Tovább korlátozza az ellenzéki képviselők lehetőségeit a Fidesz: nem lesz szabad mozgás a frakciók között, de nem lesz szabad bejárás sem a közintézményekbe. A büntetések súlyosabbak és gyorsabbak lesznek, Kövér Lászlón múlik, hogy igazolt-e egy hiányzás. Több "renitens" képviselővel is beszélgettünk, mindenki úgy érezte, az ő akcióira válasz a javaslat.
Jövő februártól jelentősen szűkülnek a független képviselők lehetőségei az Országgyűlésben, ha a Ház Fidesz–KDNP-s többsége elfogadja azokat a módosítókat, amelyeket a házszabályhoz nyújtottak kormánypárti képviselők. Ez a legsúlyosabb változás talán a házszabály és az Országgyűlési törvény módosításai közül. Eddig ugyanis a függetlenként bejutott képviselő beléphetett bármely frakcióba (így ült be Mellár Tamás a Párbeszédbe), illetve a frakcióból kilépett fél év elteltével csatlakozhatott máshoz. A jövőben ez tilos:
A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt, és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat
– szól a szabály. Kiolvasható az is, hogy – szintén a választás utáni példát véve – egy MSZP-s képviselővel (Burány Sándor) nem lehet majd a szükségesre duzzasztani a Párbeszéd frakcióját. Az eddig is benne volt a házszabályban, hogy az ugyanazon párthoz tartozó képviselők egy képviselőcsoportot alakíthatnak, hozzáírják viszont, hogy "azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki a párt jelöltjeként indult a választáson". Ha közös jelöltet állítanak a pártok, az induláskor meg kell mondani, melyik párthoz tartozik.
Az indoklás szerint ezt azért akarja átverni a Fidesz, mert
így jobban tükröződik a választói akarat,
de azt sem titkolják, hogy meg akarják állítani a trükközést, hiszen a képviselőknek nagyobb mozgásterük van egy frakció tagjaként.
Elveszik a lehetőséget arra is, hogy az eskütételnél egy képviselő tiltakozzon, vagy valamit ráírjon az esküokmányra (a DK már egészítette ki az eskü szövegét), beleírják ugyanis a házszabályba, hogy az esküokmányt megváltoztatni nem lehet úgy sem, hogy ahhoz valamilyen dokumentumot csatolnak. A visszaadott papírt leellenőrzik.
Tordai Bence Tordai Bencét reguláz
Az Országgyűlési törvényjavaslat kimondja, hogy a parlamenti ülést vezető elnökök mellett működő jegyzőknek is feladatuk lesz a tárgyalási rend fenntartása. Ez azért érdekes, mert az Országgyűlés egyik jegyzője, a párbeszédes Tordai Bence aktívan tette minden idők legnagyobb botrányába fulladt ülésévé a túlóratörvényről szóló szavazást.
Tordai szerint nem egyértelmű a szabály, hogy csak az épp szolgálatot teljesítő jegyzőnek kell fellépnie a rendbontókkal szemben, vagy mindenki másnak is.
Remek kérdés, hogy hogy viszonyulnék ahhoz, ha nekem is rendet kellene tennem, de ha ezen múlik, hát fosszanak meg a jegyzőségtől.
De megemlékezhetnénk a jobbikos jegyzőről, Lukács László Györgyről is, aki a "Hazai korrupció aranyfokozatú támogatója díj" kupát adta át a 9 évre újraválasztott Polt Péternek.
A renitens tisztségviselőket megfoszthatják megbízatásuktól, ha jogerősen kétszer kizárták őket parlamenti ülésről vagy egyszer kizárták mindenhonnan, ami az új szabályok szerint a Képviselői Irodaházat is jelentené.
Itt is durván szigorítana a Fidesz: eddig az Országgyűlési törvény alapján sorozatos rendbontás után legfeljebb 9 ülésnapra lehetett kitiltani képviselőt (bár ez a botrányos ülés után a párbeszédes képviselőkkel szemben felmerült, mégsem élt vele Kövér), most viszont már 30, extrém esetben 60 napra is.
A jobbikos Szilágyi György attól tart, azért vezetnek be szigorúbb szabályokat, hogy azokat most már alkalmazzák is, szerinte "a Fidesz azért folyamodik keményebb eszközökhöz, hogy megtartsa hatalmát".
Kitiltás és éves fizetésmegvonás is járhat a rendbontó képviselőknek
A közintézményekbe is nehezebb lesz bejutniuk a politikusoknak akkor, ha a Fidesz-kétharmad elfogadja az Országgyűlés működését szabályozó törvénymódosítót.
A kizárással párhuzamosan a Fidesz megteremteti a lehetőségét annak, hogy a kitiltott képviselő helyett más is szavazhasson, a kitiltott képviselő szándékának megfelelően. A kitiltás teljes időszakára adhat ilyen felkérést képviselőtársának. Nyílt szavazáson szóban szavaznak helyette, a titkoson pedig bemehet a képviselő, hogy egy, a házelnök által kijelölt helyiségben adja le voksát.
Készült egy formanyomtatvány is, amit a jegyzőnek kell leadni:
Parlamenten kívüli munka? Sok sikert!
Keményebb idők várnak azokra a képviselőkre is, akik nem járnak majd be az Országgyűlésbe, arra hivatkozva, hogy ott úgysincs érdemi mozgásterük. A házszabályban meghatározott mennyiségű igazolatlan hiányzásért eddig is fizetéslevonás járt, mostantól viszont Kövér László – illetve a mindenkori házelnök – eldöntheti, elfogadja-e az igazolást a távollétre vagy sem, akár a frakcióvezetőt is felülbírálva.
Súlyos korlátozás, hogy a képviselők a jövőben nem mehetnek be a képviselői igazolványukkal közintézményekbe, közigazgatási szervhez, noha az MTVA perben az elsőfokú bíróság kimondta: ehhez joguk van. Innentől nem sétálhatnak be sehova: az új országgyűlési törvény ugyanis kimondaná,
az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni, de a képviselők csak előzetesen egyeztett módon kérhetnek tájékoztatást a vezetőktől.
Tehát az is lehet, hogy csak írásban tehetnek fel kérdéseket, amire nem, vagy nem kielégítő választ kapnak.
| A nem képviselő urat markolóval kergetik |
A legemlékezetesebb ellenzéki akció az MTVA-nál zajlott tavaly decemberben, mikor több országgyűlési képviselő is bement, hogy beolvasson egy petíciót, Hadházy Ákos és Szél Bernadett pedig külön azért is, hogy Papp Dániel vezérigazgatóval beszéljen. Hadházy erről azt mondta, előtte egy évig próbált időpontot kérni Papptól levélben, de mindig lepattant. Így viszont, hogy bent voltak, sikerült vele három percet beszélni. Igaz, ennek összességében semmi haszna nem volt, de azért van, hogy egy képviselő eredményt ér el a képviselősége okán. Szél Bernadett például azt idézte fel a hvg.hu-nak, hogy az elmúlt hónapokban több gyermekotthont végigjárt, váratlanul betoppanva. Ennek is volt haszna: több dolgozó örült, hogy "végre felkerültek a térképre", a képviselő látogatása után érzésük szerint jobban odafigyeltek a körülményekre. Az egyik helyre bejelentkezett előre, ott elmondása szerint egész éjjel takarítottak és bútorokat is vittek látogatására. Az igazgatóval érdemben nem tudott beszélgetni, mert megjelentek minisztériumi emberek is. De tudta ellenőrizni a gödi TOP-házban uralkodó körülményeket is. A mostani tervezet szempontjából fontos tapasztalata volt a Magyar Államkincstárral is: ott nehezen akarták fogadni, kezdetben csak levelezni tudott az Ausztriába ingázó családok családi pótlékának ügyében, viszont érdemi választ nem kapott. A folyamat akkor indult be, mikor személyesen tudott erről egyeztetni. A menedékkérők helyzetét is képviselők ellenőrizhették: mikor kiderült, a kormány éheztet embereket, Hadházy bejelentés nélkül elment a tranzitzónába (ahol Szél is járt többször is, csak ő előre szólt), az ő képei járták be a világsajtót is. Hadházy felidézte azt is, évekkel ezelőtt, még szekszárdi képviselőként markolóval kergették meg a cikói szemétlerakónál. Azért ment be stikában, mert nem kapott engedélyt a belépésre. Később viszont az országgyűlési igazolványával beengedték, megnézte, hogy gyűlik a szennyvíz, amelyet végül sok pénzből hatástalanítottak. A Balatonfűzfőhöz közeli szeméttelepre is bejutott, de ott még nem ért el eredményt. Hadházy szintén képviselői mivoltából adódóan nézhette meg a visszaküldött konzultációs kérdőívek mennyiségét, szemre azt mondta, ez biztos nincs annyi, mint amennyit a kormány állít, amiért be is perelték. |
Ez lex én vagyok!
Több renitens országgyűlési képviselővel is beszéltünk, mind úgy érezte, hogy ez róla szól, itt a lex Tordai (esetleg lex Párbeszéd vagy lex Burány), a lex Hadházy vagy éppen a lex Szilágyi. Mindegyik képviselő megúszta eddig pénzbüntetéssel a kövéri szigort, az LMP-s Ungár Pétert tiltották csak ki az ülésnapról, de akkor még nem lehetett azonnali hatállyal, így utána is bent maradt a teremben. Ő speciel nem vette nevére a módosítót, viszont azt mondta, "nagyon para" a frakcióalakításra, illetve a független képviselőkre vonatkozó rész.
Tordai szerint az egységes ellenzék zavarja a Fideszt, "nyilvánvalóan pártpolitikai taktikázásból került bele ez a passzus". Ezen a véleményen van Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is, aki szerint újabb politikai erő létrejöttének megakadályozása lehet a cél, illetve az, hogy a független képviselőknek semmiképp se nőhessen a mozgástere. Nekik ugyanis sokkal kevesebb lehetőségük van a Parlamentben – nem szólhatnak hozzá napirend előtt, nem tehetnek fel azonnali kérdéseket, kevesebb pénzt kapnak stáb fenntartására is. Összességében Hadházy szerint
egészen konkrétan a Fidesz akarja megmondani, hogy az ellenzék mikor mit csinálhat, és mit mondhat. Ez már lehet egy diktatúra definíciója is.
A legsúlyosabbnak a képviselők mozgásának korlátozást tarja Szél, Hadházy és Tordai is, utóbbi szerint így már csak ők is szimpla állampolgárként érdeklődhetnek bárhol. Volt, aki azt vetette fel, az ellenzéki képviselő másodrendű lesz, hiszen egy fideszest nyilván beengednek mindenhova. Az ellenzék közös fellépést tervez, a Jobbik hétfőre hívott össze egyeztetést. A Fidesz frakcióvezetője, a javaslatok egyik benyújtója Facebook-oldalán üzent az ellenzéknek:
anarchisták, sorakozó! Benyújtottuk a törvénymódosítást: lesz ára a parlamenti erőszaknak és trágárságnak.
Tordai amúgy október 13-a után nem számít tömegjelenetekre a Parlamentben, az ellenzéknek ugyanis az országgyűlésen kívüli életre – a megnyert településekre – kell a poltikai fókuszt helyeznie. Ennek ellenére "ha a Fidesz végigviszi ezt, mi is végigvisszük", vagyis Alkotmánybíróságig illetve a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmehetnek. A két hónapos kitiltás szerinte nem arányos jogkorlátozás, de azért házon belül azért elpoénkodtak azzal, hogy ha az összes ellenzékit kitiltják, majd fideszest fognak felkérni, hogy szavazzanak helyettük, mondjuk Szabó Tímea Németh Szilárdot.
Máshol náci karlendítésért jár 10 nap
A TASZ Politikai Szabadságjogi Projekt vezetője, Dojcsák Dalma szerint a képviselők kitiltásának lehetősége aggályos, különösen úgy, hogy a Képviselői Irodaházból kitiltással a mindennapi munkát is ellehetetlenítik.
Ez egy olyan szankció, ami nem csak a képviselőket sújtja, hanem a képviselteket is.
Azt mondja, valóban kitilthatnak az Európai Parlamentből is képviselőket, csakhogy ott náci karlendítésért vagy Angela Merkel német kancellárt Hitlerrel összemosásért járt 10-10 nap, nem pedig 60. Hozzátennénk, az EP-ben is parádéznak képviselők, említhetnék Nigel Farage EU-ellenes fricskáit, de éppen azt is, amikor a magyar médiatörvény elleni tiltakozásként cenzúrázott magyar címlapokkal és leragasztott szájjal fogadták 2011-ben Orbán Viktort.
A mostani szabályokat úgy írta meg a Fidesz, hogy a büntetéseknek megteremtette a belső jogorvoslat lehetőségét (a korábbi strasbourgi bírósági döntés épp emiatt marasztalta el az Országgyűlést Karácsonyék megbüntetése miatt), így Dojcsák szerint csak konkrét ügy után lehet majd a nemzetközi bírósághoz fordulni. A 60 napos büntetési hosszal nem kezdhetnek semmit, csak azt dönthetik el, a vétség súlyával arányos büntetést kapott-e a képviselő. Legsúlyosabbnak azt tartja, hogy a képviselők innentől nem ellenőrizhetnék szabadon a kormány által működtetett szerveket.
Megakadt a Fidesz torkán, hogy ellenzékben kell lennie
