Egészségügyi vészhelyzetet hirdettek Amerikában, pénteken Spanyolorszában is megjelent a koronavírus. Magyar fertőzöttről nem tudni, péntek estétől belépés előtt minden közvetlenül Kínából érkező utast megvizsgálnak a Liszt Ferenc-repülőtéren. Egy-két héten belül eldől, hogy ebből világjárvány lesz-e, vagy lassan lecseng a vírus.
Félelmet kelt az új koronavírus, mert nincs ellene oltás és gyógyszer, azonban a korábbi, hasonló vírusokhoz képest a halálozási aránya kisebb. A betegség tünetei nagyon hasonlítanak az influenzáéhoz, vagy más, légúti vírusfertőzéshez: ez is magas lázzal, köhögéssel, torokfájással és orrfolyással jár, leggyakoribb szövődmény pedig a tüdőgyulladás. Azt még nehéz megítélni, hogy a tüdőgyulladás vagy egyéb tünetek mennyivel súlyosabbak, mint "normál" esetben, eddig eltérésől vagy speciális szövődményről nem lehetett hallani.
A vírus okozta járvány tavaly decemberben tört ki - a feltételezések szerint egy vuhani piacról indult, bár a legfrisebb kutatások ennek ellentmondanak -, Kínában péntek éjjelre csaknem tizenkétezer ember fertőződött meg, a halálos áldozatok száma 259. A helyzet gyorsan változik, pár órával korábban tízezer betegről és 231 halottról írtak. A megbetegedés Amerikában és több európai országban is felbukkant, itt azonban behurcolt esetekről van szó.
A hvg.hu-nak nyilatkozó orvosok felhívták a figyelmet arra, hogy a betegség leginkább az idősebb, krónikus betegségben szenvedőket sújtja, az egészséges, fiatalabb generációnál sokkal ritkábban alakulnak ki szövődmények. Meglepő módon a koronavírusokat arányaiban kevés gyerek kapja el, ennek egyelőre nem tudni az okát.
Amennyiben szükség van kórházi kezelésre, a páciensek úgynevezett támogató, tüneti terápiát kapnak: intravénás folyadékpótlást, lázcsillapítót, súlyosabb esetben lélegeztetést, légzéstámogatást.
Ezzel a beteg saját immunrendszerének próbálnak időt nyerni az orvosok a vírus legyőzéséhez, a vírusok ellen hatékony, az antibiotikumokhoz hasonló, célzott gyógyszeres kezelés ugyanis nem létezik
- magyarázza a hvg.hu kérdésére Závori László, egy sanghaji magánkórház sürgősségi osztályának orvosa. Más azt mondta, a korábbi koronavírusok (mint a SARS és a MERSCo) idején kipróbált szereket is bevetették már a betegeknél, a hatásosságuk egyelőre nem látszik.
Szkafanderben kezelik a betegeket
Itthon a koronavírusos betegek a Dél-pesti Centrumkórházba - a Szent László kórházba - kerülnek majd, egy karantén-kórterembe, ahonnan a vizet és a szennyvizet tisztítóberendezésen keresztül vezetik el. Az ápolószemélyzetnek maszkot, szemüveget és védőruhát kell viselnie, amivel elkerülhető a fertőzés - magyarázza Szlávik János oszályvezető főorvos. Itthon eddig három embert vizsgáltak a vírus miatt, azonban senkinél sem igazolódott a betegség. Nagyon szigorú kritériumai vannak annak, kit tesztelnek le:
a járvány Kína Vuhan tartományában tombol, így csak az gyanús, aki onnan érkezik és két héten belül a tüdőgyulladás tüneteit mutatja
- magyarázza Szlávik, aki érthetetlennek tartja a vírust övező pánikot és hisztériát, hiszen az adatok alapján ez a korábbiakhoz képest ez "jóindulatú" betegség. A páciensek 10-20 százalékánál okozhat a vírus tüdőgyulladást. Az első negyven áldozat csaknem mindegyike idős és más betegségben szenvedő ember volt: asztmás, cukorbeteg vagy szívbeteg. Az abszolút halálok a légzési- vagy szívelégtelenség, illetve veseleállás. Egy 28 éves, korábban teljesen egészséges fiatal is meghalt vírusos tüdőgyulladás miatt, de ilyen az influenzánál is előfordul - teszi hozzá Szlávik.
Nem mindenkinek olyan erős az immunrendszere, van, aki meghal egy vírusos tüdőgyulladásban, de ez nagyon ritka. Egy átlagos fiatal, középkorú ember nem betegszik meg a vírustól, vagy csak enyhe tünetei lesznek.
A Semmelweis Egyetem infektológusa, Prinz Gyula szerint sincs ok pánikra.
Nyilván izgalmat kelt, hogy szkafanderben rohangáló emberek képeit látják a tévében és az interneten, illetve hogy az új vírus ellen nincs gyógyszer, de mindig nagy baj, ha súlyos vírusos tüdőgyulladás észlelnek egy betegnél. Ebben az influenzaszezonban is minden bizonnyal lesznek olyan idős, esendő betegek Magyarországon, akiket az influenza vagy annak szövődményei miatt elvesztünk. Lehet, hogy nem kerül ki a kórházból egy beoltatlan 80 éves szív- tüdő- vagy cukorbeteg, aki még egy baktérium okozta tüdőgyulladást is elkap.
Nem minden tüsszögő kínai koronavírusos
A koronavírus az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjed, éppen ezért lehet az esetek döntő többségében hatékony védekezés a rendszeresen cserélt szájmaszk és a gyakori kézmosás. Azt még vizsgálják, hogy széklettel is terjed-e a betegség. Szlávik János azt tapasztalja, Magyarországon, Svájcban és más európai országokban is elképesztő hisztéria alakult ki a kínaiakkal szemben.
Mindenki úgy gondolja, hogy egy tüsszentős, köhögős kínainak koronavírus fertőzése van. Egy kicsit utána kellene gondolni: 1,4 milliárd kínaiból 50 millió embert érint a karantén, messze nem tart ott a járvány, hogy minden kínaitól félni kelljen.
Azzal viszont egyetért, hogy itthon a biztonság kedvéért több cég is karantént rendelt el a Kínából érkező munkavállalókkal szemben két hétre, amíg ki nem derül, hogy tünetmentesek-e.
Világjárvány lesz vagy lecseng hamar?
A szakemberek véleménye megoszlik arról, hogy mennyi idő lehet kifejleszteni a vírus elleni védőoltást. Van, aki fél-egy évről beszél (kérdés, hogy a járvány kitart-e addig), más szerint az igazán hatásos gyógyszer előállításához 8-10 évre is szükség van, amire értelemszerűen nincs idő. "Az emberiség védtelen az új koronavírussal szemben" - mondja Szlávik.
A jövő egyelőre megjósolhatatlan: egyes tudósok szerint a betegek száma még 7-10 napig emelkedik, aztán csökkenni fog, más úgy tartja, a növekedés eltarthat március-áprilisig is. Két, totálisan eltérő forgatókönyv van:
- az optimista szerint a Kínában elrendelt intézkedések meghozzák gyümölcsüket, egyre kevesebb lesz a beteg, a más országba behurcolt esetek pedig megszűnnek,
- vagy épp ellenkezlőleg: egyre több beteg lesz ott, ahová behurcolták a vírust, és világjárvány alakul ki.
A következő egy-két hétben derülhet ki, mi lesz, ezt ma még senki sem tudja megmondani - magyarázza Szlávik. A korábbi koronavírusok alapján sem lehet kiolvasni a jövőt: míg a 2002-2003-as távol-keleti koronavírus 8 ezer beteget és 750 halottat maga után hagyva fél év után teljesen eltűnt, addig a 2012-ben felfedezett, Szaud-Arábiában és a szomszédos országokban járványt okozó MERS még mindig fertőz. Jelenleg 2500 betegről tudni, annál a koronavírusnál a halálozási arány 25 százalékos.
Nincs kapacitás mindenki tesztelni
Závori László azt mondja, az új vírus diagnosztizálása illetve ennek sebessége komoly fejtörést okoz. Az egyetlen megbízható módszer az úgynevezett PCR (Polimerase Chain Reaction) teszt, ami nem új, viszont meglehetősen időigényes: legkevesebb 3-4 órát kell várni az eredményre. Sokat segítene, ha lenne az influenzavírus kimutatására alkalmas gyorsteszthez hasonló, viszonylag olcsó es gyors (25-30 perces) diagnosztikai lehetőség, jelenleg viszont nincs kapacitás minden egyes beteget ellenőrizni a gócpontokban. Ez érhető tetten az Egészségügyi Világszervezet adatain is: folyamatosan nő a gyanított esetek sokasága – akiknél valószínűnek tartják a fertőzést –, miközben a hivatalosan megerősített statisztikákban sokkal kisebb számok szerepelnek.
Závori László úgy érzékeli, a sanghajiak hangulata nem nagyon változott az elmúlt napokban, pánik nincs. Aggodalom viszont van, ezért sokan akár minimális tünetekkel is egyből a sürgősségi osztályra mennek kivizsgáltatni magukat, ahol a drasztikusan megnövekedett betegszám miatt az ellátószemélyzet nem tud mindenkit időben, kellő alapossággal megvizsgálni. Így persze nehezebbé válik a valóban veszélyeztetett betegek kiszűrése. „Ezen leginkább megfelelő tájékoztatással lehet segíteni, ezért szerintem jelenleg kiemelten fontos a megbízható, tényszerű információközlés. Mindannyiunk közös felelőssége, hogy pánik helyett inkább kritikusan olvassuk a megjelenő cikkeket, és ne terjesszünk ellenőrizhetetlen vagy bizonytalan információt” – teszi hozzá a doktor.