Hétfőtől lépnének sztrájkba a finanszírozásukkal évek óta elégedetlen fogorvosok, de pénteken hirtelen előállt egy emelési javaslattal az egészségügyi államtitkár. A munkabeszüntetés ettől valószínűleg nem marad el, de lehetnek visszalépők. Több lépcsőben, összesen 500 ezer forintos emelésről lenne szó, ám az érintettek szerint ez csak egy eleme annak, ami megtartaná a rendszerben a még bent lévő - egyre kevesebb - szakembert.
A tervezett munkabeszüntetés előtt két nappal, péntek délután állt elő egy új, az alapellátásban dolgozó fogorvosoknak szóló támogatási javaslattal az Emberi Erőforrás Minisztériuma (Emmi).
A már márciusban előkészített demonstrációt (ami valójában nem sztrájk, hiszen az orvosok az állammal szerződött magánvállalkozók, így legfeljebb összehangolt szabadságról lehet beszélni - a szerk.) az eredeti tervek szerint szeptember 2. és 13. közé, súlyos alulfinanszírozottságuk ellen tiltakozásul szervezték a fogorvosok.
Bár az akció elé több önkormányzat is próbált akadályokat gördíteni, az egyik szervező, Nagy Ákos szerint országszerte így is 1100-an jelezték részvételüket. Ez azonban most változhat: a Magyar Orvosi Kamara (MOK) fogorvosi tagozatának pénteki ülésén Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár a hvg.hu információi szerint ugyanis belengetett egy olyan, többlépcsős támogatás-emelést, ami a résztvevők egy részét lehet, hogy eltántorítja majd a hétfőn kezdődő megmozdulástól.
Az államtitkár ajánlata értelmében a fogorvosok idén egyszeri másfél millió forintos (vagyis havi lebontásban 125ezer forintos), jövőre havi 250 ezer forintos, 2021-ben pedig további 140 ezer forintos kiegészítést kapnának a jelenlegi, havi bruttó 850 ezer forintos támogatásukhoz. Az ajánlatot a MOK Fogorvosok Területi Szervezete elnöksége 19:3 arányban elfogadta, a kérdés, hogy a sztrájkban eddig részt venni akaró szakembereket is meggyőzi-e. Az őket tömörítő zárt Facebook-csoport oldalára egyelőre frissen került ki az ajánlatról szóló bejegyzés, Nagy Ákos keszthelyi fogorvos szerint senkit nem hívogatnak fel egyesével, aki marad, marad, és részt vesz hétfőtől az akcióban, aki mégsem, az nem.
Hozzátette, ő maga (és Keszthely környéki fogorvostársai) tarják magukat az eredeti tervekhez: az alapellátásban dolgozó fogorvosok finanszírozása ugyanis a belengetett emeléssel is csak javul szerinte, de nem oldódik meg.
Míg a háziorvosi praxisok működtetésére havi bruttó 1,7 millió forint jut átlagosan, addig a fogorvosoknak úgy kell a megközelítőleg 850 ezer forintból kijönniük, hogy eszköz- és anyagköltségeik összehasonlíthatatlanul magasabbak a háziorvosokénál.
Ha egy fogorvos bruttó 300 ezer forintos bért szeretne fizetni két alkalmazottjának, az járulékokkal együtt több mint 750 ezer forintos kiadást jelent, vagyis rögtön elviszi a finanszírozás csaknem 90 százalékát - és akkor az orvos még nem keresett egy fillért sem, nem fizetett rezsit és nem vásárolt semmilyen, az ellátáshoz szükséges anyagot sem. Ha ez megemelkedik – de ugye eleve csak 2021-re – 520 ezer forinttal, az Nagy Ákos szerint nem oldja meg a problémát: a fogorvosi tagozat 2016-os – tehát a jelenleginél még mérsékeltebb rezsi- és alapanyagdíjakat figyelembe vevő - számítása szerint havi 1,6 millió forint lenne nagyjából elég. Szerinte
az államtitkári ajánlat csak a rezsitámogatást pótolná ki, de teljesítménydíjakhoz nem nyúlna, márpedig az is súlyosan elszakadt a valós költségektől.
Egy támogatott, ingyenes foghúzás után például 320 forintot fizet az egészségbiztosító, miközben csak az érzéstelenítő belekerül 270-be. A többi – az injekció, a pohár, a géz, vatta, fertőtlenítő - a fogorvos vesztesége, amit vagy lenyel vagy a fizetős páciensek ellátásával (a 18-62 közötti, teljes árú fogpótlások árával) kompenzál, de Nagy Ákos szerint ez egy nagyon torz rendszer, nonszensz, hogy a „piaci” bevételekből kell finanszírozni a többi, TB-alapon ellátandó beteget. (A kormány, pontosabban Orbán Viktor emlékezetes módon pont a fordítottja ellen szállt harcba múlt ősszel, hogy állami pénz ne folyjon el a magánellátásba - vagyis magánorvos állami költségen és infrakstruktúrával ne végezhessen vizsgálatot vagy beavatkozást magánbetegen). Ugyanígy míg egy fogtömés után az alapellátó fogorvosoknak 2000-2500 forintot fizet egészségbiztosító, ugyanazért egy magánpraxisban 15-20 ezer forintot is elkérhetnek.
Nem véletlen, hogy folyamatosan nő az üres fogorvosi praxisok száma az utóbbi években: az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) praxiskezelő nyilvántartásának legfrissebb, augusztus eleji adatai szerint az országban 246 tartósan üres fogorvosi praxis van, ezek legtöbbje ráadásul az ország legszegényebb régióiban található, ahol nagyon sokan nem engedhetik meg maguknak a magánellátást. A 246 betöltetlen praxis a lakosságra vetítve azt jelenti, hogy az országban ma több mint hatszázezer ember nem fér hozzá lakóhelyén az alapvető fogorvosi ellátáshoz. A betöltetlen praxisok száma januárban egyébként még csak 231 volt, az alapellátásban még megmaradt, aktív fogorvosok jó része pedig – a háziorvosokhoz hasonlóan – 50-60 év felett van, vagyis néhány éven belül nyugdíjba megy.
A Magyar Orvosi Kamara emlékezetes, május végi figyelmeztetésében - amelyben kimondta, biztonságos betegellátás már az önként vállalt túlmunka maximális kiaknázásával, a munkajogi szabályok rendszeres és sorozatos megsértésével sem biztosítható - az alapellátás finanszírozásának megoldatlansága mellett a közellátó fogorvosok szégyenletesen alacsony javadalmazását is súlyos népegészségügyi kockázatnak nevezte.
A helyzet tartós rendezéséhez Nagy Ákos szerint egyébként nemcsak a finanszírozást, hanem az egész rendszert át kellene szabni, amihez az is hozzátartozna, hogy a kormány helyezzen a jelenleginél jóval nagyobb hangsúlyt a megelőzésre – a tájékoztató kampányokon túl osszon például fogkefét és fogkrémet a gyerekeknek azokban a térségekben, ahol ezekre tudhatóan nem költenek – és vezessen be olyan ösztönzőket, amelyek fogbetegségeik kezeltetése helyett azok megelőzésére sarkallhatják az embereket.
A fogorvosok két éve egyszer már tartottak hasonló tiltakozást: az akkori háromnapos akcióhoz az alapellátásban dolgozók körülbelül harmada: nyolcszáz szakember csatlakozott, a kormány pedig egy egyszeri, praxisonként 3 millió forinttal próbálta leszerelni az elégedetlenséget. Abban, hogy a mostani megmozduláshoz nem csatlakoztak többen, a hvg.hu-nak nyilatkozó fogorvosok elmondása alapján annak is szerepe lehetett, hogy az amúgy is gyérebb forgalmú nyár után sokan egyszerűen nem engedhették meg maguknak a két hetes leállással járó bevétel-kisesést.
A jövő hétfőn induló kéthetes munkabeszüntetést egyébként láthatóan nem lihegték túl a rendelőintézetek sem: amikor a részletekről érdeklődve felhívtuk például a soroksári szakorvosi rendelőt, a portán nem is tudtak róla, hogy jövő héten elmaradnának a rendelések, csak amikor biztonság kedvéért felkapcsoltak az egyik fogorvoshoz, ott derült ki, hogy a kerület öt felnőtt és két gyermekfogorvosa is részt vesz majd az akcióban. A helyszínen szintén nem ordított sem nagybetűs, sem rikító színnel kiemelt figyelmeztetés, hogy szeptember 2. és 13. között csak akut panaszaikkal jöjjenek a betegek: a sztrájkról szóló általános tájékoztató – mindenféle kiemelés nélkül – csak egy volt a rendelők mellett olvasható ilyen—olyan információik közül, sőt azok közül is legapróbb betűs.
Bár a szöveg utolsó sora azt írja, hogy a sürgősségi esteket ellátják majd – pontosabban csak azokat látják el – a kilépő asszisztens azért azt javasolta az épp a tacepaót böngésző hölgynek, hogy inkább bírja ki, ha tudja, mert – tekintettel arra, hogy egy nap az ötből csak egyetlen orvos dolgozik majd, biztosan nagy tömeg és hosszú várakozás várható.
