Az elcsalt választások után másfél héttel a magyar miniszterelnök katonai és gazdasági elemeket is tartalmazó, átfogó uniós geostratégiai tervet szorgalmazott.
Másfél hét elteltével tört meg a csend, Orbán Viktor megszólalt a fehérorosz választásokról. A magyar kormány ugyanis eddig meglehetősen hallgatag volt az augusztus 10-ei eredményről, illetve az azóta tartó, halálos áldozatot is követelő tüntetésekről.
Míg az EU több politikusa is elítélte már a napokban a tüntetők elleni brutális erőszakot, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszer néhány nappal később még a keleti partnerséget féltette, majd bejelentette, hogy Magyarország a lengyel álláspontot, vagyis az elnökválasztás megismétlését és a párbeszédet támogatja. (Erről beszélt a hvg.hu-nak adott interjúban a lengyel külügyminiszter-helyettes is.)
Igaz, ekkora már az EU külügyminiszterei is hasonlóban állapodtak meg. Nyilatkozatuk szerint a fehérorosz választások nem minősíthetők sem szabadnak, sem tisztának, és szankciók előkészítésében állapodtak meg, a választásokat követő tiltakozáson részt vevők elleni erőszak elkövetői és a választási eredmények meghamisításáért felelősök ellen.
Orbán Viktor végül a helyzetről tartott rendkívüli uniós csúcs előtt posztolta üzenetét a Facebookon, a Magyar Távirati Irodának pedig a sajtófőnöke nyilatkozott. Havasi Bertalan azt mondta: a kormányfő a csúcs előtt tartott V4-egyeztetésen „ismét kiállt a Fehéroroszország ügyében képviselt lengyel álláspont mellett; az azt követő rendkívüli EU-csúcson pedig katonai és gazdasági elemeket is tartalmazó, átfogó uniós geostratégiai tervet szorgalmazott”.
A magyar miniszterelnök a közlemény szerint azt is világossá tette, hogy Fehéroroszország ügyében a visegrádi országok között egyetértés van; a Lengyelország által képviselt álláspontot a V4-partnerek mindegyike, így Magyarország is a leghatározottabban támogatja.