Az Országos Bírósági Hivatal igencsak megtépázott tekintélyű elnöke válthatja a heteken belül távozó Stumpf István alkotmánybírót a kormányzati tervek szerint - értesült a hvg.hu több forrásból is. A terv elvben még a parlamenti nyári szünet előtt megvalósul, feltéve, hogy sikerül letörni Handó Tünde ellenállását.
Idő előtt megszűnhet Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének megbízása, és felfelé bukva alkotmánybíróként válthatja Stumpf Istvánt - értesült a hvg.hu több forrásból. Úgy tudjuk, a terv - amely meglehetősen nagy megütközést keltett az AB-n - nem új, ugyanakkor most időszerű: július 13-án ugyanis lejár Stumpf István alkotmánybírói megbízatása. Ezzel a lépéssel egy csapásra nyugalmat teremthetne a kormányzat a bíróságokon. A bökkenő az, hogy információnk szerint Handónak nagyon nincs ínyére a terv, amely valójában az ő felfelé buktatásáról szólna.
Handó Tündét 2012. január elsejétől választották meg kilenc évre az OBH elnökévé, és - legalábbis a jelenlegi szabályok szerint - nem újraválasztható. Az elmúlt hónapok vitái nyomán pedig olyan mértékben tépázódott meg a tekintélye a bíróságokon, hogy forrásaink szerint semmi esélye sincs annak, hogy ő bíróként folytassa a pályáját - ahogy arról évekkel ezelőtt még ő maga beszélt.
Történik mindez annak ellenére, hogy az Országgyűlés nem menesztette őt, bár ilyen szándék esetén meglett volna ehhez a szükséges kétharmados parlamenti támogatás. A kormánypárti honatyák azonban nem láttak okot arra, hogy menesszék őt a hivatalából, ami egyet jelentett volna az amúgy fideszes körökben sem túl népszerű bírósági vezető nyilvános megszégyenítésével. Ehelyett az igazságügy miniszteri poszt egyik várományosaként emlegetett fideszes Bajkai István oktatta a Handó menesztését kezdeményező Országos Bírói Tanácsot (OBT) a pártatlanság mibenlétéről. Azt sugallva, hogy a bírói testület által hosszasan sorolt törvénysértések csupán a sértettség következményei lennének. Az OBT által nevesített és okiratokkal alátámasztott törvénysértésekkel nem is foglalkoztak.
A lista pedig hosszú. „Handó Tünde magatartása és mulasztásai, a bírósági igazgatásban kizárólagos, kontroll nélküli hatalomra törekvése miatt a tisztségére méltatlanná vált” – áll az OBT határozatában, amelyben 16 oldalon részletezik Handó mulasztásait és törvénysértéseit. Így például azt, ahogy a hatályos előírásokat kijátszva nevez ki és helyez át bírósági vezetőket, negligálja és ellehetetleníti az ő munkáját ellenőrizni hivatott OBT-t, a bíróságok költségvetését, és több utasítást is a testület megkerülésével készített el. Lényegében mindenfajta kontroll nélkül gyakorolja széles körű jogosítványait. Vagyis kiderült, hogy nem alaptalanul tartottak a jogvédők annak idején a példátlanuk széles jogosítványaitól. Ugyan a nemzetközi kritikák nyomán építettek be fékeket is a rendszerbe, a jogosítványokkal vissza is lehet élni.
Az OBT az utóbbi egy évben összesen nyolc alkalommal jelezte aggályait, ám Handó figyelmen kívül hagyta a törvényességi észrevételeket. Így tavaly május és december között legalább 14 bírósági vezetői pályázatot nyilvánított indoklás nélkül eredménytelenné, kilenc esetben pedig az OBT szerinte „törvénytelen működésére” hivatkozva negligálta a testület álláspontját.
Nem csak a bírálatok pattantak le róla, együttműködési szándékot sem tanúsított: az OBT határozott kérése ellenére nem vizsgálta ki például, hogyan nevezhették ki a Hódmezővásárhelyi Járásbíróság elnökét harmadik ciklusára is, holott ezt a törvény csak az OBT hozzájárulásával engedné meg. Handó makacssága miatt tucatnyi bírósági vezetői álláshely nincs pályázat útján betöltve. Ellehetetlenült a fegyelmi ügyeket is tárgyaló szolgálati bíróságok működése, és megakadt a kitüntetések adományozása is. Az OBT szerint Handó tudatosan figyelmen kívül hagyja a testület felhívásait. Bár néha-néha legalább a látszatra adott – hosszas levelezés nyomán például engedélyezett iratbetekintést az OBT tagjainak –, mint utóbb kiderült, az iratokat nem teljeskörűen mutatta be, sőt megesett, hogy visszadátumozott határozatokat mutatott meg. Volt példa arra is, hogy megbeszélésre hívta, helyesebben kész helyzet elé állította az OBT elnökét, aki vasárnap kapott egy e-mailt arról, hogy másnap délben találkozzanak.
A testület mindezek alapján jutott arra a következtetésre, hogy „az OBH elnöke egyes feladatköreit jogállami kontroll nélkül, továbbra is rendeltetésükkel ellentétesen gyakorolja, egyes intézkedéseivel sérti az állampolgárok törvényes bíróhoz való jogát”.
Miközben már Handó igen sajátos jogértelmezése alapján is felmerülhetne az alkalmatlansága. Az OBH elnöke ugyanis tavaly április óta szabotálja az együttműködést, mondván, nem tekinti működőképesnek a testületet. Arra hivatkozik, hogy az OBT-nek nincs elég tagja, és a közigazgatási és munkaügyi bíróságok képviselete sem megoldott. Ezt a véleményt rajta kívül nem osztja más: az igazságügyi tárca, az ügyvédi, valamint a közjegyzői kamara képviselője is rendszeresen részt vesz azóta is az üléseken. „Ahogyan tapasztalom, az OBH és az OBT is működik, utóbbi tart üléseket, és azon az Igazságügyi Minisztérium képviselteti magát minden egyes alkalommal. Ha vannak személyes konfliktusok, azok rendezése nem a tárca feladata. A két intézményt az alaptörvény együttműködésre ítélte” – fogalmazott korábban a HVG-nek adott interjúban Trócsányi László igazságügyi miniszter.
Beszédes az is, hogy Handó és az OBT vitája azóta mérgesedett el, hogy – bírósági körökben forradalminak nevezett – választás nyomán kritikusnak ígérkező testület állt össze, amely már az alakuló ülésen leszögezte, nem lesz „bólogatójános”. S ahogy sokasodtak a kérdések és a törvényességi észrevételek, úgy mélyültek a lövészárkok. Ennek hatására néhányan jobbnak látták, ha lemondanak OBT-tagságukról, így most nincs közigazgatási és munkaügyi bíró tagja a testületnek, míg Handó kapva-kapott az alkalmon, hogy erre hivatkozva vitassa, negligálja a létszámhiányos OBT döntéseit.
A törvény szerint ugyanis a bíróságok központi igazgatási felügyeletét ellátó, 15 fős testület tagjai között 1 ítélőtáblán dolgozó, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírónak kell lennie. Ám Darák Péternek, a Kúria elnökének véleménye meggyőzte a tanácsot arról, hogy a testület működőképes, a törvény által előírt bírósági szintek szerinti képviseletet pedig póttagválasztás útján kell megoldani. Erre volt is egy kísérlet, ám tavaly októberben lényegében szabotálták az OBT póttagválasztását a Handó által kinevezett bírósági vezetők. Új választást pedig nem hajlandó összehívni az OBH-elnök, ehelyett egyre csak sértegeti az OBT tagjait, akiket hazaárulóknak is nevezett.
Az OBT egyébként épp egy éve már figyelmeztette Handót, hogy haladéktalanul tegyen eleget a törvényi kötelezettségeinek: „A törvények betartása és betartatása nem választás kérdése, hanem alkotmányos kötelesség a közhatalom gyakorlói számára.” A kialakult patthelyzetet az Alkotmánybíróság is feloldhatja fel, Székely László ombudsman ugyanis a testület vizsgálatát kérte annak eldöntéséhez, hogy az OBT összetétele és jelenlegi létszáma megfelel-e a törvényben előírtaknak.
A vitával mindenesetre sikerült tovább növelni a bírói karon belüli megosztottságot: a Handó által kinevezett bírósági elnökök sorban állnak ki ugyanis felettesük mellett, s határolódnak el a bírói kar nevében az OBT tagjaitól, akiket viszont éppen a bírók választottak meg. Sikerült a bíróságok amúgy is megtépázott tekintélyét is tovább rombolni.
Handónak amúgy már lehetséges utódjáról is beszélnek, őt az OBH elnöki posztján a Miskolci Törvényszék elnöke, Répássy Árpád követheti. A korábbi igazságügyi államtitkár testvére Handónál kevésbé megosztó személyiség, miközben a lojalitása sem megkérdőjelezhető. Szakmai önéletrajzában például célként azt fogalmazta meg, hogy ő az OBT tagjaként az OBH elnöke döntéseinek kíván megfelelni.
Megy vagy marad Handó Tünde? És jó lesz-e ez nekünk?
