Itthon hvg.hu 2020. szeptember. 16. 18:30

Mindegy, hány lélegeztetőgépünk van, ha nincs hozzá szakember

A Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumának elnöke, Hegyi Péter szerint tulajdonképpen hat nővér kéne egy intenzív ágyra, jelenleg ennek a közelében sem járunk.

Koronavírus - a második hullám

Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!

Teljesen mindegy Magyarországon, hány lélegeztetőgép áll rendelkezésre, és irreális 3000 intenzíves ággyal kalkulálni, ugyanis a kapacitást az intenzíves ápolók száma határozza meg, nem a gépek.

Ezt Hegyi Péter a Transzlációs Medicina Alapítvány kuratóriumának elnöke mondta egy videokonferencián, amelyről a 444 számolt be.

Hegyi szerint ez azt jelenti, hogy januárban 1000 körül lehetett az intenzíves ágyak száma Magyarországon, ezer nővér jutott erre a kapacitásra, de az ideális az lenne, ha egy ágyra két nővér jutna. Áprilisban az intenzíves ágykapacitás felment 2000-re, de a szakápolók száma 2000 körül alakult. A sajtóhírek szerint később már 8000 intenzíves ágy volt, továbbra is változatlan számú, 2000 speciális tudású nővérrel.

A valódi arány viszont még ennél is rosszabb lehet, ugyanis a műszakok és az azt követő pihenőnapok miatt csak 1,6 nővér jutott egy intenzíves ágyra, tehát tulajdonképpen egy ágyra három nővér kellene inkább.

A helyzet tovább romlik, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az FFP-s maszkokban nyolc óránál többet nem lehet eltölteni, mert az már a dolgozók egészségét veszélyezteti. Ha ezt is figyelembe vennék, akkor koronavírusos betegek intenzíves ápolásához ideális esetben hat nővér kellene ágyanként.

Ezt a helyzetet már áprilisban jelezték az operatív törzsnek, ehhez képest a külügy vásárolt 16 ezer lélegeztetőgépet, ráadásul jelentősen túlárazva, új személyzet viszont nem lett időközben.

Koronavírus - a második hullám
A sorozat további cikkei

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Élet+Stílus Csatlós Hanna 2020. október. 01. 19:46

A vörösiszap-katasztrófa az egyik közösséget szétzilálta, a másikat megerősítette

Magyarországon első alkalommal került sor egy ipari-természeti katasztrófa hosszú távú hatásainak komplex kutatására. Pszichológus, kommunikációkutató, lelkipásztor és szociológusok bevonásával vizsgálták meg, hogy tíz évvel a vörösiszapömlés után milyen állapotban van a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely lakossága. A kutatás a koronavírus-járvány hosszútávú kezelésére vonatkozóan is fontos következtetéseket tartogat.