Óránként 900 utast hordana fel a Gellért-hegyre, 2024-től.
A tervezéskor a Gellért-hegyen élőket is megkérdezték, és a felmérésből az derült ki, hogy elégedetlenek a terület, a felszerelések, az utak állapotával, valamint elviselhetetlen a buszforgalom a Gellért-hegyen. A Citadellához csúcsidőszakban óránként sok száz turista látogat el, általában busszal, ezt a terhelést váltaná ki a sikló.
A sikló nyereségesen üzemeltethető, a haszonból természetvédelmi programokat lehet finanszírozni – tette hozzá a főpolgármester-helyettes.
Bardóczi Sándor főtájépítész elmondta: a sikló a Dunától nem messze, a Hegyalja útnál, a Gellért-hegy lábától indulna. Gyalogos alagúton lehetne megközelíteni és az első mintegy száz méteren maga a jármű is a föld alatt haladna, majd valahol az Orom utca, Bérc utca vonalában érne ki a földfelszínre. A jármű óránként mintegy 900 embert szállítana, ekkora kapacitásra van szükség a turistabuszok kiváltásához. A jármű egy vonalon közlekedne, ami félúton két nyomtávúvá válna, hogy a szembejövő járművek kikerülhessék egymást.
A beruházás költsége mintegy 1,5 milliárd forint, de az éves bevétel elérheti az egymilliárd forintot. Közberuházás és közüzemeltetés lesz – jelezte. A budavári sikló is nyereséges – tette hozzá.
Hozzávetőleg két év múlva indulhat az építkezés, amely mintegy két évig tarthat, vagyis optimális körülmények között 2024-ben indulhat el a Gellért-hegyi sikló – mondta Bardóczi Sándor.
Szemét lepi a hegyet
A főtájépítész beszélt arról is, hogy a Gellért-hegy közpark és természetvédelmi terület egyszerre. Évi csaknem ezer köbméter szemetet kell eltávolítani a területről, amelynek a hatvan százalékát a hegy keleti, sziklás oldalán dobálják el, és csak alpinista technikával lehet begyűjteni. Csak a sziklákra festett graffitik eltávolítása évente milliós nagyságrendű kiadást jelent – közölte. A természetes élőhelyek rehabilitációját támogató uniós pályázatokon ugyanakkor milliárdos nagyságrendű támogatás nyílhat meg, amely a Gellért-hegyen is felhasználható – hívta fel a figyelmet.
Az uniós források megszerzéséhez és felhasználásához a fővárosi önkormányzat és az állami szervek együttműködése szükséges, e téren közelednek az álláspontok, nincsenek nagy viták – jegyezte meg Bardóczi Sándor.