Itthon hvg.hu 2019. november. 27. 06:55

Külföldi jogászprofesszorok cincálták szét Varga Judit állításait

A három szerző azért érezte szükségét a megszólalásnak, mert szerintük a magyar igazságügyi miniszter valótlanságokat állít és csúsztat.

Néhány nappal ezelőtt jelent meg az igazságügyi tárcát vezető Varga Judit véleménycikke az Euronewson, amelyben kérdés-válasz formában magyarázza, hogy a jogállamisággal minden rendben van Magyarországon. Szerinte "egyértelműen megtévesztő" a jogállamiságot objektívan értékelhető, alaposan meghatározott szabályok rendszerének nevezni, és "a jogállamisággal kapcsolatos aggodalmak kifejezésekor sokkal nagyobb tisztelettel kellene lenni a tagállamok sajátosságaira, ahelyett, hogy egy mesterséges, általános keretet próbálnának meg ráhúzni."

Írására most három nyugati jogszakértő válaszolt szintén az Euronewson: az amerikai Rutgers Egyetem professzora, R. Daniel Kelemen, a Middlesex Egyetem oktatója, Laurent Pech és a párizsi HEC professzora, Alberto Alemanno. A szerzők jelezték, hogy általában nem reagálnak az Orbán-rezsim tagjainak kijelentéseire, most mégis szükségét érezték ennek, Varga cikke ugyanis tele van hamis állításokkal és ferdítésekkel. Emellett azt is meg akarták magyarázni, miért aggasztja annyira Orbán Viktorékat az, hogy az Európai Unió a jövőben erőteljesebben léphet majd fel a jogállam védelmében.

Elmagyarázzák, hogy az EU vezetői évek óta keresik annak a módját, hogyan kezeljék az Orbán-kormány és a lengyel Jog és Igazságosság Párt (PiS) részéről a jogállamot és magát a demokráciát ért támadásokat. Ez idő alatt azonban a magyar miniszterelnöknek sikerült lebontania a demokráciát Magyarországon és a politológusok által versengő tekintélyelvű rezsimnek nevezett berendezkedést kialakítania.

Emlékeztettek arra, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerint a két legutóbbi parlamenti választás tisztességtelen volt, mivel a Fidesz állami forrásokat használt fel benne. Arra is felhívták a figyelmet, hogy Magyarország a Freedom House 2019-es rangsorában már csak részlegesen szabad országként szerepel, és ezzel az első olyan uniós tagállam, amely ebbe a kategóriába csúszott. Azt is írják, hogy Orbán sikere felbátorította Jaroslav Kaczynskit és a PiS-t, a Lengyelországban a bíróságokkal folytatott harc célja ugyanis egy, a magyarországihoz hasonló egypártrendszer kialakítása lehet. A két ország pedig versenyt fut, hogy melyikük bontja le előbb a bírói függetlenség utolsó maradványait.

A szerzők ezután Varga Judit állításait vizsgálják meg. Szerintük a magyar kormányzat azért utasítja el következetesen azt, hogy a jogállamiság egy kötelező norma jól meghatározható elemekkel, mert attól tart, hogy annak rendszerszintű megsértése miatt az EU visszatartja majd a támogatásokat. Jelzik, hogy Magyarország és Lengyelország rendszerint a sereghajtók között szerepel, amikor nemzetközi szervezetek a jogállam helyzetét osztályozzák bennük, és azt is megjegyzik, hogy

a jogállam lebontása az autokraták és kleptokraták egyik legfontosabb célja.

Ebben szerepe van egyebek mellett a médiapluralizmus és a civil szervezetek korlátozásának, a független intézmények "bevételének". A bíróságok azonban mindebben akadályozhatják őket, éppen ezért lényeges kiterjeszteni a hatalmukat azok fölé is.

A szerzők szerint az Orbán-rezsim a migráció kérdését és azt, hogy Brüsszel a menedékkérők befogadásának elutasítása miatt büntetné az országot, gumicsontnak használja, amellyel elterelheti a figyelmet a demokratikus intézmények lebontásáról és az uniós pénzek körüli visszaélésekről.

Azt is írja a három jogtudós, hogy a magyar kormány fenyegeti az uniós értékközösséget, egyebek mellett a tanszabadság, a médiapluralizmus, a jogállamiság és maga a liberális demokrácia ellen indított támadásaival, nem pedig az efféle törekvésekkel szembeszálló Brüsszel, mondjon Varga Judit bármit is.

A magyar igazságügyi minisztert strómannak tartják a szerzők, aki azt igyekszik bizonyítani, hogy Orbán Viktort a Brüsszel ellen folytatott harca miatt bírálják annyian.

A valódi probléma azonban az, hogy Orbán kormánya nemet mond a jogállamra, de igent az uniós támogatásokra.

A cikk végén a CEU rektorát, Michael Ignatieffet idézik, aki azt mondta egyszer: "Orbán hétfőtől péntekig csatázik az EU-val, szombat és vasárnap viszont beváltja annak csekkjét."

Hirdetés