Rendezvények helyett a közösségi médiában emlékeztek meg a hagyományos munkásmozgalmi ünnepről a pártok.
Mindig a múltról szólt május elseje, mostanáig – kezdett terjedelems eszmefuttatásba Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke közösségi oldalán. A munkásmozgalmak hagyományos ünnepe apropójána a járványhelyzet gazdasági hatását elemezte: a válság miatt a "melósokat" bocsátották el először, ők a legkiszolgáltatottabbak – magyarázta. Úgy látja, a koronavírus-járvány után biztosítani kell "több jogot, könnyebb megélhetést a munkásoknak, több védelmet, emberibb életet".
Megemlékezett arról is, hogy május elsejére esett Magyarország európai uniós csatlakozása. Aztán a következő országgyűlési választásról ejtett szót: szerinte egységes ellenzéki alternatívát kell mutatni és az ellenzéki pártoknak együtt kell elindulni.
Az EU-csatlakozás miatt 16 éve kettős ünnep május elseje – vetette fel Tóth Bertalan, az Magyar Szocialista Párt elnöke is, aki az ünnep alkalmából ugyancsak a közösségi oldalán beszélt. Kiemelte, hogy a munkavállalók szolidaritásának napja van: olyan időket élünk, amikor szolidárisnak kell lenni a kizsákmányoló Orbán-kormánnyal szemben.
Tóth azt is megállapította, hogy nemzettragédia áll küszöbön, aminek elkerüléséért egy sor követelést fogalamztak meg a szocialisták. Követelik például, hogy hosszabbítsa meg a kkormány 9 hónapra az álláskeresési járadékot, az összegét pedig emelje fel, hogy mindenképpen elérje a nettó 100 ezer forintot. Követelnek továbbá nyugdíjemelést, a családi pótlék, a gyes, a gyed és az anyasági támogatás megduplázását, de felvetődött az egészségügyi felszerelések hatósági árszabása és elbocsátási moratórium bevezetése a közszférában, valamint a nagy nyerséget elérő multinacionális vállalatoknál. Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke is megállapította ezután, hogy idén sincsen mit ünnepelni, semmibe veszi az országot működtető embereket a kormány.
Mit ér a munkás, ha magyar? – tette fel a kérdést a Jobbik, amelyik írásban emlékezett meg május elsejéről. Kérdésüket egyből meg is válaszolták: "a multik gyarmatává és a Fidesz újfeudális oligarcháinak tartományává züllesztett Magyarországon bizony keveset". Ahol a tőkevonzó képesség fő vezérelve a bérek alacsonyan tartása és a munkavállalói jogok megkurtítása, ott törvényszerű, hogy a multinacionális vállalatok globális értékláncainak alján reked a nemzetgazdaság – írták. Hozzátették, a Jobbik hisz abban, hogy a társadalom fő szervező ereje a munka, és minden tőle telhetőt el fog követni egy szabad és igazságos Magyarország megteremtése érdekében.
A válság utáni világ sikerének záloga, hogy snekit sem szabad hátrahagyni – állapította meg Kendernay János, az LMP társelnöke, aki szintén videóüzenetben beszélt arról, hogy profit helyett emberségességre van szükség, emberközpontú gazdasági vízióra. Arra is kitért, hogy a krízis hozzásegített minket a valóban fontos értékek újraértelmezéséhez: az emberélet értékesebb a profitnál, a boldogság pedig a versenynél. Szerinte a társadalmi munkamegosztásban eddig háttérbe szorított szakmáknak és munkáknak is meg kell kapniuk az elismerést, így például azoknak, akik tanítanak, ápolnak, összegyűjtik a szemetet, vagy művészetük révén "szellemi jólétünket táplálják.
"Emlékezzünk azokra a hősökre, akik – néha szó szerint – kiverekedték azokat a jogokat, amelyeket ma már gyakran természetesnek tartunk" – fogalmazott maga üzenetében Károcsony Gergely főpolgármester, aki szintén az írásbeliséget választotta a videóüzenet helyett. – "Emlékezzünk a ma hőseire is, akik a mostani koronavírus-járvány közepette a frontvonalban veszik fel a küzdelmet. Ezt a válságot összefogással, azaz együtt lehet legyőzni" – írta.
Szerinte a válságkezelés nem indulhat ki a multik érdekeiből, csakis az emberek védelméből. Kijelentette, hogy a főváros megvédi a dolgozókat, majd a végrehajtott béremelésekről írt. Arra is kitért, hogy hisz az önszerveződés erejében, a közösségben, és a szakszervezeti mozgalomban is. "Budapest is erős közösség, erősebb a válságnál is" – tette hozzá, jelezve, hogy jövőre a Városháza parkban várja a majálisozókat, ahol idén is ünnepeltek volna a szakszervezetek, ha nincs a járvány.
A kormánypártok nem emlékeztek meg május elsejéről – annak ellenére sem, hogy az 1955 óta katolikus ünnep is, munkás Szent József emléknapja. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanakkor péntek reggel – az időben némileg előre szaladva – boldog anyáknapját kívánt.
(Nyitóképünk tavaly május 1-jén készült a Városligetben.)