Az ellenzék előválasztással keresi Tarlós István főpolgármester esélyes kihívóját, nyáron Karácsony Gergely (az MSZP–P, a DK és a Szolidaritás támogatja) és Puzsér Róbert (mögötte az LMP és a Jobbik) csap össze. A Momentum az előválasztást támogatja, nem az egyes jelölteket.

A kerületekben azonban már formálódik egyfajta együttműködés, Újpesten egy ex-KDNP-s jelöltet állít az ellenzéki összefogás, Szalma Botondot. A jelöltet nyíltan támogatja az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a Momentum és a Párbeszéd.

Újbudán, azaz a XI. kerületben is megállapodott az ellenzék, a DK országgyűlési képviselője, László Imre az, akit immár az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum is támogat, de bízik az LMP és a Jobbik későbbi támogatásában is. Terézvárosban is formálódik az együttműködés, ott a momentumos Soproni Tamás lehet a befutó, de hallani arról, hogy Ferencvárosban, Kőbányán és több más kerületben is mozgolódnak az egységes fellépés érdekében az ellenzék pártjai.

A Republikon Intézet elemzésében azt vizsgálta, hány kerületet tud megnyerni az ellenzék az őszi önkormányzati választásokon, és melyek ezek.

Ugyanis – ahogy írják –

„Budapesten az ellenzéki győzelemhez nem elég megnyerni a főpolgármester-választást, a Fővárosi Közgyűlésben csak úgy lesz ellenzéki többség, ha a kerületek nagyobb hányadában is ellenzéki jelölt győz.”

Hozzáteszik, hogy az elmúlt évek parlamenti és önkormányzati választásai, valamint a közvélemény-kutatások eredményei alapján a budapesti kerületekben győzhetnek az ellenzéki polgármester-jelöltek, ez azonban nagyban függ attól is, hogy az ellenzéki együttműködésben hány ellenzéki párt vesz részt.

Az intézet szerint míg a budai hegyvidéki kerületekben és a belvárosban nehezebb az ellenzék feladata, a győzelemhez szélesebb körű együttműködésre van szükség, addig több pesti kerületben – például a XIII. vagy a XIV. kerületben, ahol most is ellenzéki polgármester van hivatalban – egyértelműen az ellenzéknek áll a zászló. Azonban szem előtt kell tartani azt is, hogy a Fidesz az áprilisi országgyűlési választáson a jobboldalinak sorolt I. vagy V. kerületben is csak 43, illetve 42 százalékot szerzett.

A Republikon alapállítása az:

a 2019-es önkormányzati választásokon Budapesten legyőzhető a Fidesz: mind a főpolgármesteri, mind a kerületi polgármesteri versenyeket megnyerheti az ellenzék.

Ugyanis a tavalyi országgyűlési választáson a Fidesz egyik kerületben sem szerzett abszolút többséget – legerősebb kerületében is csak 43 százalékot ért el, és mindössze 6 kerületben ért el 40 százaléknál jobb eredményt –, továbbá általában is igaz, hogy

a kormánypártok gyengébbek a fővárosban, mint országosan.

Republikon Intézet

(A kerületi választásoknak azért van a kerületeken is túlmutató jelentősége, mert a Fővárosi Közgyűlés 33 tagjából 23-at a kerületi polgármesterek adnak, azaz a közgyűlési többség tulajdonképpen a kerületi polgármester-választásokon dől el.)

Az intézet szerint első ránézésre úgy tűnhet, egy teljes, a Jobbikot is felölelő koordináció tűnik ideálisnak, azonban mélyebben vizsgálva a pártok szavazóinak viselkedését, nem egyértelmű a helyzet. (Hasonló megállapításra jutott korábban a Závecz Research is, bár ők csak a főpolgármesteri pozíciót vizsgálták.) Mivel Budapesten jóval az országos átlag alatti a Jobbik népszerűsége, és saját jobbikos főpolgármester-jelölt hiányában a szimpatizánsok egy része a balliberális jelölt helyett feltehetően inkább Tarlósra szavazna, a Republikon kalkulációja szerint a fővárosban egy

csak baloldali, liberális pártok között létrejövő együttműködéssel is komoly siker érhető el.

Az elemzőintézet három kategóriába sorolta a kerületeket:

1. Az ellenzék számára esélyes kerületek, melyből összességében 11-et azonosítottak be. Ezek olyan pesti kerületek, melyek egy részében most is ellenzéki polgármester van hivatalban, például a hagyományosan baloldalinak számító XIII. (Tóth József) vagy XIV. kerület (Karácsony Gergely, bár ő főpolgármesternek indulna, helyét a kerületben Horváth Csaba szocialista politikus venné át a hírek szerint), de ide soroltták a belvárosi VI. és VII. kerületet is. (Megjegyzés: a Republikon az esélyes kerületek közé sorolja a XXIII. kerületet is, ahol most a Civil Szervezetek színeiben nyertes Geiger Ferenc a polgármester, de ő bejelentette nemrég, hogy nem indul ősszel.)
2. A billegő kerületek, ahol a kormánypártnak és az ellenzéknek egyaránt megvan az esélye a győzelemre: a II., III., IV., VIII., X., XI., és a XXII. kerület. Ezek a kerületek igencsak eltérnek egymástól, a győzelemhez differenciált stratégiára van szükség.
3. Az ellenzék számára nehezen nyerhető kerületek a konzervatívabb budai és belvárosi I., V. és XII. kerületek, de ide sorolható a XVI. és a XVII. kerület is.

Republikon Intézet

Ráadásul ha kialakul az „egy az egy ellen” Tarlós és egy közös ellenzéki főpolgármester-jelölt között, az még szorosabbá teheti a versenyt a kerületekben is, sokkal inkább egy

Fideszről és Orbán Viktorról szóló „népszavazássá” alakulhat így a kerületi voksolás.

„Látni kell azt is, hogy az esélyek nagyban függnek attól is, milyen széles lesz végül az együttműködés: minél átfogóbb az együttműködés, annál nagyobb az esély a győzelemre a nehezen nyerhető kerületekben is, míg egy kevesebb pártot felölelő koordináció esetén az általunk nehezen nyerhetőnek besorolt kerületekben valóban különlegesen jó jelölt, kampány kell a győzelemhez” – állítja a Republikon.

Az ellenzéki együttműködés azonban több tényezőn múlik:

• Az egyik legfontosabb az ellenzéken belüli budapesti erőviszonyok felmérése. Ezt azonban nem lehet pusztán egyetlen választás eredményei alapján meghatározni: a tavaly áprilisi parlamenti választás eredményein túl figyelembe kell venni a legutóbbi önkormányzati választás kerületi eredményeit is. „De nem szabad figyelmen kívül hagyni az elmúlt időszak közvélemény-kutatási eredményeit, valamint a kerületek jellegzetességéről való ismereteket sem” – írják.
• A jelöltek figyelembevétele is fontos szempont, ugyanis az önkormányzati választások sokkal inkább szólnak a személyekről, az egyes jelöltek és pártjaik népszerűsége nem feltétlenül azonos: egy adott kerületben hosszú ideje aktív helyi politikus, hivatalban lévő polgármester támogatottsága sokkal magasabb lehet, mint az általa képviselt párté.
• Végül: minél több párt lesz tagja az ellenzéki koordinációnak, annál több részre kell elosztani a 23 budapesti kerületet, így értelemszerűen annál kevesebb kerület jut egy pártra.

Republikon Intézet

Hiába álltak ki az ellenzék pártjai a lehető legszélesebb együttműködés mellett, a Republikon most végigveszi elemzésében, melyik formáció mit jelenthet:

• MSZP–Párbeszéd–DK: Amennyiben az ellenzéki együttműködésben csak a 2018-as országgyűlési választáson már közösen induló MSZP és Párbeszéd, valamint a főpolgármesteri előválasztásban részt vevő, de jelöltet nem állító DK vesz részt, akkor az MSZP–Párbeszéd-pártszövetség 15, a Demokratikus Koalíció pedig 8 kerületben állíthat jelöltet.
• MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum: Ha az együttműködés kiegészül a budapesti olimpiáról szóló népszavazási kezdeményezéssel a fővárosban látványos eredményt elért Momentummal, az MSZP–Párbeszéd 12, a DK 7, a Momentum pedig 4 kerületben lehet közös jelöltet állító párt.
• MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum–LMP: Ebben az esetben az MSZP–Párbeszéd 11, a DK 6, a Momentum és az LMP pedig 3-3 kerületben állíthat jelöltet.
• MSZP–Párbeszéd–DK–Momentum–LMP–Jobbik: A legszélesebb együttműködési formában az MSZP–Párbeszéd 9, a DK 5, míg a Momentum, az LMP és a Jobbik 3-3 kerületre számíthat.