Noha az Igazságügyi Minisztérium javaslata szerint továbbra is feltételesen szabadlábra kerülhetnek azok, akik emberölési kísérletért ülnek, sokkal szigorúbb lesz esetükben az eljárás. A gyámügyet viszont kötelező lesz értesíteni az elítélt szabadulása előtt.
Ha az elkövetőt nem helyezik feltételes szabadságra, vagy ha az eredeti ügyben szigorúbb büntetést kap, a gyerekek ma is élnének
- ezt a következtetést vonta le nem sokkal a győri gyerekgyilkosság után, december közepén Gulyás Gergely miniszter a Kormányinfón. Akkor jelentette be, hogy a kormány szigorítja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét, az emberölés miatt ülőknél ezt a lehetőséget kizárják. A gyerekeit megölő H. G. nem emberölés, hanem emberölés kísérlete miatt ült - akkori feleségét, a gyerekei anyját akarta kalapáccsal majd szikével megölni a hároméves kislánya jelenlétében -, ezért volt fontos, hogy Gulyás egy kérdésre válaszolva arról beszélt,
a büntetőjog egyik alapvető szabálya, hogy a kísérletre is a befejezett bűncselekmény szabályait és büntetési tételeit kell alkalmazni.
Vagyis, szavai alapján a kormány azt tervezte, az emberölés kísérlete miatt börtönbe zártak sem szabadulhatnának. A most - mindössze ötnapos határidővel - társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénytervezetben azonban nem ez van. Miután ezt még a kormány nem tárgyalta, így az Igazságügyi Minisztérium javaslata változhat.
Nézzük a szigorításokat
A jelenlegi Büntető Törvénykönyv alapján azokat nem lehet feltételesen szabadon bocsátani, akik többszörös visszaesőként fegyházban ülnek, többször követtek el erőszakos bűncselekményt, vagy bűnszervezet tagjaként ülnek. Ezt a kört bővítené jelentősen a most benyújtott módosítás, ami szerint nem lehet feltételesen szabadságra bocsátani azt, aki embert ölt (de például terrorcselekménynél vagy emberrablásnál a szándékos emberölés lenne kizáró ok).
Bár fő szabály szerint nem bocsátható feltételes szabadságra az sem, aki
- emberölés előkészülete miatt ül,
- vagy a hozzátartozó sérelmére követett el olyan bűncselekményt, amiért legalább 8 évet kapott,
a következő bekezdés esetükben a bírónak mégis ad mérlegelési lehetőséget. Akkor teheti ezt meg, ha "a kötelezően elrendelt pártfogó felügyelet elrendelésével és külön magatartási szabály meghatározásával megelőzhető az újabb bűncselekmény". Emlékezhetünk: a győri gyerekgyilkosnak is volt pártfogó felügyelője.
Új szabályként előírják, hogy ezeknél az eseteknlé a döntés előtt be kell szerezni a mentális állapotra vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményt. Ha a bíróság szerint korlátozottan beszámítható (a győri gyerekgyilkosról igazságügyi szakértő mondta ki, hogy minden rendben van vele), valamint ha van kiskorú gyereke, a gyámhatóságtól is kell szakvélemény.
A sértett vagy annak hozzátartozója védelmében hozott magatartási szabályokat nem részletezték túl, annyit viszont előírnak, hogy ha ez megoldható, nyomkövetőt kell tenni az illetőre.
A szigorítás a 16 éveseknél idősebb fiatalkorúakra is vonatkozna, őket sem engednék ki a büntetés vége előtt, ha több mint 10 évet kaptak emberölésért vagy annak előkészületéért.
Innentől kötelesek szólni a gyámügynek
A győri gyerekgyilkosság után készült minisztériumi jelentésből kiderült, a gyámhivatal nem értesült arról, hogy az apát kiengedték, a dokumentum szerint
a gyámhivatal, a család és gyermekjóléti szolgálat oldalán – a család veszélyeztetettségére utaló bármilyen jelzés, adat hiányában – mulasztás nem állapítható meg.
Ezt azért volt furcsa olvasni, mert H. G-t három kiskorú - két saját és egy nevelt lánya - veszélyeztetése miatt is elítélték. Az elmúlt hetekben hiába kerestük az érintett gyámhivatalt, hogy a család mikor és meddig volt a látókörükben, nem válaszoltak. A minisztérium által készített tervezet szerint ilyen a jövőben nem fordulhat elő: ha a gyilkosság vagy annak előkészülete miatt ülőnek kiskorú gyereke van,
a várható szabadulásáról két hónappal korábban soron kívül kell értesíteni a gyámhatóságot.
A minisztérium szerint ez azért fontos, mert így a gyermekvédelem fel tud készülni az esetleges veszélyeztető helyzetekre, így például reálisan el tudják rendelni a felügyelt kapcsolattartást.
| A győri tragédia |
H. G. féltékenységből akarta megölni feleségét: a férfi 2016-ban támadt az alvó nőre kalapáccsal úgy, hogy három éves kislánya a szobában aludt, a két nagyobb gyerek a másik szobából hallotta a bántalmazást. A férfit korlátozott beszámítási képesség miatt 5 év fegyházbüntetésre ítélték (noha ezért 10-25 évet is kaphatott volna), de jó magaviselet miatt korábban szabadulhatott tavaly szeptemberben. Azon a nyáron zajlott a váló- illetve gyermekelhelyezési pere is. Utóbbinál a bíró szakértőket is meghallgatva úgy döntött, a felügyeleti jogot megvonja a férfitől, de az anya kérése után a láthatást a szülőkre bízta. A szakértő nyáron írásba adta, hogy H. G. jó apa, "szabadulása után feltehetően mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy gyermekeit kárpótolja és szeretettel foglalkozik velük." Ezt a véleményt a bíróság nem kérdőjelezhette meg. H. G. decemberben, az első láthatáson megölte 13 éves nevelt lányát és 10 éves kisfiát. Hat éves kislányát másnap reggel még ellátta, majd magával is végzett. A tragédia után indított vizsgálatot Varga Judit miniszter, a törvényjavaslat elkészítése mellett felkérte a Kúriát, hogy elemezzék a szülői felügyeleti joggal, a gyermekelhelyezéssel és kapcsolattartással, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggő bírósági döntéseket, és azt is, a büntetés kiszabásakor hányszor térnek el a középmértéktől. |
Zombik szabadulnak?
A Kormany.hu-ra szerdán kitett tervezetet szakértőkkel egyelőre nem tudtuk véleményeztetni - akit elértünk, épp olvasta a szöveget -, de a Varga-jelentés után beszéltünk Kadlót Erzsébet ügyvéddel és kriminálpszichológussal, aki szerint a helyzet kezelésén semmit nem segít a feltételes szabadlábra helyezés feltételeinek szigorítása.
Lehet az elítélteket hosszabb idei benntartani, de attól még egyszer ki fognak szabadulni. Méghozzá a börtönök jelenlegi állapota alapján valóságos zombiként. Ezen a helyzeten, és a rabok pszichés állapotán pedig csak rontana, ha elvennék a kedvezményes szabadulás lehetőségét, amely miatt érdemes a börtönben jól viselkedni, szakmát tanulni – ami a szabaduláskor a társadalomba való visszailleszkedésben is segíthet.
Ha a szigor és kilátástalanság miatt tovább frusztrálódó elítéletek szabaduláskor már nem csak a saját környezetükre lesznek veszélyesek – figyelmeztet az ügyvéd. Beszéltünk olyan szakértővel is, aki azt mondja, ha bizonyos bűncselekményeknél nem lehet majd feltételesen szabadságra bocsátani az elkövetőt, a bírók "ezt belekalkulálva" enyhébb ítéleteket hozhatnak.
Nagyot blöffölt a kormány a börtönkártérítések felfüggesztésével
