A civil szervezetek külföldi személyek általi finanszírozására vonatkozóan a magyar állam által előírt korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal – mondta ki ítéletében az Európai Unió Bírósága.

Ezzel a testület helyt adott az Európai Bizottság keresetének, mely kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben a 2017-ben elfogadott jogszabály miatt.

A Bíróság megállapította, hogy Magyarország azáltal, hogy nyilvántartásba vételi, bejelentési és közzétételi kötelezettségeket írt elő a bizonyos összeghatárt meghaladó mértékű külföldi támogatásban közvetlenül vagy közvetve részesülő civil szervezeteknek, és szankciókat helyezett kilátásba az e kötelezettségeknek eleget nem tévő szervezetekkel szemben,

a szóban forgó szervezetek és a számukra ilyen támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztető és indokolatlan korlátozásokat vezetett be.

A korlátozások sértik a szabad tőkemozgást, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglalt a magán- és a családi élet tiszteletben tartásához való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot és az egyesülés szabadságához fűződő jogot - áll a mostani határozatban.

Az ítélet nem volt túl nagy meglepetés, hiszen az Európai Bíróság főtanácsnoka már januárban azt javasolta a testületnek, állapítsa meg, hogy a vitatott magyar szabályozás indokolatlanul korlátozza a tőke szabad mozgását. Ezt Manuel Campos Sánchez-Bordona azzal indokolta, hogy a civiltörvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az uniós alapjogi charta által védett jogokba történő igazolatlan beavatkozással járnak a magánélet, a személyes adatok védelme és az egyesülési szabadság tekintetében.

Háború a civilek ellen

A kormány 2017 februárjában jelentette be, hogy törvényjavaslatot nyújtanak be az Országgyűlésnek, melynek célja, hogy biztosítsa a külföldről is támogatásokat kapó szervezetek átláthatóságát. A javaslat indoklása szerint "a magyar választóknak tudniuk kell arról, ha az ilyen szervezetek külföldi finanszírozást felhasználva akarnak befolyást gyakorolni Magyarországon".

A magyar kormány ekkor már lényegében 2013 óta háborút folytatott a civil szervezetek ellen, első látványos akciójuk a Norvég Alap elleni támadás volt. Hiába küldték rá azonban a norvég pénzeket kezelő Ökotársra a hatóságokat, az ügy a vádemelésig sem jutott el.

A törvényjavaslat hírére 300 civil szervezet közös állásfoglalást adott ki, elutasítva a kormány vádjait. Áprilisban pedig több tízezren tiltakoztak a törvényjavaslat ellen a budapesti Hősök terén. Aggodalmát fejezte ki az Európa Tanács, majd az Európai Parlament is állásfoglalásban utasította el a javaslatot.

A tiltakozások ellenére az Országgyűlés 2017 júniusában megszavazta a törvényt, amely június 27-én lépett hatályba. Az Európai Bizottság nem sokáig nézte tétlenül a történteket, elfogadása után egy hónappal, július 13-án meg is indította a kötelezettségszegési eljárást hazánkkal szemben a civileket vegzáló törvény miatt. A kormány augusztus közepén reagált az Európai Bizottság kritikájára, de nem sikerült kimagyaráznia magát, így a brüsszeli testület végül 2018 februárjában az Európai Bírósághoz fordult. „Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében” – emelte ki akkori közleményében Frans Timmermans, a bizottság alelnöke.

Svédország nem sokkal később jelentette be, hogy az Európai Bizottság oldalán avatkozik bele a perbe. “A kormány szorosan figyelemmel követi a magyarországi fejleményeket, aggodalommal töltik el azok a magyar és nemzetközi jelentések, amelyek szerint az országban gyorsan romlik a civil szervezetek helyzete” – közölte Ann Linde svéd EU-ügyi miniszter, kiemelve, hogy az ellenőrző szerepet betöltő civil társadalom nélkülözhetetlen előfeltétele a demokratikus fejlődésnek és a jogállamiságnak.

Rossz a bizonyítvány

Magyarországnak nem csak a civiltörvény miatt kell magyarázkodnia az Európai Unió Bíróságán, több hasonló, a kormány szerint Soros Györgyhöz köthető ügyben indult per. 2018-ban a Lex CEU is a luxemburgi székhelyű testület elé került. A felsőoktatási törvény áprilisi módosítása miatt azért indult kötelezettségszegési eljárás, mert a bizottság álláspontja szerint az indokolatlanul szigorú feltételekhez köti a külföldi egyetemek működését Magyarországon. A Lex CEU-ról idén márciusban született meg a főtanácsnoki indítvány, amely szintén a magyar kormány ellen foglalt állást.

Az Európai Bíróság tavaly novemberben vette nyilvántartásba a „Stop Soros” törvénycsomaggal kapcsolatos eljárást is. Az Európai Bizottság elsősorban azt vitatja, hogy a kérelem tartalmi elemeinek vizsgálata nélkül elfogadhatatlan azon menedékkérők menedékjog iránti kérelme, akik egy biztonságos országon keresztül érkeztek Magyarország területére. A bizottság emellett azt is kifogásolja, hogy Magyarország a büntetőjog eszközével üldözi a menedékjogra nem jogosultakat segítő vagy támogató személyeket.

Magyarország idén veszítette el a második kvótapert is az EU Bíróságán, májusban pedig azt mondták ki, hogy a magyar kormány jogellenesen tart őrizetben menedékkérőket a tranzitzónákban. A magyar kormány ezért később átszállította a Röszkén fogvatartottakat más intézményekbe.