Itthon Windisch Judit 2019. május. 13. 18:27

Balekot csinál Orbán Trumpból, vagy fejmosást kap és üzletet köt?

Windisch Judit
Szerzőnk Windisch Judit

Nettó 30 perce lesz Orbán Viktor miniszterelnöknek az Ovális Irodában, ahol az előzetes hírek szerint nagy értékű fegyvervásárlásról állapodhatnak meg. Orbán fejmosást kaphat Kína és Oroszország miatt, bár amerikai szakértők szerint a saját elnökük bőg le a végén.

„Kim Dzsong Un és Vlagymir Putyin is a bolondját járatta Donald Trumppal, ebből következően Orbán Viktor is megteheti ugyanezt, balekot csinálhat belőle” – állítólag ezen gúnyolódtak külpolitikai szakértők az amerikai elnök és a magyar kormányfő tárgyalása előtt. Itthonról viszont ez az egész máshogy néz ki: Orbán ugyanis azt utolsó közép-európai vezető, akinek Trump a Fehér Házba időpontot adott – holott ő volt az akkor még csak elnökjelölt üzletember első "hivatalos" támogatója a régióban. A magyar kormányban olyannyira régóta vártak erre a lehetőségre, hogy Gulyás Gergely miniszter az egyik kormányinfón már azt magyarázta, tulajdonképpen nem is olyan fontos a találkozó,

Orbán Viktor miniszterelnök ezt soha nem kezelte prioritásként.

Balázs Péter volt külügyminiszter szerint azonban Trump volt az, akinek nem volt annyira fontos ez a találkozó, mutatja ezt az időzítés is. Az egész munkalátogatás egyébként nem lesz több 45 percnél, ami a gyakorlatban nettó 30 percet, és így három témát jelent. A formaságok – mint a fogadás, üdvözlés, hellyel kínálás – mind-mind rabolják az időt.

A CEU tanára szerint Orbán világos üzenetet kapott azzal is, hogy a látogatásakor az amerikai külügyminisztériumi tisztviselők hivatalosan is találkoztak azokkal, akik az elmúlt években legyőzték a Fideszt: Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel és Kész Zoltán volt veszprémi országgyűlési képviselővel. (Kész diadala már elmúlt, ő a legutóbbi országgyűlési választáson elég nagy arányban kikapott.) „Ez egyfajta ellensúlyozása a Trump–Orbán-találkozónak, egy kikacsintás az önkormányzati választásokra. Tudatosan olyan ellenzékieket kerestek, akiknek nincs pártkötődésük” – magyarázta.

A magyar külügyminisztérium nem válaszolt arra, mióta szervezik a találkozót, és ott milyen témák lesznek, a Direkt36 azonban úgy tudja, elég komoly fegyver- és gázvásárlásról állapodhatnak meg a felek, a Gripeneket pedig F35-ös vadászgépek válthatják. Mindez egyébként az amerikai külügyminiszer, Michael Pompeo pár hónappal ezelőtti látogatásakor is szóba került már.

„Trump eléggé üzleti szempontból fogja föl az egész külpolitikát. Ahhoz, hogy az elnöknek jókedve legyen, két dolgot kell vásárolni, fegyvert és gázt” – mondja Balázs. Ha a felek valóban megállapodnak ezekben a kérdésekben, akkor azt már a háttérben alaposan előkészítették.

„Az ilyen magas szintű egyeztetés előtt a két ország adminisztrációja szinte előrágja a témákat, sokszor a kérdéseket és válaszokat is egyeztetik” – mondja Balázs. Ha egy ilyen találkozón negatív meglepetés van, kirúgják a diplomatákat. „Orbán legfeljebb annyit tehet hozzá, hogy még rakétát is kér.”

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter és washingtoni nagykövet azt mondja, az ilyen találkozókat alapul véve Trump és Orbán ma nem alkudozik.

„Nem úgy kell elképzelni, hogy Trump és Orbán azon egyezkedik, hány F35-öst vegyen Magyarország”, ott legfeljebb már csak a végső szót mondhatják ki.

Bár a fegyvervásárlás lényeges, azért nem kulcsfontosságú a két ország kapcsolata közt: „ezzel nem lehet megvásárolni vagy elrontani egy barátságot”. Jeszenkszy akkor volt nagykövet, mikor Orbán 2001-ben váratlan húzással a Gripeneket választotta az F16-osok helyett. Ezt rossz néven vették, ám ennek ellenére pár hónap múlva az akkori elnök, George W. Bush nem ezért nem találkozott Orbánnal Washingtonban, hanem azért, mert – az elnököt idézve – „a választás előtt nem szoktuk fogadni a barátainkat”. Biztosította azonban Orbánt, a választási győzelem után várja.

A nyugati szövetséghez tartozás fontos, de nem lehet úgy elintézni, hogy veszünk jópénzért ezt-azt, holnap meg megépítjük Paksot, és üzletelünk a kínaiakkal is, akikkel most Amerikának éles gazdasági konfliktusa van.

Washingtonban a hírek szerint jó páran úgy gondolják, Orbán ignorálja az amerikai érdekeket, amikor a magyar kormányfőnek választania kell az USA, a NATO, az EU, illetve az orosz és kínai érdekek között, ő az utóbbiakat választja. Ez borítékolhatóan téma lesz. Balázs szerint Orbánt a Huawei, a kínai pénzből épülő Belgrád–Budapest-vasútvonal és Paks II. miatt vonhatja felelősségre az amerikai elnök, így szerinte Orbán azzal készült, hogyan védje ki Trump különböző kellemetlen kérdéseit.

Elképzelhető, hogy az adminisztráció felhozta Trumpnak a magyarországi civil szervezetek, a szabadságjogok vagy a média helyzetét is, ám őt ismerve kevésbé valószínű, hogy ezek szóba is kerülnek. Balázs szerint

az amerikai elnöknek nem Magyarország a fő gondja, hanem a kínai kereskedelmi háború. A magyar miniszterelnöknek sem az amerikai kapcsolatokon jár most az agya, hanem azon, az EP-választáson hány helyet ér el a szélsőjobb, és ebből mi következik majd.

Bár a sajtóban felvetődött, Orbán eladhatja majd, hogy áldást kapott az illiberális demokráciára, Balázs azt mondja, „itt nem osztanak áldást. Orbán elfogadottsága és szalonképessége azzal mérhető, hogy szóba áll vele Trump, ennyi idő után. De hát Trump sok mindenkivel szóba áll, de attól a Fülöp-szigeteki diktátor, Rodrigo Duterte sem lett legitim a világ szemében, hogy az amerikai találkozott vele.”

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.