Megtartotta előadását a francia sztárfilozófus. Európa romokban, az önkény szinte mindent felfal, a kilátástalanság sötétje már-már teljes vakságot okoz, de pislákol a remény. Lévy azt is elmondta, mi lehet a kiút.
Vegyen EU-s zászlót. Amíg még lehet.
Ezzel fogadott egy francia a Belvárosi Színház halljában szerda este, mielőtt Bernard-Henri Lévy megtartotta volna Looking for Europe – Keressük Európát című előadását. Az európai turné magyar állomása egyfelől kicsit olyan volt, mintha a Pussy Riot lépett volna fel az ömbölyi falunapon, másrészt mintha egy szórakozott történelemtanárnak másfél órája lett volna felkészíteni a matekzsenikből álló osztályát az érettségire.
Lévy egy szarajevói hotelszobában jár fel s alá, beszédet készül tartani Európáról, belső monológja a színpadra vitt előadás. A váz mindenhol ugyanaz, de országa válogatja, hogy Le Pen, Orbán, Salvini, a spanyol vagy épp a görög populisták kerülnek a középpontba.
Lévy és Magyarország |
A populizmus egy szép szó egy mocskos dologra, amit az emberek nem mernek annak nevezni, ami: fasizmusnak. Talán ezzel a mondattal indult el a közelmúltban a filozófus és Magyarország násza, még februárban mondta egy Indexnek adott interjújában. Aztán kiderült, a Keressük Európát előadása hazánkba is eljön, ráadásul Orbán is meghívta egy kávéra. A HVG-nek adott interjújában azt mondta, demokratúrát lát nálunk. A kávézás után megfejtette Orbánt, akinek a harcias, liberális énje halott – mondta. |
Szarajevó nem egy véletlenül kitalált helyszín, Lévy szerint huszonöt évvel ezelőtt itt siklott ki sokadjára Európa történelme. A boszniai polgárháborúban ugyanis bosnyákok, szerbek és horvátok ölték egymást, közel százezer ember vesztette életét vallási vagy etnikai hovatartozása miatt. Félő, hogy a történelem ismétli önmagát, Lévy úgy látja, Európa lelkileg most ugyanolyan romos állapotban van, mint két és fél évtizeddel ezelőtt.
A filozófus legnagyobb kérdése az, hogyan beszéljen és mit mondjon Európáról hallgatóságának. A görög mitológiával kezdjen? A német filozófiával? Azzal, hogyan küzdöttek a kontinens elnyomottjai, köztük a magyarok a totalitarizmus és a zsarnokság ellen? De Lévynek sokáig semmi pozitív nem jut eszébe, sivár, lehangoló és reménytelen képek ömlenek a múltból és a jelenből is.
Spanyolországban előretörőben a jobboldali-rasszista Vox párt (mellette ott a populista Podemos), Olaszországban Salvini populizmusa jutott hatalomra, Franciaország egyszerre nyögi a sárgamellényeseket és Macront, Görögországról sok minden eszébe jut az embernek, de az a legkevésbé, hogy a demokrácia bölcsője, a britek a Brexittel és önmagukkal küzdenek, Magyarországon pedig Orbán építi önkényuralmát – sorolta a filozófus.
Orbán Viktor a legfelháborítóbb gazember.
Ezzel arra utalt, hogy harminc évvel ezelőtt már találkoztak ők ketten, a magyar miniszterelnök akkor még a liberalizmus élharcosaként küzdött az elnyomó szovjet birodalom ellen és a magyar szabadság mellett, de mostanra a politika Anakin Skywalkereként átállt a sötét oldalra és Putyinnal parolázik, zsarnoksággá zülleszti azt, amit illiberális demokráciának nevez, de semmi köze a demokráciához. Szóba hozta Kertész Imrét és Nagy Imrét is, őket állítva példaként a magyarság elé, előbbit intellektuális nagysága, utóbbit szilárd elvei miatt.
Lévy szerint kezd akkora lenni a téboly, hogy Caligula és lova is felütötték a fejüket (Caligula császárként konzullá tette lovát), ugyanis – mondta a filozófus – Magyarországon ott tartunk, hogy Mészáros Lőrinc lett a leggazdagabb ember. Sokat beszélt Soros Györgyről, akit barátjának, mon ami-nak nevezett, Orbán vele is szembefordult, antiszemita kampányával a fenekét dörgöli Soros arcába.
De talán csak önmagát gyűlöli és ezzel nem tud megbírkozni Orbán.
Elkeseredettségében és kilátástalanságában Lévy egy kád vízben mártózik meg, megtisztulás ez, talán tisztelgés is Európé előtt, akit Zeusz bika képében rabolt el, Föníciából a Földközi-tengeren át úszott vele Kréta szigetére. Ugyanis ez a kontinens nem Orbán, Le Pen, Salvini és Kaczynski Európája, hanem Göncz, Havel, Walesa, de sokkal inkább Kant, Kertész, Mozart, Picasso és Dante Európája. Ez Lévy fő üzenete.
Megoldási javaslata pedig az, hogy adjunk arcot Európának, a mai, megfoghatatlan és elérhetetlen közösségből legyen valóságos Európai Unió, Európai Egyesült Államok. El is játszik a gondolattal szarajevói szobájában, kiket tenne miniszterré európai kormányában. A kontinens neves gondolkodói, filozófusai és írói mellett tárcát kap Soros György (fricska: a pénzügyit), Kertész Imre, Konrád György és Bálint György is Magyarországról. A kertészetit, így tiszteleg Lévy a hamarosan századik születésnapját ünneplő Bálint gazda előtt, miután a Fidesz leszavazta kerületi díszpolgárságát.
Előadása végén Lévy cselekvésre hívta Európát, a tenni akarás forradalmát hirdette meg. Magyarul köszönt el hallgatóságától:
Itt az idő, most vagy soha.
*
Szakadó esővel érkeztünk vissza a magyar valóságba. Egy meleg pár csókolózik még egyet a színház ajtajában, majd az EU-s zászló alatt indulnak neki a vízfüggönynek.
Reviczky Zsolt képei Lévy délutáni próbáján készültek.
