elég sokan kritizálják, ám egy sor iskola, illetve fenntartójuk meg is fogadta. Azt nem tudni, milyen arányban döntöttek az intézmények a felfüggesztés mellett, csak az biztos, hogy nagyon vegyes a kép: a teljes tiltástól a részleges korlátozáson át a teljes szabadságig.
Beszéltünk olyan intézménnyel – egy budapesti magán-középiskolával –, ahol csak a délutáni, a tornaórákat kiegészítő sportfoglalkozásokat mondták le, de például a szalagavatóra felkészülést nem, és olyannal is – egy vidéki zeneiskolával –, ahol az alapján döntöttek a szakkörök és foglalkozások megtartása mellett, hogy melyiket tartja olyan tanár, akinek csak ezekkel együtt lenne meg a havi minimális óraszáma a teljes fizetéshez. Ezeket megtartják, a többit viszont nem.
Van, ahol gyakorlatiasan állnak a kérdéshez: „A járványügyi követelményeknek sokkal jobban meg tudunk felelni a szakkörökön” – mondta a hvg.hu-nak Edényi László, a budapesti Szent László Gimnázium igazgatója. Szerinte a szakkörökön eleve könnyebben meg tudják oldani a távolságtartást, mint az osztálytermekben és a sportfoglalkozásokat sem korlátozták: „a tornateremben egyáltalán nem jelent problémát 16-20 fő szétosztása”.
Van olyan iskola is, ahol nem korlátoznak semmit. Egy pesti külvárosi általános iskola egyik tanára arról beszélt a hvg.hu-nak, hogy náluk minden délutáni foglalkozás – még a külsősök által, nem tanulóknak szervezettek is – maradhatott. Szerinte az iskolai közösségen belüli foglalkozások betiltásának amúgy sem lenne sok értelme, hiszen napközben úgyis együtt vannak a gyerekek. Ilyen szempontból nagyobb kockázatot jelenthetnek azok, akik eljárnak máshova, például egyesületi edzésekre, mert ott az iskolán kívüli közösséggel is találkoznak – erre azonban nincs tiltás.
A korlátozás nemcsak a diákokat vagy tanáraikat érinti, hanem azokat is, akik külsősként béreltek iskolai helyiségeket sportoláshoz vagy más tanórán kívüli tevékenységhez. Közülük sokan járhatnak úgy, mint a 45 évnyi karateoktatással hirtelen leszámolni kényszerülő Sándor.
“A 450 fős egyesületből 150-en maradtunk” – mondta a hvg.hu-nak Klíma Zsuzsanna, a szintén karatéval foglalkozó AC SINUS SE elnöke, amelyet ugyancsak érzékenyen érint, hogy zuglói partneriskoláik közül egyik pillanatról a másikra többen is felfüggesztették bérleti szerződésüket. Ugyan sikerült átmeneti megoldást találniuk – a BVSC karatetermében kaptak helyet –, de csak pluszköltséggel tudják megoldani, mert buszt kell bérelniük, hogy odavigyék tanítványaikat. Ennek alkalmankénti 18 ezer forintos költségét nem terhelik rá a sportolóikra – pontosabban szüleikre.
Az persze kérdéses, hogy így meddig tudják fenntartani a működést. “Nagyon szeretnék kitartani, ha már 36 éve karatézom, nem ezen a fél éven fog múlni… A terv az, hogy csinálom, amíg a járvány tart, aztán lehet, hogy ha holnap kérdez, már azt mondom, hogy nem csinálom tovább.”
A csapat is megfogyatkozott: a járvány előtt 120 gyerek járt hozzájuk csak az érintett három iskolából, mostanra viszont alig ötvenen maradtak. Klíma Zsuzsanna szerint már a tavaszi időszakban sokan felhagytak az edzések látogatásával, és kétséges, hogy valaha visszatérnek-e. Szerinte sokan érzik úgy, hogy lemaradtak azokhoz képest, akik jártak, és túl idősek ahhoz, hogy új sportot kezdjenek, így inkább kimaradnak mozgásból.
Osztja ezeket a kétségeket a Magyar Karate Szövetség sajtófőnöke is. Turák Péter elmondta: az ország általános iskoláinak körülbelül a felében tartanak karateedzéseket, ahol felmondták a termeket az intézmények, ott többnyire meg is szűntek ezek. Szerinte azok tudják biztosan folytatni, akiknek volt saját termük, a többiek még próbálkoznak a szabad levegőn, de ott is csak addig, amíg jó az idő. A sajtófőnök elképzelhetőnek tartja, hogy meg fog szűnni néhány csoport, ahogy azt is, hogy a most kimaradó sportolók közül sokan már nem is fognak visszatérni.
“Nem az iskola a gond, hanem a bizonytalanság” – mondta a hvg.hu-nak egy kendoedzéseket tartó oktató. Ők azok közé a szerencsések közé tartoznak, akiknek nem függesztette fel az iskola a bérleti szerződését, mert megoldható a terem biztonságos megközelítése. “Maszkban megyünk be, kezet mosunk. Az edzések folyamatosak, hálásak vagyunk az iskolának.” Viszont a foglalkozásokra náluk is hektikusan járnak a gyerekek, mert sokan kerültek karanténba osztálytársaikkal együtt.
Nincs jobb helyzetben a Judo Szövetség sem, ahol az érintett iskolás korcsoportok komplett versenyrendszerét kellett törölni az egyenlőtlen esélyek miatt, hiszen van, aki meg tudja tartani az edzést és van, aki nem. Nagy György a szövetség főtitkára arról beszélt, hogy ők egyelőre várakozó állásponton vannak. “Örülünk, hogy a magyar bajnokságot meg tudjuk tartani.”
A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokkal legalább részben megengedő az Emmi-féle intézkedési terv, az iskolai és óvodai úszásoktatást azonban teljesen lenullázták erre a félévre. Emiatt országszerte több tízezer gyerek marad ki az úszásból, és sok ezer iskola kénytelen improvizálni, hogy valahogy lefoglalja az órarendekbe már betervezett úszásórák elmaradása miatt üresjáratba került oktatókat és diákokat. A kialakult helyzet a tavaszi karanténidőszak negatív hatásaival együtt annyira érzékenyen érinti a sportágat, hogy a szövetség már a kormánynál kilincsel a megoldásért.
“Elengedték a kezünket” – mondta a hvg.hu-nak Jánosi Adél, a kisteleki általános iskola testnevelő tanára, aki egyben úszásoktató is. “Ki van írva az úszásóra, de mivel nem mehetünk uszodába, sima tornaórát kell tartanom. Csakhogy a tornatermek már foglaltak, így nincs hova menni.” A tanár kételkedik abban, hogy az ő iskolájukban érintett közel 200 alsós be tudja-e majd valaha is pótolni az elmaradt úszásoktatást.
“Ha az úszó- és vízilabda edzéseket amúgy lehet tartani, akkor ezt is meg lehetett volna oldani” – mondta egy kisvárosban élő, neve elhallgatását kérő oktató. A mozgás hiánya miatt aggódik Mattesz Csilla is, aki többek között Szentendrére és Dunakeszire jár úszást oktatni. Csak nála 120 óvodást érint a korlátozás, de a két említett település iskoláiban 800 gyerek nem jut úszásoktatáshoz szerinte. Emellett ugyanakkor a délutáni, iskolai kereteken kívüli foglalkozásokra jóval többen jelentkeznek, pedig ugyanaz a környezet, csak az a különbség, hogy oda a szülő viszi a gyereket, vagyis az ő felelőssége.
Az úszósportot eleve érzékenyen érintette a tavaszi leállás. “Volt egy csodálatos 2019-ünk, szép eredmények, kiemelt támogatást kaptunk az olimpiai felkészülésre, az oktatói licenszrendszer megvalósítására, az Úszónemzet Programra. 2020-ra úgy kanyarodtunk rá, hogy minden rendben van, aztán márciusban lehúztuk a rolót” – mondta a hvg.hu-nak Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség elnöke.
Azt mondta, hogy noha a válogatott versenyzőket sikerült szinten tartani a karanténidőszak alatt, illetve után, viszont kérdésessé vált 130 tagszervezetük helyzete, legfőképp pedig, hogy mi van “azzal a 100 ezer gyerekkel, akiket megtanítunk úszni.”
A szövetség ezért az elmúlt hónapokban felmérte a helyzetet, és szomorú eredményekre jutott: tagszervezeteik közül minden ötödiket romló, de még elviselhető gazdasági helyzetben találták, viszont minden negyedik vállalhatatlanul rossz helyzetbe került, minden hetedik pedig gazdaságilag teljesen ellehetetlenült vagy már be is zárt. Csak a tagszervezetek fele úszta meg nagyobb gond nélkül a járványt. A szövetség ezért összeállított egy jelentést, aminek segítségével igyekeznek meggyőzni a döntéshozókat.
Első körben azt szeretnék elérni, hogy megváltoztassák az iskolai, óvodai úszásoktatás leállításáról szóló szabályozást, amelyet ráadásul nem előzött meg semmilyen szakmai konzultáció. A Szövetség már megkezdte az együttműködést a sportért felelős államtitkársággal, és az ő támogatásukkal megkeresték a köznevelési államtitkárságot is, ahol “úgy tűnik, hogy vannak nyitott kapuk”.
Nehézségek a sporton túl
Nemcsak a sportot vagy a szakköröket érinti azonban a délutáni foglalkozások korlátozása, a nyelviskolák sem örülnek neki. Bár magát az oktatást egyre kevésbé szervezik iskolai helyiségekbe, a nyelvvizsgák nagy része még ezekben zajlik – mondta a hvg.hu-nak Nagy Zoltán a Katedra Nyelviskola igazgatója. Az igazgató szerint emiatt több akkreditált nyelvvizsgahelyszínt is elvesztettek már, és nehézkesebbé vált a vizsgák megszervezése. “Nem úgy van, hogy felhívok egy másik iskolát, ahol megengedőbbek, hanem minden helyszínt akkreditáltatni kell, ami több hónapos procedúra.” Szerencsénkre nekünk még vannak alternatív akkreditált vizsgatermeink Budapesten, de vidéken már akadályba ütköztünk. Nekik még nem maradt el nyelvvizsgájuk, landoltak már náluk olyan vizsgázók, akiket máshonnan irányítottak át hozzájuk a vizsgaközpontok, mert máshol nem lehetett megszervezni a vizsgát.
A nyelvoktatás iránti érdeklődés is visszaesett. Nagy Zoltán 50 százalékosra becsülte ennek mértékét. Az egyéni jelentkezők és a céges megbízók is óvatosak a kiadásokkal a jelenlegi bizonytalan helyzetben, ezért inkább halasztják a nyelvtanulást, de persze van olyan is, aki a fertőzésveszélytől tartva nem iratkozik be. A nyelvoktatási iparág ebben az évben biztosan veszteséges lesz, ráadásul a fix költségeik is megnövekedtek a felnőttképzési törvényben előírt több adminisztráció miatt – mondta.
A Cambridge Nyelviskolánál a járvány kezdete óta nagyon visszaesett a csoportos nyelvtanfolyamokra jelentkezők száma. Az iskola ügyvezető igazgatója, Kürtösi Gábor úgy tudja, más nyelviskolákban is hasonló a helyzet. Ezt onnan gondolja, hogy beiratkozáskor több olyan diákkal is találkoztak, akik már a sokadik helyen próbálkoztak, mivel a korábbi nyelviskolákban a kis létszám miatt nem indult el az adott kurzus. Ők 60 százalékos visszaesést tapasztaltak a forgalomban a márciusi vírushelyzet kezdete óta.
