Komoly változásokat hozhat az ítélkezésben a Kúria minapi jogegységi döntése, amely alapján több mindenkit ítélhetnek el például emberölés előkészülete címén. A volt barátnőjüket fenyegető férfiakat könnyebben el lehet majd ítélni, de az egymást zaklató diákok esetében lehet, hogy szerencsésebb lenne a felvilágosítás, mint a kriminalizálás.
Sokkal könnyebb lehet emberölés, vagy más, súlyos bűncselekmény előkészülete miatt elítélni valakit a minapi kúriai jogegységi határozat után – mondja Lakatos Ádám ügyvéd.
A jogegységi határozat - laikusok számára talán kevéssé érthető - szövege így szól:
Bűncselekmény elkövetésére irányuló szándék felhívás nélküli kinyilvánítása is alkalmas lehet bűncselekmény megállapítására.
Lakatos Ádám egy egyszerű példán vezette le a különbséget a régi és az új helyzet között: ha például valaki kiírja a Facebookra, vagy elküldi üzenetben, hogy „megölném az anyósom”, az mostantól kezdve adott esetben már önmagában minősülhet emberölés előkészületének, miközben eddig a bírák gyakorlata nem volt egységes az ilyen ügyekben. (Ezért is volt szükség a jogegységi határozatra.) Volt, aki eddig úgy ítélte meg, hogy több egyéb körülménynek kell fennállnia ahhoz, hogy ezért elítéljenek valakit, például felhívásnak kell megelőznie. Ezek után viszont a kúriai döntést kell majd irányadónak tekinteni.
Gondolatrendőrséget nem kell vizionálni – mondja Lakatos, hiszen ugyanolyan alaposan kell vizsgálnia a bíróságnak, hogy valaki csak eljátszott a gondolattal, vagy valóban meg is akarta valósítani a bűncselekményt, azonban ő azért tart attól, hogy több mindenre mondhatják rá, hogy ez nem csak egy gondolatközlés volt.
Beszéltünk Herke Csongorral, a Pécsi Egyetem Bünető és Polgári Eljárásjogi tanszék vezetőjével, hogy vajon mennyire pontosan lehet ezután megítélni, hogy valaki csak feltűnési vágyból fenyegetőzik, vagy komolyan is gondolja.
Azt mondta, az eset összes körülményét vizsgálni kell. Ha például egy 12 éves gyerek leírja a Facebookon, hogy egyest kapott matekból, ezért vesz egy géppuskát és lelövi a tanárt, az nyilvánvalóan komolytalan, ha viszont egy hivatásos katona, az egyébként is agresszióról híres apuka fenyegetőzik ezzel, az lehet, hogy komoly fenyegetés. Herke felhívta a figyelmet arra is, az egész kérdés csak azoknál a bűncselekményeknél érdekes, ahol az előkészület is büntetendő.
A kriminalizálás nem jó
De vajon milyen változást hozhat ez a jogegységi döntés az iskolai vagy online zaklatásnál, vagy a családon belül erőszaknál?
A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője, Gyurkó Szilvia szerint a problémát komolyan kell venni, de ez a kúriai döntés a fiatalkorúak esetében rossz irányba visz, ugyanis azzal kriminalizálják a fiatalok által elkövetett online zaklatást, bullyingot. (Egy éve épp Kövér László vetette fel az online zaklatás kriminalizálásának ötletét.)
A statisztikák szerint a 12-18 éves korosztály harmadát zaklatják az iskolában, bár nyilván nem mind ugyanolyan súlyú és mértékű, a halálos fenyegetések és üzenetek például ritkábbak. Gyurkó azt mondja, az állam jelenleg leginkább hárítja a problémát, az iskolafenntartók sokszor úgy állnak hozzá, hogy a gyerekek által elkövetett online zaklatás nem a felnőttek felelősségi köre, ha az nem az iskolában és iskolaidőben zajlik.
Kisebb fokú zaklatásnál sokszor semmi sem történik, súlyosabb esetben viszont a gyereket büntetik, holott a kutatások szerint a kriminalizálás helyett a mediálás, a zaklatás következményeinek megértetése a leghatékonyabb módszer.
A mostani ügy hasonló helyzetet eredményezhet, mint ami a fiatalok szexuális életének jogi szabályozása körül kialakult. Gyurkó azt mondja, egyre több fiatal keveredik gyerekpornográfia miatt büntetőügyekbe, mert meztelen képeket küldözgetnek egymásnak (vagyis szextingelnek). Ez a nagykorúak esetében legális, a kiskorúaknál viszont hiába engedi a jog 12 éves kortól magát a szexet, a szextinget kriminalizálja.
Így születik egyre több felfüggesztett szabadságvesztéses ítélet, miközben itt is inkább felvilágosításra, megelőzésre volna szükség – mondja Gyurkó.
„Ha most ugyanígy járunk el a bullying esetében, az megint rossz irányba viszi a probléma kezelését.”
Könnyű elképzelni, hogy ha egy fiatal másfél éves felfüggesztett börtönt kap, utána elég könnyen csúszhat bele olyanba, ami után már börtön jár. „Elég nehéz lesz a bíróságoknak azt is értékelni ezekben az ügyekben, hogy hol húzódik a határ a zaklatás, a bullying, az érzelmi bántalmazás, a fenyegetés és a súlyos fenyegetés között.”
A kapcsolati erőszak elleni küzdelemnek jót tehetne
A döntésnek örül a Patent nők elleni erőszakkal foglalkozó civil szervezet jogásza, Spronz Júlia. Azt mondja, a kapcsolaton, családon belüli erőszak-ügyekben gyakori a másik halálos fenyegetése. Zaklatási ügyekben csak a sértett tehet feljelentést az elkövetéshez képest egy hónapon belül, és bizonyítékot is kell csatolnia.
Spronz azt mondja, az ügyek jelentős része még nyomozati szakaszban véget ér, de ha tovább is megy, tapasztalata szerint közös gyerek esetén a bíróságok szinte soha nem mondják ki a zaklatást, mert úgy értékelik, az apuka csak a gyereke(i) miatt aggódik, még akkor is, ha erre semmi nem utal az agresszív, zaklató megnyilvánulásokban.
A szakértő úgy látja, a bíróságok, jogalkalmazók bagatellizálják az ilyen eseteket, ezért jó, ha a kúriai jogegységi határozat - bár nem ilyen esetekből kiindulva - de szigorít ezen a téren.
A Társaság a Szabadságjogkért jogvédő civil szervezet szerint a Kúria jogértelmezése a szólásszabadság korlátozását érinti, ám ez jogos, hiszen a szólásszabadság sosem korlátlan, a rágalmazás vagy becsületsértés legitim módon korlátozandó. Így az életveszélyes fenyegetés börtönbüntetéssel való szankcionálása is ilyen, legitim korlátozás.
