Felmérte a járóbeteg-szakrendelések várólistáinak hosszát a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség. Jelentésük szerint a legtöbbet a kardiológiai vizsgálatokra való bejutásra, a legkevesebbet a fül-orr-gégészeti és a gyermekgyógyászati ellátásra kell várni.
Átlagosan több mint három hetet – 22,8 napot – kell várnia egy betegnek, hogy bejusson egy szakrendelésre. Akadnak olyan járóbeteg-szakrendelések, amelyekre már 3-4 nap alatt be lehet jutni, de hét olyan is akad, ahol legalább egy hónapot kell várni – derül ki a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség tavaly novemberben készült, 28 intézmény adatait tükröző felméréséből.
Az átlagos adat két és fél nappal több, mint amit a 2016 novemberében készített felmérés mutatott.
Továbbra is a kardiológiai szakrendeléseken a legrosszabb a helyzet, azoknál átlagosan több mint 50 napos bejutási idővel kell bár számolni, bár a helyzet legalább már nem romlott tovább. Második a diabetológia 37, harmadik az angiológia 36 nap várakozási idővel. Az endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is átlagosan egy hónapnál többet kell várni.
A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.
A százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető: másfél napról 4 napra nyúlt a várakozási idő. A második és harmadik legnagyobb relatív növekedést mutató szemészet (90 százalék) és nefrológia (82 százalék) kapcsán azonban már 15-16 napos növekedésről van szó, így a korábban 20 napnál rövidebb várakozási idő az elmúlt két évben mindkét esetben 30 napnál hosszabbra növekedett.
Az érsebészeti/angiológiai ellátásban 60 százalékkal nyúlt meg a várakozási idő a két évvel ezelőttihez képest, az ultrahangos szakrendelés esetén pedig 56 százalékkal.
A legnagyobb arányú javulás két szakterületen van, azonban az okok a két esetben eltérők. Negyvenhat százalékkal, 13 napról 7 napra csökkent a betegfogadási listák hossza az általános belgyógyászati szakrendeléseken. Egyértelmű trend, hogy e szakrendelés visszaszorulóban van, jellemzően diagnosztikai munka folyik itt, a betegeket ezt követően a "specializált" belgyógyászati szakrendelésekre irányítják át. Ez értelemszerűen a betegfogadás felgyorsulásához vezet.
A relatív várakozási időben magasan a legnagyobbat – 23,5 nap, 41 százalék – csökkenő szakterület a korábban a listát 57 nappal vezető endokrinológia. A szakemberek véleménye szerint a komoly csökkenés oka egyértelműen az, hogy a korábbi igen magas várakozási idő miatt a betegek a magánellátást választják.
A szakmai szövetség felhívja az egészségpolitika figyelmét, hogy a betegfogadási idők változását monitorozni kell, és amennyiben szükséges, finanszírozási eszközökkel be kell avatkozni. Ilyen lehet szerintük az úgynevezett teljesítményvolumen-korlátok célzott feloldása, többletfinanszírozás a befogadási listák csökkentésére, illetve a háziorvosok gyógyszerfelírási jogosítványainak kiterjesztése. A szövetség szerint a kórházi várólisták kapcsán már sikeres módszerrel a járóbeteg-szakellátásban is eredményesen lehetne csökkenteni a betegek várakozási idejét.