Március 14-én több fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban és számos településen sztrájkba lépnek a közszolgák. A szociális ágazat is sztrájkba lépett volna, azonban sikerült valamiféle megegyezéssel elkerülni ezt. A szakszervezet minden ágazatra vonatkozóan más-más követelésekkel lépett fel. A konkrét települések neve titok.
Március 14-én egész napos sztrájkot hirdetett a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ). Az MKKSZ háromszor 12 pontos követeléssorral állt elő.
Végül az utolsó pillanatban, szerdán is zajló tárgyalások a szociális ágazat tekintetében eredményt hoztak: a kormány megígérte, hogy április 30-ig megteremti a jogalapot, hogy megköttessen a kollektív szerződés a szociális ágazatban, illetve javaslatot nyújt be, hogy kidolgozzák a szociális ágazatban dolgozók bérfelzárkóztatási programját. Április 30-ig tehát a kormánynak be kell nyújtani a javaslatait.
"Kaptak egy esélyt",
utal a kormányra Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a hvg.hu-nak.
Cserébe a szociális ágazat sztrájkja elmarad.
Meg lesz viszont tartva a köztisztviselők és kormánytisztivelők sztrájkja. Ebben 7200 ember vesz részt, valamint csatlakozik hozzájuk még 3000 pedagógus is, akik kétórás szolidaritási sztrájkot tartanak.
A sztrájk azt jelenti, hogy a tényleg halaszthatatlan ügyek kivételével három fővárosi kerületben, egy megyei jogú városban, illetve több községben nem lehet majd ügyeket intézni. Ez kényelmetlenséget jelent majd a polgároknak, de az ő érdekük is, hogy a köztisztviselők, kormánytisztviselők megmaradjanak, ne menjenek át máshova dolgozni, mert akkor tényleg nem lesz senki, akinél ügyeket lehet majd intézni, mondja Borosné.
Hogy pontosan hol lesz sztrájk, az titok, a szakszervezet ezeket az adatokat nem adja ki – ez majd ott derül ki, a helyszínen.
Ezek a követelések:
Legyen minden közszolgálati bérrendszer kiindulópontja a mindenkori minimálbér, a szakképzettséget igénylő munkakörökben a szakmunkás bérminimum legyen az induló bértétel, és létesüljön egy új minimáltarifa a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörökre is.
A kormányzati igazgatásban dolgozók emellett az alapszabadság visszaállítását, a sávos illetményrendszer megszüntetését, egységes juttatási rendszert, rugalmas munkaidőt, július 1-je ismételt munkaszüneti nappá nyilvánítását követelik.
Az önkormányzati dolgozók a fizetési fokozatokhoz tartozó szorzószámok emelését, a polgármesteri hivatalban dolgozók számára külön szabályokat követelnek.
A szociális ágazatban dolgozók 12 követelést fogalmaztak meg, a többi között a pótlékok helyett kiszámítható béremelést és tisztességes béreket, a szociális ágazatra fordított költségvetés emelését, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszert szeretnének.
Mindhárom ágazat közös követelése a túlóratörvény visszavonása, az, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjuk megtartása mellett dolgozhassanak a közszférában, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Kerekasztal létrehozása.
Jön a sztrájk a Metrónál is? Sztrájkbizottság alakult
Egy műszak alatt győzött a sztrájk Oroszlányban
