A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság szerint hat ponton sértette meg a médiatörvényt a Klubrádió, ezért utasították el a frekvenciahasználat meghosszabbítására benyújtott pályázatukat. A rádió többségi tulajdonosa, Arató András szerint szimpla politikai döntés született, és azt ígérte, perelnek. A Klubrádió évekkel ezelőtt már hosszan pereskedett az NMHH-val, az ügy egy része még nem is zárult le.
Teljes abszurdum, nem állja meg a helyét az az indoklás, hogy a Klubrádió sorozatosan törvényt sértett volna
- mondta Arató András, a rádió igazgatóságának elnöke és többségi tulajdonosa a hvg.hu-nak azután, hogy a Nemzeti Hírközlési és Médiahatóság (NMHH) bejelentette, a médiatanács nem újítja meg a Klubrádió 2021. február 14-én lejáró jogosultságát, így újra pályázhatóvá válik a 92,9 MHz frekvencia.
A rádió 7 éves hosszabbítást kért, ezt utasította most el a hatóság. De Arató egy augusztus közepi Népszava interjúban már arról beszélt, a médiatörvény szinte korlátlan számú lehetőséget biztosít arra, hogy a hatóság a rádió működéséről tetszése szerint, indoklás nélkül döntsön.
Ő azért akkor a hosszabbításban bízott, ami szerinte a "népakarat kifejeződése" lett volna, a sugárzási lehetőség megvonását pedig a joggal való visszaélésnek tartotta.
A jövőnk kizárólag egy állami szerv döntésétől függ, egy olyan testülettől, amelyben kizárólag a nagyobbik kormánypárt delegáltjai ülnek.
Az elutasítás után pénteken azt mondta, a rádió "nagyon súlyos" vállalásokat tett a közéleti és beszédtartalomra vonatkozóan, amit mindig betartottak. Szerinte ezért nem hivatkozhatott volna jogsértésre az NMHH. Ő úgy emlékszik, az elmúlt években 3-4 büntetést kaptak, például mert hangosabb volt a reklám a kelleténél.
Ugyanezzel érvelt Stock Richárd vezérigazgató, aki a rádió déli műsorában nyilatkozva ismertette a vezetés álláspontját:
A Médiatanácsnak jogilag nem volt értékelhető indoka arra, hogy a frekvenciahosszabbításra vonatkozó kérelmet elutasítsa, működésünk megfelelt a törvényi előírásoknak.
Szerinte az egész mögött politikai döntés húzódik meg, és az NMHH-közlemény állításai nagyon emlékeztetik a 10 évvel ezelőtt történtekre, mikor a Médiatanács a Klubrádió akkori frekvenciapályázatát alakilag hibásnak, alacsony szakmai színvonalúnak tartotta. (Erről részletesen később.) Stock szerint "az is valótlan állítás volt és ez is az, és egy újabb háború van készülőben". Úgy fogalmazott:
Itt az a cél, hogy a Klubrádió ne szólhasson.
De miben is hibázott a Klubrádió?
A Klubrádió 2014 óta működik ezen a frekvencián, azóta több büntetést is kapott. Az NMHH honlapján talált dokumentumok szerint a rádiót elmarasztalták a többi között azért, mert
- politikai hírhez fűzött hírolvasói véleményt,
- megszegték a műsorkvótát azzal, hogy nem játszottak elég magyar zenét (többször is előfordult),
- hibáztak a reklámnál,
- nem szolgáltattak adatot (állítólag ez volt a leggyakoribb hiba).
Megkérdeztük az NMHH-t, milyen jogsértésre hivatkozva nem hosszabbították meg a szerződést, mire hat esetet soroltak fel:
- 2014. májusában a Klubrádió médiatanácsi engedély nélkül kapcsolódott a hálózatba,
- több évben is, hónapokon keresztül megszegte a havi adatszolgáltatási kötelezettséget (az egyik esetnél megjegyezték, hogy a jogsértés nem csekély súlyú),
- többször sem teljesítette a magyar zenei művekre vonatkozó műsorkvóta-kötelezettséget, illetve egy héten át nem a vállalt műsorstruktúra szerint sugározta az adást.
A válaszukban nincs benne, a közleményükben viszont szerepelt, hogy a Klubrádió egyik határozatot sem támadta meg a bíróságon, és mindegyik után befizette a büntetést (vagyis úgy vették, hogy ezzel elismerték a jogsértést).
Az NMHH szerint nem egyedülálló eset, hogy a Médiatanács törvényi kizáró ok (súlyos vagy ismétlődő jogsértés) miatt nem újítja meg egy rádió jogosultságát, ugyanez történt tavaly három vidéki és egy budapesti adóval (utóbbi a Civil Rádió volt, amelynél szintén az adatszolgáltatási hiányosságok miatt léptek). A vidéki rádiók nem támadták meg a döntést, a Civil Rádió viszont igen, de a Kúria a Médiatanácsnak adott igazat. A közeljövőben ennek a frekvenciáját is megpályáztatják.
Ugyanakkor a Civil Rádió nem szűnt meg, internetes rádióként azóta is folyamatosan működik, mivel a hatóság nyilvántartásba vette mint internetes lineáris rádiót.
Ez vár a Klubrádióra is?
A Klubrádió hallgatottsági adatai sem publikusak (Arató szerint 150-200 ezer ember hallgatja naponta), arról pedig legfeljebb találgatni lehet, hogy milyen korosztály hallgatja az adót, de állítólag a 2014-ben érkezett főszerkesztő, Pataki Gábor a politikai függetlenség mellett azt ígérte,
az akkori hallgatók gyerekeit és unokáit is megpróbálják megszólítani.
Ha ez az ígéret azóta nem valósult meg, akkor a Civil rádiónak megoldást jelentő netes lét kockázatos lehet számukra. Arató András szerint viszont ez valós opció lehet (egy pár évvel ezelőtti mérés szerint a rádió átlaghallgatója az 50 éves nő volt), de még nem szaladna ennyire előre, hiszen február 14-ig (addig van engedélyük a frekvencián működni) sok minden történhet.
Abban biztos, hogy perelni fognak a döntés ellen, annak részleteit a következő napokban gondolják végig. Most abban is biztos, ha kell, újra megpályázzák a frekvenciát, már csak azért is, hogy ne érvelhessen senki sem azzal, hogy meg sem próbálták, illetve hogy még láthatóbb legyen: itt politikai döntés született, hiszen a Médiatanácsban csak Fidesz delegáltak ülnek.
Stock Richárd a Klubrádióban azt is megígérte, bármi lesz, a rádió valamilyen formában szólni fog.
Még mindig perben állnak a Médiatanáccsal
A Klubrádió 10 évvel ezelőtt egy másik frekvencián, a 95,3-on működött, amelynek engedélye 2011. február 11-én lejárt azon a sávon. Az NMHH elődje, az Országos Rádió és Televíziótestület 2010. áprilisában nekik ítélte a 92,9-es frekvenciát, azonban a döntést az NMHH megsemmisítette arra hivatkozva, hogy a rádió másik frekvencián szól, és arról a jogosultságáról nem mondott le.
A Klubrádió ezek után beperelte a Médiahatóságot, amiből két év múlva lett jogerős ítélet. Közben lejárt a 95,3-as frekvenciára vonatkozó szerződésük, azt újra megpályázták, de más nyert, így azt a döntést is megtámadták a bíróságon. Ott zárta ki a Médiatanács őket arra hivatkozva, hogy az üres oldalakat nem számozták be és írták alá. Hosszú pereskedés kezdődött, a rádió 60 naponta hosszabbított ideiglenes engedélyekkel működött tovább két éven keresztül, majd 2013. májusában megnyerte a pereket. Miután a 95,3-on jelentősen meg kellett volna változtatni a műsorstruktúrát, plusz 32 milliós sugárzási díjat is fizettek, így inkább a 92,9-es közösségi frekvencián folytatták, amit ingyen lehet használni, és még a műsorokon sem kellett módosítani.
Jóval később, a Társaság a Szabadságjogokért közérdekű adatigénylésének teljesítése után derült ki, hogy a frekvenciák újraosztásánál a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket, és jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. Ráadásul több ítélet is megállapította, hogy a kifogásolt feltételek, mint az üres hátsó oldalak beszámozása és aláírása nem is volt kiolvasható a pályázati felhívásból.
Az eljárás miatt a Klubrádiót működtető társaság 1,4 milliárdos kártérítést követelt az NMHH-tól, azonban a Kúria pár éve úgy döntött, a frekvenciahasználati díjra feleslegesen befizetett 103 millió azonnal visszajár, plusz 2 milliós sérelemdíjat is megítélt. A cég amiatt is perelt, hogy a bizonytalanság miatt elmaradtak a bevételei, de ezt első fokon, 2020 elején elvesztette. A döntés ellen fellebbeztek, ezért állnak még most is perben az NMHH-val.
Nem csak a frekvencia, a tulajdonosi összetétel is változott: négy éve résztulajdonosként megjelent a Köves Slomó rabbihoz kötött Brit Média, amely azóta több sajtóorgánum tulajdonosa lett. Megkerestük Köves Slomót is, hogy miként értékeli az NMHH döntését, de érintettség hiányában nem akart nyilatkozni.
