Az elmúlt időszak legnagyobb politikai botrányának, a magyar Watergate-ügynek nevezte a Karácsony Gergelyről múlt héten kiszivárgott hangfelvétel ügyét vasárnap Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, az ellenzék főpolgármester-jelöltjével folytatott, összevágott beszélgetésrészletek állítása szerint ugyanis a párt Képviselői Irodaházban tartott elnökségi ülésein hangzottak el, és gyanújuk szerint úgy kerülhettek nyilvánosságra, hogy valakik lehallgatták, illetve rendszeresen lehallgatják ezeket. Bár Szabó és Karácsony ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, nem csináltak titkot belőle, hogy az ismeretlen mögött kit sejtenek:

nem tudjuk, hogy kik követték el a bűncselekményt, annak kiderítése a nyomozóhatóságok feladata. Politikusként csak azt tudjuk, hogy kinek áll érdekében rögzíteni ezt: ez pedig a Fidesz

- mondta Szabó, utalva rá, hogy a kiemelt nemzetbiztonsági védelem alatt álló Képviselői Irodaházban a kormánypártokon túl erre másnak nem is igen lett volna lehetősége.

Az állítás - és maga a kiszivárogtatási ügy - ugyanakkor nagyon sok szempontot, kérdést felvet, az alábbiakban megpróbáljuk összegyűjteni ezeket.

1.

A Képviselői Irodaház és a nemzetbiztonsági szolgálatok működését ismerő forrásaink egybehangzóan kizárják, hogy hivatalosan, a szakszolgálatok közreműködésével történt volna lehallgatás. Bár maga az irodaház kétségtelenül védett objektum – ezt a védelmet végre is kell(ene) hajtani, a Széchenyi rakparti épületben azonban a legalacsonyabb szintű titokvédelmi objektumokra vonatkozó fizikai és szervezési feltételek sincsenek meg ehhez. Itt nemcsak a beléptetéssel kapcsolatos anomáliákra, vagyis azokra a korábbi esetekre kell gondolni, mint amikor a jobbikos Mirkóczki Ádám két éve felfeszítve találta az irodája ajtaját, vagy amikor a legjobban őrzött magyar középületek kameráinak kereszttüzében kilencven számítástechnikai eszközt, köztük a Fidesz-frakció hét vadonatúj laptopját lopta ki egy raktáros mindenféle biztonsági ellenőrzés nélkül az épületből, illetve amikor egy budapesti vállalkozótól úgy csaltak ki több, mint 23 millió forintot, hogy a férfival elhitették, hogy egy államtitkár segítségével jól fizető közpénzes megbízásokhoz juthat, majd a Képviselői Irodaházba szervezett találkozón be is mutatták az állítólagos államtitkárnak.

MTI / Jászai Csaba

Az alacsony szintű – majdhogynem semmilyen – védelemhez egy forrásunk szerint például az is hozzátartozik, hogy nincs árnyékoló tapéta a helyiségekben, vagy nem rezgésbiztosak az ablakok. Utóbbi miatt egy olcsóbb, bárki által beszerezhető eszközzel például az épület előttről - akár a Dunáról -  is kiváló felvételeket lehet készíteni arról, hogy miről beszélnek az ablak mögötti helyiségben.

A védelem szintjén forrásunk szerint valamilyen mértékig „közmegegyezésszerűen” nem szigorítottak az épület használatára jogosult parlamenti frakciók. Az egyrészt a napi munkában is jelentős kényelmetlenségeket okozott volna a munkatársaknak, másrészt a lehallgató-berendezések jelenlétét elvileg rendszeresen ellenőriztetni kellene, de ezen, szintén hallgatólagosan, túlléptek: a – már évek óta fennálló – kiélezett politikai hangulatban ugyanis kevesen hinnék el a tárgyalókban serénykedő szerelőknek, hogy a helyiség „tisztaságát” ellenőrzik, nem pedig éppen poloskákat telepítenek.

Egy forrásunk emlékeztetett arra is, hogy a rendszerváltás óta nem volt példa rá, hogy a nemzetbiztonsági szakszolgálatokat törvénysértő módon politikai ellenfelek lejáratására használták volna fel (a 2008-as emlékezetes megfigyelési botrányban kulcsszerepet játszó UD Zrt két egykori III/III-as tiszt magán biztonsági cége volt – a szerk.) – ekkora kockázatot szerinte jelen esetben sem vállalt – pláne nem a Párbeszéd elnökségi ülései kedvéért a kormánypárt.

Vagyis, ha történt is lehallgatás, az nem „központilag” szervezetten, a szakszolgálatok részvételével történt, hanem vagy ezúttal is magáncégek vagy akár magánszemélyek közreműködésével.

A Képviselői Irodaházba – ahogy a fent említett példák is mutatták – sem civilként, sem újságíróként nem túl komplikált bejutni: bárki, de akár egy belsős dolgozó, vagy technikai munkatárs is megtehette, hogy „ottfelejt egy kabátgombot a megfelelő asztalon”.

2.

Felvetődhet, de szintén nem igen tartják valószínűnek a hvg.hu-nak nyilatkozók, hogy nem magyar, hanem külföldi titkosszolgálatok akartak beavatkozni a választás előtti magyar közéletbe. „Természeten nem a francia vagy a holland titkosszolgálatra gondolok” – ironizált forrásunk azzal kapcsolatban, hogy mely titkosszolgálatok vetődhetnek fel – Moszkvát, mint ismert, visszatérően azzal vádolják, hogy beavatkozott az amerikai választásokba, de a tengerentúlon gyakorta adnak hangot annak az aggálynak is, hogy a kormány által befolyásosként említett, valójában csekély súlyú, hamarosan Budapestre költöző Nemzetközi Beruházási Bank (IBB) valójában Putyin és az orosz titkosszolgálat trójai falova.

3.

Ha magánszolgálat, vagy magánemberek közreműködésével került ki az összevágott hangfelvétel anyaga, forrásaink akkor is csaknem biztosra veszik, hogy a Fidesz keze nem volt benne:

Egyszerűen, mert egy pancser munka

– magyarázta a hvg.hu-nak egyikük, aki szerint a kormánypárt jóval profibb ennél: ha tettek is volna hasonlót, azt semmiképp nem így, előkészítés nélkül, és nem egy alig ismert Youtube-csatornán, hanem valamelyik sokkal szélesebb elérést nyújtó országos médiumban dobták volna be. Az eset egyébként - feltehetően érdektelenség miatt - még a kormánypárti médiából is kipörgött egy-két nap alatt – maga a Párbeszéd emelte vissza, amikor a Watergate-ügyet emlegetve sajtótájékoztatót tartott vasárnap.

4.

A kiszivárgott hangfelvételen Karácsony Gergely beszélgetőpartnere(i) több esetben olyan, laikusan hangzó kérdéseket tesznek fel a főpolgármester-jelöltnek, ami kizárhatná, hogy elnökségi ülésekről szivárgott ki a felvétel – miért kérdezne például egy a párt és a politika működését belülről ismerő párbeszédes vezetőségi tag olyat, hogy „Mi a te szereped, mint ennek a blokknak a vezetője?”, vagy, hogy „Vissza tudsz menni Zuglóba, ha visszalépsz?” – az ilyenek sokkal inkább egy (Karácsony Gergelyt csőbe húzni akaró) kívülállótól, mondjuk egy újságírótól lennének életszerűek.

Facebook

Ennek ellenére úgy tudjuk, hogy a zajoktól megtisztított és lelassított felvételen a Párbeszéd három elnökségi tagja egymástól függetlenül is felismerte a saját hangját, illetve kérdéseit. Ami nem stimmel, hogy a kérdésekre Karácsony több esetben nem azt a választ adta, mint ami a felvételen hallható (a felvételről egyébként első hallásra is megállapítható, hogy több részletből vágták össze) és, hogy a kérdések egymástól időben is nagyon távol hangzottak el. Ez megmagyarázza a laikusnak tűnő kérdéseket is: az egyik érintett elnökségi tag a hvg.hu-nak például azt mondta: ő maga például egy 2018 novemberi elnökségi ülésen tette azt fel, amikor még szűk körben sem volt sok minden – majdhogynem semmi - ismert abból, hogy kikkel, milyen módon fogna össze az önkormányzati választásra az ellenzék, milyen helyi alkuk és egyeztetések alapján.

5.

A Párbeszéd elnökségi üléseit információink szerint a legtöbb esetben az Irodaház 567-es, a parlament MSZP-s vezetésű népjóléti bizottságának üléstermében tartották. A kiszivárgott beszélgetéseket eszerint vagy egy itteni fix, vagy egy alkalmilag telepített rögzítőeszközzel vették fel, de hallottunk olyan verziót is, miszerint a hangfelvételből arra is lehet következtetni, hogy laptoppal készült, adott esetben valamelyik politikus számítógépére telepített kémprogram segítségével. Az MSZP-s szál a konspiratív forgatókönyvek szerint további kérdőjeleket vet fel  - ezekre egy külön cikkben térnénk vissza.

6.

Végül, de nem utolsó sorban nem lehet kizárni a kormánymédiában kezdettől nyilvánvalóként tálalt forgatókönyvet sem, vagyis, hogy a Párbeszéd egyik elnökségi tagja vette fel és szivárogtatta ki a beszélgetés-részleteket. A nemzetbiztonsági szolgálatok működését ismerő forrásaink egyébként egybehangzóan szintén ezt nevezték legvalószínűbbnek – a Párbeszéd politikusai viszont következetesen tagadják ezt. Szabó Tímea vasárnap azt mondta: az összes elnökség tag vállalata a hazugságvizsgálatot, illetve, hogy átnézhetik telefonját, laptopját, és hétfő este az ATV Egyenes beszéd című műsorában is úgy fogalmazott „1000 százalék”, hogy nem a Párbeszéd vezetőinek valamelyike rögzítette a megbeszéléseket.

Facebook / Karácsony Gergely

A párt több elnökségi tagja a hvg.hu-nak személyesen is azt mondta, tűzbe tenné a kezét párttársaiért. Igaz, azt többen hozzátették: az elnökségi ülések elvileg nyitottak az érdeklődő párttagok előtt, így nem minden alkalommal a meghatározott szűk körben tartották ezeket, amivel kétségkívül nőtt a kockázat egy esetleges visszaélésre.

A felvetésre, miszerint relatív politikai amatőrségre vall, hogy közismerten „nem biztonságos” volta ellenére a Képviselői Irodaházban, és nem valamely külső helyszínen tartották az elnökségi üléseket, az egyik politikus azt mondta: ez nehezen értelmezhető, miután már a német kancellárról is kiderült, hogy lehallgatták a mobiltelefonját, de hozzátette:

Igaza van, legközelebb lehet hogy úgy teszünk mint anno a demokratikus ellenzék pártjai, és kimegyünk az erdőbe.