Forrósodik a választási kampány itthon és a határon túl is: Orbán Viktor tegnap nemcsak gazdasági kérdésekről, hanem közös EP-kampányról is tárgyalt az Európai Néppárt magyar tagszervezeteivel. A színfalak mögött pedig már készülnek a Bölcsek Tanácsának fogadására: rekordidő alatt készült el az a 130 oldalas dokumentum, amivel a még nem is létező vádakra akar reagálni a magyar kormánypárt.
Nincsenek könnyű helyzetben az Európai Néppárt határon túli magyar tagszervezetei: a Fidesz felfüggesztése őket ugyan nem érinti, de az anyaországgal való kapcsolat miatt nem maradhatnak teljesen függetlenek az EPP és a magyar kormánypárt között zajló vitában. (Különös irónia, hogy a magyar tagszervezetek közé tartozik a Fidesszel együtt kormányzó KDNP is, de – ahogy Orbán Viktor azt brüsszeli sajtótájékoztatóján elmondta – egyetlen EP-képviselőjük, Hölvényi György továbbra is részt vehet a Néppárt döntéseiben.)
Az, hogy a Fidesznek fontos a külhoni magyarok támogatása, nem csak abban merül ki, hogy az EP-választásra is szavazati jogot kaptak a nem európai uniós országban élő magyar állampolgárok. Orbán Viktor tegnap a karmelita kolostorban fogadta az Európai Néppárt magyar tagszervezeteinek elnökeit is. Semjén Zsolt, a KDNP, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az európai parlamenti választásokról is egyeztettek.
A közös munka azonban nem csak az egyeztetésekben merül ki. Kelemen Hunor a hvg.hu-nak azt is elmondta: közös kampányról is tárgyaltak a miniszterelnökkel, melynek keretében arról is megállapodtak, hogy Orbán Viktor május elején Erdélybe utazik.
„Az RMDSZ-nek biztosan lesznek olyan politikai üzenetei, melyek találkoznak majd a Fideszével” – erősítette meg lapunknak a pártelnök, aki gazdaságfejlesztési programról is tárgyalt Orbánnal.
Arra a kérdésre, hogy ha kizárják a Fideszt a Néppártból, akkor szolidaritásból mennek-e velük, Kelemen Hunor azt mondta: ez a kérdés nincs napirenden. Szerinte ráadásul a jelenlegi vitát le is kellene venni a napirendről, mert nem hoz szavazatot, és most egy erős Európai Néppártra van szüksége Brüsszelnek, aminek a választások után is meg kell maradnia.
„Jean-Claude Juncker kijelentéseit ennek ellenére nem lehet figyelmen kívül hagyni” – utalt a politikus az Európai Bizottság elnökének azon kijelentésére, hogy Orbán Viktoréhoz hasonló nacionalizmus és mások elutasítása háborúhoz vezet.
Kelemen Hunor a viták ellenére is azt tartja az egyes számú forgatókönyvnek, hogy a Fidesz az EPP tagja marad a májusi választások után, azt azonban elismeri, hogy nem könnyű feladat a legerősebb, a legnagyobb és a legszínesebb pártcsaládot egyben tartani. – A változás és a változtatás nem jelent EU-ellenességet – mondta a hvg.hu-nak Kelemen, aki szerint az uniónak nincs alternatívája.
Se mandátum, se program
Az persze, hogy a Fidesz hosszú távon az Európai Néppárt tagja maradhat-e, nem a magyar tagszervezeteken, hanem legfőképpen a háromtagú Bölcsek Tanácsán fog múlni, akiket a párt választmánya azzal bízott meg, hogy tanulmányozzák, a magyar kormánypárt betartja-e az alapértékeiket.
A vizsgálóbizottság munkájának részleteivel kapcsolatban azonban egyelőre rengeteg a kérdőjel, a mai napig is csak annyit tudni, kik lesznek a tagjai: ők az egykori osztrák kancellár, Wolfgang Schüssel, a Fidesz kizárását szorgalmazó belga Herman Van Rompuy, az Európai Tanács volt elnöke, és az Európai Parlament egykori elnöke, Hans-Gert Pöttering. Információink szerint a bizonytalanság egy ideig még nem is fog változni: a három politikusnak egyelőre még a mandátuma sincs meg, és annak sem fektették le az alapjait, hogy pontosan mi alapján vizsgálódnak majd.
Az Európai Néppárthoz közeli forrásaink szerint az a legvalószínűbb, hogy az EPP Helsinki kongresszusán – a Fidesz által aláírt – nyilatkozat lesz a jogalap, ami nem feltétlenül megnyugtató Orbán Viktor számára. Abban ugyanis az EPP tagjai nemcsak hitet tesznek a jogállamiság, a sajtószabadság és a tudomány szabadsága mellett, hanem azt is leszögezik, hogy a tagállamok kormányai ne támadják az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet vagy az EU egészét.
Az időhúzás tényét erősíti, hogy korábban kormányzati források az atv.hu-nak is azt mondták: „simán lehet, hogy nem is jön Budapestre a Pöttering–Schüssel–Rompuy-trió az EP-választás előtt”. Anélkül pedig aligha zárnák le vizsgálatukat, hogy a helyszínen ismerik meg a kormányzat, valamint a civil szféra véleményét a magyarországi helyzetről. Mivel május 26-ig már kevesebb, mint két hónap van, és a jelek szerint az előkészületek is lassan haladnak, valószínűleg azoknak lesz igaza, akik szerint a kampányban magasabb szinten nem, legfeljebb egyéni nyilatkozatokban kerülhet szóba a Fidesz.
Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő egy osztrák újságíróknak tartott bécsi háttérbeszélgetésen szintén megerősítette, hogy május 26-a előtt biztosan nem lesz döntés a párt kizárásának ügyében, addig pedig támogatják Manfred Weber csúcsjelöltségét, igaz, csak „feltételekkel”. Kovács ezek közé sorolta a keresztény kultúra megvédését és a bevándorlásellenes politikát.
Kampányban még hasznos lehet
Miközben az EPP az európai politikára koncentrál, úgy tűnik, a Fidesz minden fronton felhasználja majd a felfüggesztést az európai parlamenti kampányban. Erre utal legalábbis Novák Katalin hétfő reggeli, Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata, melyben arról beszélt, hogy a magyar tárgyalódelegáció vezetőjeként levelet küld a néppárti „Bölcsek Tanácsának”, melyben kezdeményezi velük a kapcsolatfelvételt. A küldeményhez egy körülbelül 130 oldalas dokumentumot is csatolnak, hogy az általában felmerülő, általuk ismert témák mentén tényszerű tájékoztatást nyújtsanak.
Információink szerint a dokumentum már készen van, témakörei pedig ugyanazok, mint a Magyarország ellen, a hetes cikkely alapján indult eljárás esetében, tehát a jogállamiság, az oktatás és a sajtó szabadsága, valamint a civil szervezetek helyzete is szerepel benne.
Az egyeztetésekre rálátó forrásunk megjegyezte: mivel a Bölcsek Tanácsa még nem küldött semmit, ők úgy gondolták, ez lesz a legjobb kiindulási pont.
„Hátha végre veszi valaki a fáradságot, és el is olvassa” – mondta.
Megkerestük a család- és ifjúságügyi államtitkárságot is, hogy Novák Katalin pontosan milyen ismert témákra gondolt, de nevében a Fidesz sajtóosztálya csak annyit válaszolt: „ha a Magyar Nemzet nyilatkozatához képest lesz új fejlemény az ügyben, arról tájékoztatni fogják a nyilvánosságot”.
A kapcsolat megmaradt
A magyar álláspontot Novák Katalinon kívül a miniszterelnökségi EU-ügyekért felelős államtitkár, Varga Judit ás Szájer József fideszes EP-képviselő fogja képviselni. Míg Novákot a Fideszen belüli népszerűsége miatt, Vargát és Szájert valószínűleg azért választotta Orbán Viktor, mert őket munkájuk egyébként is az Európai Parlamenthez köti. A Fidesz jelenlegi EP-képviselője ráadásul nemcsak a Bölcsek Tanácsával találkozhat, hanem néppárti képviselőtársaival is: legközelebb éppen kedden, amikor a Népszava információi szerint együtt vesznek részt egy ünnepségen, melyet az alkalomból tartanak, hogy 10 éve nevezték el Európai Parlament Antall József szárnyát a néhai magyar miniszterelnökről.
A Fidesz felfüggesztésének fényében az is meglehetősen bizarr, hogy a tervek szerint a megemlékezésen egymás után fog felszólalni Szájer József, Antonio López-Istúriz, az EPP főtitkára, Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament egykori elnöke, a Fidesz politikáját vizsgáló néppárti „Bölcsek Tanácsának” tagja és Takács Szabolcs, európai ügyekért felelős államtitkár.
Orbán Viktor bemutatta a világnak a benne élő Jörg Haidert
Nem az önfelfüggesztés volt az egyetlen kommunikációs szaltó a magyar miniszterelnöktől az elmúlt hetekben. Amikor ugyanis Orbán Viktor osztrák forgatókönyvnek nevezte a Fidesz általa is megszavazott néppárti kiközösítését, felfedte a benne élő Haidert. Ha visszatekintünk a 19 évvel ezelőtti osztrák polémiára, akkor derül ki, mennyire tarthatatlan a miniszterelnöki párhuzam.
Kizárnák a Fideszt, rögtön javult az Európai Néppárt népszerűsége
