A szabályozás már éjfélkor hatályba is léphet.
A felhatalmazási törvényként is emlegetett jogszabályt a múlt héten nem sikerült elfogadnia az Országgyűlésnek, mert nem szavazta meg az ellenzék a házszabálytól való eltérést, amivel nem volt elég a Fidesz-kétharmad, négyötöd kellett volna. Most ismét voksoltak róla, kormánypárti voksokkal elfogadták.
Ennek a jogszabálynak az értelmében
az Országgyűlés határidő nélkül meghosszabbíthatja azoknak a rendkívüli intézkedéseknek a hatályát, amelyeket a kabinet vezetett be a koronavírus-járvány kezelésére, és amivel lehetővé válik, hogy az Orbán-kormány további, a törvényektől eltérő rendeleteket alkosson a veszélyhelyzet ideje alatt.
A hétfői plenáris ülésen a Ház
- 137 igen szavazattal,
- 53 nem mellett és
- 0 tartózkodással
elfogadta a felhatalmazási törvényt.
A szavazás elhúzodott, az ellenzék több módosító javaslatot is benyújtott, amit egyesével szavazott le a Fidesz-többség.
Gulyás Gergely miniszter Bayer Zsolt műsorában, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a közösségi oldalán korábban úgy számolt, ha a Ház által elfogadott törvényt Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök is soron kívül aláírja, az már éjféltől hatályos lehet.
Orbán kétfrontos háborúja: politikai színjáték és koronavírus
A kormány saját maga bizonyította, hogy a négyötödös felhatalmazás igénylése és az ellenzéktől kért álszívesség nem több politikai csapdánál, hiszen a kijárási korlátozást a felhatalmazási törvény nélkül is be tudták vezetni. Ettől függetlenül - vagy épp ezzel együtt - a törvény bizonytalan időre és bizonytalan módon, de megváltoztatja életünket.
| A döntés előtt |
A szavazás előtt, napirend előtti felszólalásában Szijjártó Péter bejelentette, a héten is több repülőgép érkezik Kínából védőfelszerelésekkel. 10 millió maszk, 2,5 millió gyorsteszt, 2000-nél is több lélegeztetőgép, több százezer védőfelszerelés és kesztyű többek között. Több ellenzéki politikus is felszólalt. A DK-s Vadai Ágnes azzal kezd, hiú ábránd volt azt gondolni, hogy a vírus majd egységet teremt. Szerinte a kormány pártpolitizál, hazudik és lejárat. A jobbikos Z. Kárpát Dániel más ellenzéki politikushoz hasonlóan arról beszél, a felhatalmazási törvény nélkül meg tudták oldani, hogy ne nyissanak ki az iskolák és a határok, vagyis amit a kormány állít az ellenzék felelősségéről, az nem igaz. A parlamenti ülés előtt az ellenzéki pártok közösen követelték az időkorlátot a felhatalmazási törvénybe. Ugyanezt követelték az ellenzék pártjai a bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslatok végső vitájában is. Hétfőn, szintén a szavazás előtt Orbán Viktor bejelentette, az idei költségvetés radikális átalakítására van szükség. A miniszterelnök a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel tartott videókonferencián úgy fogalmazott, hozzá kell igazítani az idei költségvetést a jelenlegi helyzethez és az év végéig előrejelzett változásokhoz. A jövő évre olyan "lecsupaszított költségvetést" kell készíteni, amely minél nagyobb mozgásteret biztosít a válságkezelésre és a gazdaság újraindítására – hangsúlyozta a miniszterelnök Palkovics László innovációs és technológiai miniszter társaságában a jegybank, a gazdasági kamarák, valamint vállalkozói érdekképviseletek vezetőinek. Orbán leszögezte, minden idők legnagyobb gazdaságélénkítési akciótervét kell elindítani, célul kitűzve a növekedést, a munkahelyteremtést, valamint a munkahelyek megőrzését. |
A kormány a felhatalmazási törvénnyel a zsebében kiiktathatja a parlamenti kontrollt, annak kormányt ellenőrző funkcióját. Ez nem feltétlenül jelenti a parlament összehívásának mellőzését, de a beleszólás mellőzését igen. A tervezetben is azzal számolnak, lesznek ülésnapok, de az még inkább formalitás lesz csak. (Ha a fertőzés miatt nem tudna ülésezni a Ház, a javaslat szerint a kormány a frakcióvezetőknek számolna be munkájáról.)
Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója szerint (beszélgettünk vele a Fülkében, heti podcastunkban a törvényről) ez egy biankó csekk, ami lehetőséget ad arra, hogy olyan törvények is megszülessenek a jövőben, amire korábban nem gondoltunk.
Veszélyes kikapcsolni a kontrollt a kormány fölött, csak diktatúrákban nem ellenőrzi senki a végrehajtó hatalmat – mondta.
Hozzátette, a rendkívüli jogrend és a veszélyhelyzet eleve megváltoztatták az életünket, a törvény elfogadása is meg fogja – csak nem tudni, hogyan.
A Guardian brit lap szerkesztőségi publicisztikájában a törvényről azt közölte, hogy Orbán vírustörvénye a totális hatalomról szól. A lap arról ír, hogy néha előfordulnak olyan indokoltnak tűnő helyzetek, amikor rendkívüli hatalmat kap egy-egy vezető, ám az alkotmányos gyakorlat felfüggesztését jellemzően szigorú határidők mentén szabják meg. Ilyen vonatkozik Boris Johnson brit, vagy Emmanuel Marcron francia elnökre, akik megkapták a rendkívüli hatásköröket.
Ugyanakkor Magyarországon más a helyzet. A lap felhozza, hogy Orbán az elmúlt években megerősítette a hatalmát: a bíróságok, a média, a civilszervezetek szabadságát is korlátozta. Most pedig nem engedheti, hogy
a válság okozta lehetőséget elpazarolja.
A törvény értelmében továbbá a veszélyhelyzet alatt
- az Alkotmánybíróság folyamatosan ülésezik,
- az önkormányzati testületeket nem lehet feloszlatni,
- az időközi választásokat vagy a népszavazásokat nem lehetne megtartani,
- a karanténból nem lehet kiszökni, ha valaki nem tartja be az egészségügyi intézkedéseket, azért akár három év börtön is járhat,
- rémhírterjesztésért öt év börtön is járhat.
