Harmadszor szól rá a kormányra az Európai Bizottság az MTA ügyében, harmadszor emeli ki, hogy a kormánynak nem kellene szűkítenie a kutatás szabadságát. Eddig nem sokat ért el vele.
Ahogy eddig minden aktuális eseménykor, az Európai Bizottság most is állást foglalt az MTA kutatóintézeteinek ügyében, jelen esetben a törvény parlamenti elfogadásakor. Az Európai Bizottság – melynek új elnökéről most született megállapodás – most is kiemeli, közelről figyeli a magyar kutatási szférában zajló eseményeket. Igaz, ennek eddig nem volt túl nagy visszatartó ereje. Most a Bizottság hozzáfűzi,
meg fogják vizsgálni a törvényt.
Továbbá a Bizottság megismétli a korábbi állásfoglalását: kiemeli a nyílt, versengő finanszírozási rendszerek fontosságát, hiszen ezzel érhető el a minőségi kutatás, ezáltal nőhet a finanszírozás tényleges hatása, illetve erősödhet a nemzeti kutatási rendszer. A versengő finanszírozás, és az olyan ajánlatokra való nyitottság, amelyeket független szakértők átlátható kritériumok alapján dolgoznak ki, az európai kutatási szféra alapvetése. Ezt szögezte le az Európai Tanács 2012. december 12-i határozata, és ezt később is megerősítették.
Az Alapvető Jogok Chartája elismeri az oktatási-kutatási szabadság és a művészetek, tudomány szabadságát. Az Európai Bizottság így kiáll a kutatási és tudományos szabadságért és az akadémiai intézmények függetlenségéért, mind a finanszírozás, mind az önrendelkezés tekintetében. A Bizottság így továbbra is szorosan követi a magyar kutatási közszférát érő fejleményeket, és felszólítja a hatóságokat, hogy tartózkodjanak az olyan döntések meghozatalától, amelyek szűkítik a tudományos és akadémiai szabadságot az országban.