Süli János az M1-en kifejtette, hogy az épülő paksi blokkok teljesítményét a hagyományos erőművek évi 17 millió tonnányi szén-dioxid-kibocsátásával tudnák csak kiváltani. Ennél még a teljes magyarországi közlekedés kibocsátása is jóval kevesebb, 12 millió tonnányi, az erdők reprodukciós képessége pedig éves szinten mindössze 6 millió tonna.

Az atomerőmű – mint fogalmazott – nem ellensége a nap- és a szélenergiának, de nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbiak függenek az időjárástól. A tavaly decemberi 7105 megawattos energiafelhasználási csúcshoz például a naperőművek mindössze 9 megawatt teljesítménnyel tudtak hozzájárulni, miközben a teljes belföldi kapacitás 1200 megawatt. Állandó ellátást a szélerőművekre sem lehet alapozni, hiszen nagyon alacsony kihasználtsággal működnek – tette hozzá.

A miniszter hangsúlyozta, hogy az ország mindenkori kormányának a felelőssége az időjárástól független, biztonságos és kiszámítható energiaellátás, ezért alighanem a baloldal is másképp viszonyulna a paksi beruházáshoz, ha nem ellenzékben lenne. Hozzátette, hogy az atomenergiára nemcsak Magyarország számít, hiszen világszerte egyre inkább felismerték a jelentőségét, és a térség több állama is új erőművek építését tervezi.

Süli szerint biztonsági okokkal sem lehet érvelni a paksi beruházás ellen. A magyar előírások nemzetközi viszonylatban is rendkívül szigorúak, az új blokkok ennek megfelelően, illetve ezeket is meghaladva különleges biztonsági és védelmi rendszerekkel épülnek. A 283 ezer oldalnyi engedélykérelem is igazolja, hogy az erőmű semmilyen körülmények között nem veszélyezteti a környezetét. A reaktort kettős kupolarendszer védi, a létesítmény akár egy repülőgép becsapódását és jelentős erejű földrengéseket is elvisel – hangsúlyozta.

Ez a tavasz megmutatta, miért tévút az új paksi atomerőmű

A kormány a nukleáris és a napenergia keverékével képzeli el a hazai áramtermelés jövőjét, de a két technológia nem egészíti ki jól egymást. Paks II. 4 ezermilliárd forintba kerül, és várhatóan sok-sok óra lesz, amikor csak negatív áron tud majd termelni.

A miniszter a Kossuth rádióban a beruházás pénzügyi hátteréről is beszélt. A projekthez – mint mondta – „Oroszország megfelelő hitelt biztosított”, amely bármikor kiváltható kedvezőbb kamatozású megoldással. Paks II. gazdasági életképességét az Európai Unió is megerősítette, hiszen a számításaik szerint az új blokkok élettartama alatt a profit el fogja érni a 7,35 százalékot. Az uniós előírások alapján a beruházás kiírásainak 55 százalékát nemzetközi tendereken kell meghirdetni. Példaként említette, hogy az iránytechnikai beszerzést német–francia, a turbinasziget megvalósítását pedig amerikai–francia cég nyerte el – közölte.

Süli megerősítette, hogy az építkezés földmunkái 2021 elején kezdődhetnek el. A kivitelezés során 8 millió köbméter földet kell kitermelni, ezért azt szeretnék, ha a munkálatokra minél előbb meg tudnák szerezni az engedélyt.