• A kormány célul tűzte ki, hogy kevesebb illeték és más kötelező fizetnivaló terhelje az autóvásárlást vagy -behozatalt, így több pénz maradjon a családoknál.
• Ezért a Pénzügyminisztérium készített egy javaslatcsomagot, ami kivezet többféle illetéket és az eredetvizsgálat díját, így nemcsak olcsóbb, de egyszerűbb lesz kocsit venni, örökölni vagy importálni.
• Ezzel az elavult, és csak nagyon lassan javuló magyar autóállomány gyorsabb lecserélését is ösztönöznék.
• Mesterségesen fékeznék az öregebb, leginkább környezetkárosító autók behozatalát, ezért jelentősen átalakítanák a regisztrációs adót, bevezetésre kerülne az EURO6-os kategória.
• Csökkenne a gépjárműadó, a cégautóadó viszont bizonyos kategóriáknál emelkedne.
• A környezetkímélő – elektromos és tölthető hibrid – járművek kedvezményei megmaradnának.
• A előterjesztésre még rá kell bólintania a kormánynak, ha ez megvan, a szükséges jogszabály-módosításokat akár még a parlament tavaszi ülésszaka alatt áttolnák.

„Az állampolgárokat sújtó, a gépjárművek tulajdonjogának megszerzésével és fenntartásával kapcsolatos terhek radikális csökkentéséről” – ezt a hosszú és mindent elmondó címet viseli az a birtokunkba került előterjesztés, amit a Pénzügyminisztérium dolgozott ki a kormány számára. Így a még titkos, Varga Mihály jóváhagyásával készült javaslatból már a hivatalos bejelentés, sőt a kormánydöntés előtt sikerült megtudunk, hogyan alakítanák át drasztikusan az autóvásárlás, öröklés, ajándékozás, de a külföldről behozatal szabályait is. Kiemelnénk, hogy a megszerzett dokumentum hivatalosan egyelőre nem tekinthető a kormány álláspontjának, hiszen arra még rá kell bólintaniuk.

Ugyanakkor az előterjesztés nemcsak láthatóan az utolsó részletig kidolgozott, de már minden fontos állami szervnél megköröztették, és ezek – így a Központi Statisztikai Hivatal vagy a Közbeszerzési Hatóság – egyetértettek vele, valamint minden érintett minisztérium és maga a Miniszterelnökség is támogatja. Akárcsak két hete a kultúra területén átfogó változtatásokat tartalmazó Emmi-tervezetet, ezt is azért hozzuk nyilvánosságra, hogy mindenki – így az esetleg autóvásárláson gondolkodók vagy cégautóval rendelkezők – számára elérhető információ legyen, milyen adóreformon agyal a Pénzügyminisztérium. A tárca részéről a miniszter mellett két államtitkár kezén is átment már a friss, május közepén készült tervezet.

„Nehezen indokolható”, miért van ennyiféle fizetnivaló

A közterhek átalakításának kiindulópontja az, hogy a hatályos szabályok alapján jelenleg egy autó megszerzésekor, illetve forgalomba helyezésekor „rendkívül sokféle igazgatási szolgáltatási díj, eljárási illeték, illetve egyéb közteher fizetendő”, ezen akar radikálisan változtatni a javaslat. Ugyanis ez nemcsak „nehezen áttekinthetővé teszi” a fizetnivalók rendszerét, de „nehezen is indokolható, hogy egy igazgatási folyamat minden állomásán külön-külön kelljen megfizetni a vonatkozó díjakat” – ismerik el. Ezért nemcsak azért nyúlnának hozzá a jelenlegi rendszerhez, hogy a fizetési kötelezettség mértékét csökkentsék, hanem ezzel az is megoldódna, hogy ne legyen párhuzamosan ennyi fizetnivaló.

A javaslat készítői úgy fogalmaznak, hogy a feladatuk elsősorban az volt, hogy csökkenjenek a háztartások személygépjárművekkel kapcsolatos (köz)terhei. Nyilván nem véletlenül, egy választási évben egy ilyen fizetnivaló-csökkentés politikailag garantáltan pozitívan csapódik le az Orbán-kormány számára.

Azon túl, hogy az autósok kedvében szeretnének járni, egy nagyon racionális oka is van a tervezett lépésnek: a változásokkal ösztönözni szeretnék a magyar gépjárműállomány megújulását, ami köztudottan elavultnak számít mind műszaki, mind környezetvédelmi szempontból. Ráadásul a helyzet rendkívül lassú ütemben javul – teszik hozzá –, vagyis a szabályozás átvariálásával szeretnék mesterségesen felgyorsítani ezt a folyamatot: ha kevesebb fizetnivalóval jár a tulajdonosváltás, az majd segíti „a modernebb gépjárműre való cserét”.

Rossz hír a dízelautóban gondolkodóknak

Ezért a tervek szerint a regisztrációs adóhoz is hozzányúlnak, mert így „várhatóan már rövid távon mérséklődne a régebbi, dízel és alacsony környezetvédelmi osztályú gépkocsik beáramlási üteme Magyarországra”. A javaslatban kimondják: „környezetvédelmi és társadalmi szempontból is fontos az elavultabb technológiát alkalmazó dízel gépkocsik várható beáramlásának megakadályozása, fékezése”.

Számításba veszik, hogy ennek az elképzelésnek lehetnek EU-s korlátai, de a megvalósítását egyrészt „az importáláshoz kötődő terhek adekvát módosításával”, valamint a dízel fogyasztási költségben meglévő előnyének hosszabb távú csökkentésével érnék el.

A cégautókkal lehetne gyors változást generálni

Arra is kitérnek, hogy a magyar gépkocsiállományon belül leggyorsabban a cégautók cserélődnek, így „ezen a téren több okból is indokolt érdemben erősíteni az ösztönzőket”. A gyakoribb cserék miatt ugyanis a magánszemélyeknél „jobban képesek alkalmazkodni” a változásokhoz. Csakhogy egyúttal a cégautók beszerzéséhez kapcsolódó közterhek mértékét is növelnék, mert a Pénzügyminisztérium szerint „a cégautóadó régóta változatlan mértéke miatt, valamint egyéb elszámolási szabályoknak köszönhetően a cégautóknak a magánautókhoz képest jelentős költségelőnye van”. Ha a kormány rábólint a tervezetre, akkor ez is változna, ráadásul a cégautóknál végrehajtott emelés „forrást teremthet” – vagyis részben ez ellentételezné –, a magánautók adóinak tervezett csökkentését.

A környezetkímélő autók előnyét meghagyják

Vargáék tervezete jól passzol az Orbán-kormány más fontos célkitűzéseihez – ezt több pontban is fejtegetik az anyagban. Így mivel továbbra is fejleszteni akarják az elektromobilitást, a változtatások nem érintenék a „Jedlik Ányos tervben adott valamennyi kedvezményt és mentességet”. Vagyis a környezetkímélő – elektromos és tölthető hibrid – autókat továbbra sem terhelné regisztrációs adó, cégautóadó, gépjárműadó és a vagyonszerzési illeték sem. A fizetnivalók átalakítása után a jelenlegihez képest olcsóbb, így elérhetőbb lesz autót venni, de az előterjesztés szerint az elektromos autó költségelőnye nem veszne el, főleg a kisebb üzemeltetési költségeiknek köszönhetően.

Ráadásul a birtokunkba került javaslat „összhangban van, sőt erősíti” az Orbán-kormány által bejelentett családvédelmi programok részét képező gépjárműcsere-támogatás hatását, hiszen pont az ennek segítségével megvásárolható, korszerűbb autóknál csökkenni fog a gépjárműadó és a regisztrációs adó. De a tervezett átalakítás más kormányzati prioritásokkal is összhangban van, így egyszerűsödne az adórendszer, erősödnének a környezetvédelmi ösztönzők és nem járna többletadminisztrációval, sőt még csökkennének is az adminisztrációs terhek.

Közel 19 milliárd mínusz, de nullszaldósra hozzák ki az emelésekkel

Ha a javaslatnak megfelelő kormányhatározat hatályba lépne, akkor „a magánszemélyek gépjárműszerzéssel, gépjárműhasználattal összefüggő adó- és igazgatási szolgáltatási díjterhei 18,9 milliárd forinttal csökkennének”.

Képünk illusztráció

MTI / MTVA / Jászai Csaba

Vargáék javaslata úgy készült, hogy költségvetési szempontból nullszaldós legyen: a magánszemélyek terheinek mérséklését egyrészt „a cégautóadó emelése, környezetvédelmi ösztönzőinek erősítése”, valamint a regisztrációs adó avultatási rendszerének szigorítása miatt keletkező többletbevétel ellensúlyozza – magyarázzák. Vagyis a radikális csökkentést két változtatással kompenzálnák:

• a legidősebb, legrosszabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek importjának visszaszorítása érdekében felemelnék az ezek belföldi forgalomba helyezéséhez kapcsolódó közterheket,
• elsősorban szintén az idősebb, rosszabb környezetvédelmi besorolású gépjárművek esetében megemelnék a cégautók terheit is, amivel egyben azt is elérnék, hogy mérséklődjön a céges gépjárművekkel elérhető adóelőny.

A javaslat a következő, konkrét lépéseket tartalmazza:

Ha rábólintanak a javaslatban található, kidolgozott kormányhatározatra, akkor egy magánszemélynek egy autó megszerzésekor – legyen az vásárlás, öröklés vagy ajándékozás – a jelenlegi rendszerhez képest nem kellene fizetnie:

• a forgalmi engedély és a törzskönyv illetékét;
• az eredetvizsgálat díját;
• a külföldről származó gépkocsi esetén a származás-ellenőrzés díját
• és a rendszámtábla, illetve a regisztrációs matrica díját sem

abban az esetben, ha a gépjármű megszerzése esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetni.

Vagyis ha ezeket mind kivezetik, akkor egy sima tulajdonosváltozás esetén kizárólag vagyonszerzési illetéket kellene fizetni, egy külföldről behozott személygépjármű esetén pedig kizárólag regisztrációs adót. „A javaslatcsomag egyetlen már magyarországi forgalomban lévő személygépkocsi esetében sem emeli a közterheket, vagyis a gépjárműadó nem emelkedik senkinek” – teszik hozzá.

A változtatásokkal az autóhoz jutás költsége mintegy 30 000 forinttal, külföldről behozott gépjármű esetén pedig mintegy 51 000 forinttal kevesebb lesz – összesítik. Ezzel az átlagos autók esetében a közvetlen közterhek 40 százalékkal, első forgalomba helyezés esetén pedig összesen közel 28 százalékkal mérséklődnének.

Ennél a számításnál az anyag kidolgozói abból indultak ki, hogy egy személygépkocsi első forgalomba helyezése jellemzően 110 ezer forintos terhet jelent (évente mintegy 260 ezer jármű esetében). A tulajdonszerzéshez köthető teher egyszeri, 75 ezer forintos kiadás, évente mintegy 710 ezer ügyletnél, ennek közel harmada első belföldi forgalomba helyezés, kétharmada pedig belföldi tulajdonosváltás miatt merül fel. Szerintük ehhez képest az autó fenntartásához kötődő közterhek magánszemélyeknél elenyészőnek, hiszen évente átlagosan csak mintegy 23 ezer forintra tehető a gépjárműadó, illetve a műszaki vizsga díja.

Jelentősen átalakítanák a regisztrációs adót

A nemzetközi tapasztalatok alapján a regisztrációs adó hatásos eszköz lehet az importált – új és használt – gépjárművek állomány-összetételének módosítására – szögezik le. Jelenleg az adó a hengerűrtartalom és a környezetvédelmi osztály függvényében határoz meg erősen differenciált mértékeket, viszont az „ösztönzést rendkívüli mértékben gyengíti, hogy a gépjármű kora alapján rendkívül erős avultatási tényezőt vesz figyelembe”.

Ezért a jövőben az öregebb, leginkább környezetkárosító autók behozatalát fékeznék, míg az EURO 6-os motorral rendelkező autók behozatala során a regisztrációs adó a felére csökkenne az eddigiekhez képest.

Vagyis a javaslat a regisztrációs adó mértékét a következőképpen változtatná meg:

• új oszlopként bevezetnék az EURO6-os kategóriát, melynek mértéke minden hengerűrtartalom-kategóriában az EURO5-ös mérték 50 százaléka lenne, ez illeszkedik a tábla eddigi logikájába és mértéklépcsőibe is,
• összetett és túlságosan erős hatású avultatási képlet helyett az alábbi szorzók mentén lenne meghatározva a regisztrációs adó mértéke:

Így elérnék azt, hogy elsősorban a legrégebbi, leginkább környezetszennyező gépjárművek terhei emelkednek, míg a modern meghajtású, új autókéi csökkennének – Vargáék számítása szerint ez a módosítás még többletbevételt is hozna. Ráadásul a piac „gyors dinamikus reakciójára lehet számítani”, vagyis a várhatóan jelentősen megemelkedő terheket viselő gépjárműfajták behozatala hamar visszaesne.

Csökken a gépjárműadó, az önkormányzatoknak lesz pluszmunka

A gépjárműadó főbb jellemzői nem változnának, viszont a mértéke, a kiszámítás módja és a gépjármű korától függő degresszív, vagyis fokozatosan csökkenő szorzó kismértékben módosulna. Új elemként pedig a javaslatban megjelenik a környezetvédelmi osztálytól függő szorzó, amivel mérséklődne a kedvezőbb károsanyag-kibocsátási jellemzőkkel bíró személygépkocsik adóterhe.

Így az előterjesztés szerint a legkedvezőbb besorolású, fiatalabb autók gépjárműadója a felére csökkenne, a nagy többségé pedig enyhén mérséklődne.

Ennek azonban lenne egy többletadminisztrációs következménye: a belföldi gépjárművek adószámítási módjának változása miatt az önkormányzati adóhatóságoknak 2020-ban valamennyi személygépkocsi esetén újra meg kell állapítaniuk a gépjárműadót. Ez egyszeri többletmunka az önkormányzati adóhatóságoknak, de az adózók számára nem jelent plusz intéznivalót.

Cégautóadó: önbevallás helyett kivetés?

A javaslat alapján a cégautóadó mértéke a környezetvédelmi besorolás alapján differenciáltabb lenne és emelkedne, méghozzá a rosszabb környezetvédelmi besorolású és az erősebb gépjárművek esetében jelentősen, más csoportokban kisebb mértékben.

Ehhez a kiszámításának módját variálnák át szintén a gépjárműadó mintájára, korszorzó nélkül. Viszont a környezetvédelmi ösztönző érdekében a javaslat „szorosabbá tenné a teljesítménnyel való összefüggést és differenciáltabbá a környezetvédelmi osztályok figyelembevételét”.

„Az adó megtartható a jelenlegi önbevallásos rendszerben, de felmerülhet a kivetéses rendszerre való átállás is, akár a gépjárműadóval összevont rendszerben” – ötletelnek, hiszen utóbbi azzal az előnnyel járna, hogy mérséklődne az adózó vállalkozások adminisztrációs terhe. Ugyanakkor hátránya is van, hiszen cégautóadót nemcsak a cégek tulajdonában álló autók után kell fizetni, hanem azokra a járművekre is, amik után költséget számolnak el, így ha átállnának a kivetéses rendszerre, akkor erre a körre fenn kellene tartani az önbevallásos rendszert is.

A cégautóadó hatálya nem terjed ki az átalányadózó egyéni vállalkozókra, KATA és EVA magánszemély adóalanyokra, ha saját vállalkozásukban használnak gépjárművet, ezért ha meglépik, és a cégautóadó kivetését is a helyi adóhatóságok kezelnék a gépjárműadóval összevonva, akkor „folyamatos adatszolgáltatást kell kiépíteni az állami és a helyi adóhatóságok között”. Ellenkező esetben nem lennének képesek a mentességet megbízhatóan érvényesíteni – olvasható az anyagban.

Több törvényt módosítani kell

A gyakorlat szerint a dokumentumnak része már a kidolgozott kormányhatározat is, amit egyszerű áttolni, viszont a javaslat végrehajtásához több jogszabályt is módosítania kell az Országgyűlésnek. Így változna többek közt az illetékekről, a gépjárműadóról, a regisztrációs adóról vagy a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény is, de a változásokhoz rendeleteket is át kellene szabni.

A parlament még a tavaszi ülésszakán tárgyalhatja az előterjesztés alapján kidolgozott törvényjavaslatot – tűzik ki az anyag készítői. Mivel a regisztrációs adó módosításánál tekintettel kell lenni uniós követelményekre, ezért szerintük meg kellene fontolni, hogy konzultáljanak az Európai Bizottsággal.

Kompenzáció a szegény és sokgyerekes családoknak?

Az anyagból kiderül, hogy a Miniszterelnökség, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma aggódik amiatt, hogy az autóvásárlás közterheinek átszabása végül nehogy hátrányosan érintse a sokgyerekes, szegényebb, „de autó fenntartására egyébként képes” családokat. Ugyanis számukra eleve az olcsóbb, így a kevésbé korszerű kocsik vásárlása vagy külföldről behozatala az elérhető. Ezért „a szegénység leküzdése, illetve a vidéki életforma rehabilitációja” érdekében oda kell figyelni rájuk, hiszen a regisztrációs adó változása pont ezeknek a háztartásoknak a terheit növeli, mert jellemzően számukra hoznak be régi, környezetszennyező gépjárművet.

Ezért felmerül, hogy erre a körre speciális mentességet, vagy más kompenzációt, akár visszatérítést kellene bevezetni. Varga Mihály tárcája azonban ezzel több okból sem ért egyet, szerintük a regisztrációs adó javasolt módosítása „nem lehetetleníti el a gépjármű fenntartására egyébként képes szegényebb rétegek autóvásárlási lehetőségét, csupán a kissé műszakilag fejlettebb irányba tereli őket”. Ha végül a kormány mégis úgy döntene, hogy kompenzálni kell ezt a kört, akkor javasolják, hogy ne a regisztrációs adóba kelljen ezt a szociális elemet beépíteniük, hanem közvetlen támogatás, vagyis visszatérítés formájában valósuljon meg.

Az Emmi viszont azt szeretné, ha mentességet vezetnének be a három, vagy több gyereket nevelő családok részére a gépjárműadónál, illetve a visszterhes vagyonátruházási illetéknél. Az ötletet azonban az anyagot kidolgozó Pénzügyminisztérium nem támogatja, mert ez is „a közterhek logikájától és céljaitól idegen elem lenne” a rendszerben, ráadásul gyengítené a beépített ösztönzőket.

Palkovicsék még radikálisabb változást akarnak

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium pedig nemcsak egyetért a javaslat bevezetésével, de ezt csak kezdő lépésnek tartja, ugyanis hosszabb távon „a magas károsanyag-kibocsátású gépjárművek behozatalának és használatának további szigorítását” szeretnék. Ezért „egyes közterhek – gépjárműadó, cégautóadó, regisztrációs adó – vonatkozásában radikálisabb paraméter-módosításokat javasol” Palkovics László tárcája.

Erre az anyagban azzal válaszolnak: valóban „visszafogottabb” a módosítás, mint amit az innovációs minisztérium javasolt, de kezdetnek megfelel, és majd az új rendszer bevezetése után elvégzett hatásértékelés alapján fontolnák meg az esetleges további szigorítást.

Cikkünk infografikai megoldásait Nyusztay Máté készítette.