Megtippelni sem lehet, mekkora károkat okozott a hét végi eső, ami egy délután alatt hozta a kéthavi átlagot. Galambokon a helyi horgásztó élővilága is eltűnt, Nagyatádon még legalább egy hétig nem lesz ivóvíz, Liszó polgármestere pedig arról panaszkodik, senki nem segít nekik.
Nagyjából háromszáz embert kellett kitelepíteni az otthonából a pénteken indult esőzések miatt Zala és Somogy megyében, a legrosszabbul a zalai Galambok járt, miután átszakadt a horgásztó gátja, a víz pedig elöntötte az alacsonyabban fekvő utcákat. A vonatközlekedés több szakaszon csak vasárnap estére indult újra, mert Beleg és Ötvöskónyi között a megáradt Rinya-patak alámosta az egyik vasúti hidat. Bár az esőzéseknek vége, a környéken még sokáig nyoma marad ennek a hétvégének.
Zalában az élővilág egy része is ráment
“Liszóban öt családi házból hét főt, Galambokon ötven házból 200 főt, Zalamerenyén 40 házból 83 embert kellett kitelepíteni. Ők szombat éjjel vehették vissza az otthonukat. A károk felmérése jelenleg is folyamatban van, a kollégák jelenleg kiemelten Nagykanizsa környékét járják végig, és fertőtlenítésre is vár több település” – mondta a hvg.hu-nak Kalamár Norbert, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóivője, hozzátéve, a legsúlyosabb problémák egyes víztározók és tavak, patakok kiömlése miatt születtek, a megye többi részén csak a kéthavi átlagnak megfelelő mennyiségű csapadék okozott gondot, a vízellátást viszont ott nem érintette az eső.
Az 1300 fős Galambokban átszakadt a két horgásztó gátja, a víz pedig elöntötte az alacsonyabban fekvő utcákat. Beszéltünk a falu egyik önkormányzati képviselőjével, Bacs Zsolttal, aki tippelni sem mert, mekkora kár érte a települést:
Két tavat kell helyreállítani, megbecsülni is nehéz, mekkora a kár. A kettes számú tó gátját még gépekkel is nehéz megközelíteni, ennek a tónak gyakorlatilag a teljes élővilága is megszűnt”
- mondta Bacs.
A galamboki házak legalább megúszták nagyobb kár nélkül, Bacs szerint egy-két kivételtől eltekintve nem folyt be sehova a víz a pincéken felül, de haszonállatokat így is veszélyeztetett.
De nem járt sokkal jobban a Zala és Somogy határán lévő Pat sem: a 182 fős falu vasárnap este 6-ig teljesen el volt zárva a külvilágtól, miután az átfolyó víz megrongálta az oda vezető hidakat. A településre jelenleg félpályán be lehet menni, Bata Zoltán polgármester pedig a hvg.hu-nak elmondta, még várják a hídmérnököt, hogy felmérje az anyagi kárt. Ott a házakban nem keletkezett kár, mivel egy kisebb dombon fekszenek.
A legrövidebben valószínűleg Liszó polgármestere foglalta össze a helyzetet: “Elég volt a médiából, a hatalomból, ez nem segít, az állam sem segít, úgyhogy viszonthallásra!” A 400 fős Liszón 10 családot kellett kitelepíteni, ebben a polgármester és egy önkéntes csoport is segített a katasztrófavédelemnek. Ezek a családok jelenleg is a faluházban vannak elhelyezve, akik egyelőre sem azt nem tudják, mikor térhetnek vissza, sem azt, pontosan mekkora kár érte őket. Többen a mostani árvizet annak tudják be, hogy nem kotorták ki a Liszói-patak medrét.
Somogyban lajtoskocsiból osztják a vizet
A somogyi katasztrófavédelem szóvivője, Óvári Timót adatai szerint a megyében nagyjából 60 embert kellett kitelepíteni, Böhönye, Ötvöskónyi, Nagyatád pincéiből jelenleg is szivattyúzzák a vizet. Zalával szemben itt valóban kialakult egyes helyeken ivóvízhiány, ezt a településeknek kell megoldaniuk.
A legnagyobb károkat a tízezer fős Nagyatád szenvedte el: az MTI tájékoztatása szerint jelenleg lajtoskocsiból osztják a vizet. A város jegyzője, Kovács Ildikó a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a vízellátásért felelős mindhárom kút víz alá került, és bár az egyiket felszabadították vasárnap este, “a vize emberi fogyasztásra nem alkalmas”.
Sőt ha alkalmas is lenne, akkor is várni kell vele: “A kutak fenntartója a Dunántúli Regionális Vízmű, ők vasárnap szórólapokkal tájékoztatták a lakosságot.
Ahhoz, hogy ismét ihatónak minősítsék, két mintáról kell megállapítaniuk, hogy nem ártalmas az emberre, ez a DRV szerint eltarthat egy hétig is, addig a víz csak forralás után iható.”
Kitelepítés nem történt a városban, viszont az egyik elkerülőn elmosott egy hidat a víz, az továbbra sem járható, és nem is tudni, mikor fejezik be a helyreállítását. Az utat amúgy 2015-ben adták át az akkoriban még kormánybarát Simicska Lajoshoz kötődő Közgép és a Strabag közös munkájának köszönhetően, a beruházás 2,3 milliárd forintba került.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság MTI-nek küldött hétfői közleményében az áll, hogy a hét végi heves esőzések következményeit figyelembe véve soron kívül felülvizsgálja az érintett települések vízkárelhárítási terveit. Az OVF a településeket támogatásáról biztosította a tervek átalakításában, ha szükséges.
Meg lehet ezt előzni?
Valószínűleg nem, hiszen annyi eső esett egy délután alatt, hogy Kalamár Norbert katasztrófavédelmi szóvivő szerint a jelenleginél kétszer nagyobb víztározókat is simán megtöltött volna. “A kisebb árvizeket ki lehet védeni folyamatos karbantartással, de a hét végit biztosan nem, pedig a Vízművel közösen dolgozva gyorsan reagáltunk” – mondta.
Az egy dolog, hogy a hét végi esőket nem lehet kivédeni, de van egy még rosszabb hírünk: valószínűleg hozzá is kell ehhez szokni, ugyanis abban mindkét katasztrófavédelmi dolgozó egyetértett, hogy nem csak érzet a gyakrabban érkező nagy vihar, a statisztikák is alátámasztják, hogy ezek sokasodtak az elmúlt pár évben.
A galamboki képviselő, Bacs Zsolt ennél konkrétabban fogalmazott. “2020-ra elértünk oda, hogy már számítani kell ezekre a viharokra" – állítja egybehangzóan az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, akik az okot is megjelölték: a klímaváltozás következményeként egyre többször várhatóak ilyen és ehhez hasonló extrém időjárási körülmények.
