Orbán Viktor miniszterelnök a választás éjszakáján együttműködést ajánlott Karácsony Gergelynek, aki korábban azt mondta, nem készül arra, hogy dafke gátoljon meg kormányzati intézkedéseket. Vajon elkerülhető-e, hogy háborúvá fajuljon kettejük meccse?
Noha a főpolgármester mozgástere nem túl nagy – és még az is lehet, hogy az Orbán–Tarlós-paktum megszűnése után tovább szűkül –, szimbolikus ügyekben keresztbe tehet a NER-nek Karácsony Gergely, ahogyan más ügyekben is demonstrálhatja, hogy szembemegy az orbáni állam hitelveivel.
Az egyik elsőként tervezett lépéseként a kormánypropagandát szállító médiába száll bele: Karácsony a HVG-nek adott interjúban nemrég bejelentette,
kitiltja a Lokált az aluljárókból.
Azt az ingyen osztogatott napilapot, amely három éve a Simicska Lajos féle Metropol helyét vette át a BKV aluljáróiban, és az egyik legdurvább kormánypropagandát nyomja. A Lokál a választás másnapján egy ligetes fejlesztést hozott címlapon – ha jóhiszeműek vagyunk, a lapzárta miatt nem volt egy szó sem a Fidesz számára kedvezőtlen eredményekről –, a keddi számban pedig nagyítóval kellett keresni, ki az új főpolgármester.
A Lokál kisöprűzése egy viszonylag könnyen megvalósítható ígéret, feltéve, ha még mindig a 2016-os bérleti szerződés érvényes. A BKV és a Modern Media Group akkor határozatlan idejű szerződést kötött, melyet a felek különösebb indoklás nélkül, 180 napos határidővel írásban bármikor felmondhatnak.
A szövegben direktben nem rögzítettek kártérítést vagy sérelemdíjat a szerződés felmondásának esetére, de kérdés, hogy a szerződést érintő egyéb jogszabályok (például a Polgári törvénykönyv) alapján perelhet-e a cég. Az viszont még nagyobb kérdés, hogy az eredeti szerződést módosították-e netán az elmúlt három évben az MMG számára kedvező módon, különös tekintettel a választás előtti napokra. Erre a kérdésünkre a BKV cikkünk megjelenése után válaszolt. Azt írták, a szerződés felmondásának részletei nem változtak,
a bérleti szerződés továbbra is határozatlan időre szól, 180 napos rendes felmondási idővel, és a BKV Zrt.-nek nincsen kötbér fizetési kötelezettsége.
Ha minden Karácsony tervei szerint halad, az ingyenes kormánypropagandát kisöprűzik az aluljárókból, de miután a fővárosi közterület használatára is az önkormányzat ad engedélyt, nem kizárt, hogy ott sem engedélyezik a laposztogatást.
A konkrét ígéretekkel bajban lehet
Bár a kormány előszeretettel vezeti le a saját választási eredményeiből azt, hogy a választók egyúttal olyan döntésekre is felhatalmazást adtak, mint a paksi bővítés, vagy az új Alaptörvény megalkotása, kevéssé valószínű, hogy Karácsony Gergely győzelmét ugyanilyen szellemben értelmeznék, és elfogadnák, hogy a budapestiek azzal véleményt mondtak például a Liget-projektről, a stadionépítésekről vagy a Tiborcz-adóról.
Pedig pusztán a saját logikájukat nézve tiszteletben is tarthatnák ezt. Karácsonynak viszont kevés esélye van ezek megvalósítására, még a számára kedvező fővárosi közgyűlési többséggel együtt is.
Karácsony januárban magabiztosan nyilatkozott arról, megválasztása esetén kezdeményezi a Liget-projekt leállítását, és egy társadalmi vitát akar arról, hogyan varrják el a ligetben már zajló építkezéseket. Azzal érvelt, a Liget-törvény csak lehetőséget biztosít az építkezésre, azt, hogy mi épülhet ott, a közgyűlés által megalkotott Városrendezési Építési Szabályzat határozza meg.
El kell azt érni, hogy semmilyen új épület ne épülhessen a Ligetben. Azzal számolok, hogy lesz baloldali többség a közgyűlésben, és akkor a városligeti építkezés leállítása lesz a száznapos program egyik nagyon fontos része lesz – mondta.
A később bemutatott programjában az szerepel:
a nyilvánosság előtt újratárgyaljuk a Liget-projektet, a Városligetet közparkként újítjuk meg, a múzeumi épületeknek pedig máshol keresünk új helyet.
Bár Karácsonynak megvan a közgyűlési többsége, azért szakértőkkel beszélve korántsem olyan egyszerű a helyzet, mint ahogyan azt ő mondja.
A közgyűlési többség rögzítheti ugyan, hogy mondjuk 1 méternél nagyobb épület nem lehet a Ligetben, vagy egyes építkezéseket húzzanak le a listáról, de a hivatkozott rendeletben szerepel, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyekben – a Liget-projekt az – a kormányhivatallal kell egyeztetni. Az nem egészen világos, hogy csak az indulásnál, vagy a menet közbeni módosításnál is kell-e egyeztetni, ám ez szinte részletkérdés: a Néprajzi Múzeum már épül, ahogy az új Nemzeti Galériánál is folyamatban van az építési engedély kiadása. Arról annyit találni, hogy áprilisban ismét megtámadta azt egy civil szervezet a bíróságon. (Cikkünk megjelenése után kiderült, annak is megvan az engedélye.)
Egy, a hvg.hu-nak névtelenséget kérve nyilatkozó jogász határozottan úgy látja, hogy a már folyamatban lévő, építési engedéllyel rendelkező beruházásokat az új főpolgármester nem tudja leállítani, csak ott léphet, ahol még nincs kiadva engedély.
Jogállamban élünk, a jogerős építési engedély az jogerős építési engedély. Azt egy közgyűlési többséggel sem lehet felnyitni.
Mikor felvetettük, hogy Karácsonyék blokkolhatják-e az építkezés folytatását például behajtást tiltó táblákkal, a jogász már hivatali visszaélésről kezdett beszélni. Egy másik szakértő, Hoffman István közigazgatási jogász, egyetemi tanár azt mondta, Karácsony bizonyos lépésekkel megnehezítheti a Liget-projekt megvalósulását, de erősen kétli, hogy ténylegesen le tudja állítani azt.
Tud olyan rendeleteket alkotni, amelyek hosszú jogvitákhoz vezetnek,
ez a vita önmagában blokkolhatja a folyamatot, de a már folyamatban lévő építkezéseket legfeljebb kreatív jogalkotással lehet akadályozni, ami viszont már a szürke zónába vezet. Az is gyanítható, hogy ezt a kormány sem hagyná annyiban, amiből egy "húzd meg, ereszd meg" helyzet jöhet ki, a két fél kölcsönösen keresztbe tehet a másiknak.
Elkelhet a kreatív jogalkotás
Ugyanez igaz a Stadion Stop esetében is, Karácsony ugyanis meghirdette, amíg nincs minden rendelőben CT, nem épülhet új stadion. A már folyó építkezésekbe itt sem nyúlhat bele, a rendezési terv módosításával viszont az új építéseket blokkolhatja.
Ide is kell kreativitás
– jegyzi meg Hoffman. Az engedélyezési eljárásba informálisan sem szólhat bele a főpolgármester, olyan szabályokat viszont hozhat, ami alapján ügyfélként, közigazgatási eljárásokban felléphet, jogorvoslatot kérhet a bíróságtól. Ezzel Karácsony zuglói polgármesterként élt is, a városligeti fakivágások ellen lépett fel.
Vannak tapasztalatai bozótharcban Karácsonynak
– tette hozzá a jogász. Azt viszont mi tesszük hozzá, hogy ezt a fajta játszadozást a kétharmados többséggel rendelkező kormány hamar megunhatja, arról nem is beszélve, hogy az uniós pénzből megvalósuló projekteknél rendeletben előírhatja annak befejezését az önkormányzat ellenében is.
Az emlékezetpolitika is szimbolikus ügy, bár nem tudni, a főpolgármester valójában mit kezdhet a Szabadság téren álló német megszállási emlékművel, melynek lebontását Karácsony Gergely nevében a Liberálisok jelentették be. A szakértőkkel folytatott beszélgetés alapján nem sokat: eleve a felépítésénél is az V. kerülettől kért engedélyt a kormány, a fideszes többség megadta az engedélyt. A XII. kerületi Turul-szobor botrány után pedig a fővárosnak már nincs beleszólása ilyen ügybe.
Kétségkívül a Tiborcz-adó kifejezés is zavarhatja Orbán Viktort, Karácsony oligarchákat célzó kampányígérete ugyanis az volt, hogy minden félmilliárd forintot meghaladó értékű fővárosi ingatlanra kivetné az Orbán vejéről elnevezett adót, az ebből befolyó összeget pedig bérlakásépítésre és -felújításra fordítaná. Ez azonban inkább PR-akciónak tűnik: települési adó néven elvileg ki lehetne ezt vetni, de csak magánszemélyre. Kettős adóztatás sincs: a kerületek által már megadóztatott ingatlanok eleve ki vannak zárva. Egy hasonló adó bevezetése tehát a főváros és a kerületek szoros együttműködésével és egyeztetéssel képzelhető el. Ám a kerületek jellemzően négyzetméter alapon adóztatnak, nem az ingatlan értékét veszik alapul, holott Karácsony ebben gondolkodik.
Hoffman István lapunknak erről azt mondja, a jelenlegi gyakorlat alapján nem tartja járható útnak, hogy a cégeket érték, a magánszemélyeket négyzetméter alapú adóval sújtsák, ez ugyanis diszkriminatív.
A NER-alapon osztott kiváltságoknak vége
Nem csak a főpolgármester lett ellenzéki, a kerületek többsége is, ami kényelmetlen helyzetbe hozhatja azokat, akik a NER-hez kötődésük miatt részesültek előnyökben. Nem kizárt, hogy a NER-hez kötődő éttermek, kávézók teraszengedélyét felülvizsgálják akár fővárosi, akár kerületi szinten. Erről beszéltünk az I. kerületben győztes V. Naszályi Mártával, aki azt ígérte, nála változik a jelenlegi gyakorlat:
a kerületi kiülős helyeknek a polgármester eddig saját hatáskörében adott teraszengedélyt, de többé ez sem lesz egyszemélyi döntés, bizottság határozhatna, átláthatóan, mindent mérlegelve,
de bosszúból egy szerződést sem fognak felmondani. Karácsony Gergelyt is szerettük volna megkérdezni, hogy mit tart elképzelhetőnek, de ezzel kapcsolatban egyelőre nem értük el.
És akkor jön a szivárványos zászló a Városházára
Ha nem is a klasszikus tyúkszemre lépés esete, de merőben más hangulatot hozhat a Karácsony által ígért szemlélet: a kormányzat civilellenes retorikájával szemben a főpolgármester a kampányban arról beszélt, önkormányzati helyiséget biztosít civil szervezetek számára, a titkolózó minisztériumokkal és állami cégekkel ellentétben nyilvános szerződéseket, átláthatóságot ígért, valamint a tao-támogatás megvonásával kivéreztetett színházak is fellélegezhetnek, az ígéretek szerint lesz ugyanis egy pályázati keret független színházak vagy más kortárs művészeti helyek számára.
Erről épp a Fidelitas által cirkuszindulóval meghekkelt sajtótájékoztatón beszélt Karácsony Gergely, azzal érvelve, hogy
nem engedhetjük el a kezét ezeknek a nagyon fontos kulturális értéket képviselő intézményeknek és társulatoknak, nem hagyhatjuk, hogy Budapest kulturális sokszínűsége azért csorbuljon, mert a kormány úgy érzi, hogy a hatalom logikájával kell döntenie kulturális ügyekben.
Ha mindez nem elég, dühítheti Orbán Viktort azzal is, hogy ígéretéhez híven kitűzi a szivárványos zászlót a Pride alatt a Városházára.
