Az Ipsos kutatása szerint Magyarországon körülbelül annyira pesszimistán látják a jövőt, mint Chilében és Dél-Afrikában.
A koronavírus mellett a munkanélküliségtől fél leginkább a lakosság világszerte, nemzetközi összehasonlításban Magyarországon azonban az egyik legalacsonyabb az említése e kettőnek – derül ki az Ipsos kutatásából, ami közel húszezer alany megkérdezésével zajlott 27 ország lakóinak körében.
Az eredmények szerint júliusban globális szinten a lakosság 39 százaléka vallja, hogy jó irányban haladnak a dolgok országában, míg nagyjából másfélszer ennyien (61 százalék) gondolják, hogy rossz úton haladunk.
A globális átlagot jelentősen meghaladja az optimizmus Szaúd-Arábiában, Malajziában, Ausztráliában és Indiában. A másik végletet Chile és Dél-Afrika mellett számos európai ország, köztük Magyarország képviseli.
Az általános félelmek közt első helyen a koronavírus áll: 27-ből 11 országban foglalja el a képzeletbeli dobogó csúcsát ez. Ugyanakkor a vírussal is nyilvánvaló összefüggésben álló munkanélküliség mostanra hasonló veszélyt jelent globális szinten.
Magyarország a világátlagtól jelentősen eltérő képet mutat, sőt, még nagyobbra nyílt az olló a félelmeket illetően.
Az egészségügy problémái első helyen aggasztják a magyarokat, de hasonló súllyal jelenik meg a kimutatásban a korrupció és a szegénység is. A világot második helyen foglalkoztató munkanélküliség a magyarok számára továbbra sem dobogós félelem.
A világot legjobban aggasztó koronavírus júliusra már csak a hetedik legégetőbb veszély Magyarország állampolgárai számára, a 15 százalék a legalacsonyabb említési arány a mért 27 ország között.
Az elmúlt nyolc év értékeit tekintve megállapítható, hogy a magyarokat foglalkoztató legfontosabb problémák közül az egészségüggyel, a korrupcióval és a szegénységgel kapcsolatos aggodalmak súlya kezd kiegyenlítődni, míg a koronavírus terjedésével párhuzamosan megugró munkanélküliségtől való félelem említése 30 százalék alatt stabilizálódni látszik.