Bár nemzetközi összevetésben is sok pénzt költünk a családtámogatásokra, mégsem születik elég gyerek, áll az MNB 330 pontos Versenyképességi programjában, amelynek főbb pontjait itt tekintettük át. Ezért a források elköltésének hatékonyságán kell javítani.

A jegybank a csecsemőgondozási díj (csed) és a gyermekgondozási díj (gyed) 70 százalékos plafonjának növelését és a gyedplafon átlagbérhez kapcsolását javasolja, hogy a tervezett gyermekek megszületésének anyagi akadályai mérséklődjenek. Javasolja emellett az egyszeri anyasági támogatás összegének munkaviszonyhoz kötött emelését és a támogatás gyermekszámtól függő progresszív növelését. Az egyszeri anyasági támogatás jelenleg az öregségi nyugdíjminimum 225 százaléka, ami 2018-ban 64 125 forintot tett ki.

A hazatelepülő és itthon gyermeket vállaló fiatalok számára indulótőke-program bevezetését javasolják. Ennek keretében minden külföldről hazatelepülő családtag számára egyszeri meghatározott összegű támogatást biztosítana az állam, ha a következő 3 évben legalább egy további gyermeket vállalnak, és életvitelszerűen nem hagyják el az országot a következő 5 évben.

A gyermek születéséhez kapcsolódó ellátások fedezetére a terhesség 6. hónapjában egyszeri egészségpénztári támogatás bevezetését javasolják. A felsőfokú intézményben tanuló hallgatók gyermekvállalásának támogatására a jegybank szerint megfontolandó a diplomás gyed összegének további növelése, baba- és családbarát egyetemi kollégiumi férőhelyek létrehozása, a lehetséges passzív félévek számának növelése.

De javítaná a szűrőprogramok hatékonyságát is a jegybank, hogy minél kevesebb egészségügyi oka legyen a gyerektelenségnek.

Az MNB a családtámogatási rendszer munkavállaláshoz kötött elemeinek béremelkedéshez igazítását javasolja, továbbá a családi adóalap-kedvezmény rendszerének megreformálását a negatív adó engedélyezésével. Utóbbi azt jelentené, hogy azon (legális jövedelemmel rendelkező) háztartások, amelyek a kedvezményt nem tudják teljes mértékben kihasználni, támogatásban részesülnek. Javasolják továbbá a nagycsaládos anyák teljes adómentességének bővítését és a 30 éves kor előtt gyermeket vállaló anyák gyermekei után járó családi adóalap-kedvezmény növelését.

A javaslatok szerint biztosítani kellene, hogy valamennyi 2 és 3 év közötti magyar gyermek számára legyen elérhető bölcsődei férőhely; bővíteni az óvodai férőhelyek számát, hogy 2,5 éves kortól lehetséges legyen az óvodai felvétel minicsoportokba; a térítési díjakhoz való állami hozzájárulás révén támogatni a magánbölcsődék és magánóvodák igénybevételét; családbarát módon fejleszteni a köznevelési rendszert (például az ügyeletek meghosszabbítása a munkaidő végéig).

A nők szülést követő munkaerőpiaci visszatérésének támogatására az MNB az atipikus foglalkoztatási formák járulékkedvezménnyel és támogatásokkal való ösztönzését javasolja, a családbarát munkahelyi környezet kialakítását és munkahelyi gyermekfelügyeleti rendszer létrehozásának ösztönzését, a gyermekek nyári táboroztatásának támogatását, a bébiszitterek jogállásának tisztázását, állami iskolabusz-rendszer létrehozását.

Javasolják továbbá a pénzügyi rendszer szolgáltatásainak családbarát fejlesztését, ilyen például a testvérek számától függő diákhitelkamat, a gyermek előtakarékossági számla (gyesz) bevezetése; a csok vissza nem térítendő támogatásának kiterjesztését a második gyermek megszületésének ösztönzésére; a csok szabályaiban lefektetett értékek módosítását az ingatlanpiaci folyamatok követésére; a használt lakás vásárlásakor igényelhető csok esetén a 35 millió forintos értékhatár eltörlését; befektetési cél esetén a lakásvásárlási szabályok szigorítását; új városrész-koncepciók kidolgozását; az üres önkormányzati lakások hasznosítását; első lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény növelését, új lakás vásárlása esetén az illetékkedvezmény értékhatárának folyamatos felülvizsgálatát.

Javaslatokat fogalmaznak meg az építőipari kapacitások bővítésére is az otthonteremtés támogatására, amelyek az építőipari munkaerőállomány bővítését, az állami beruházások ütemezett piacra vitelét és a lakásépítések előtt álló adminisztratív korlátok oldását szolgálják. Az MNB szerint a gyermekvállalást el kellene ismerni a nyugdíjrendszerben, ezt szolgálná a felnevelt gyermekek számának figyelembevétele az induló nyugdíj összegének megállapításakor, valamint a családi adókedvezmény figyelembe vétele a nyugdíj megállapítása során. A nyugdíjrendszer demográfiai kihívásainak enyhítésére a kiegészítő nyugdíjalapokban való alanyi jogú tagságot javasolják, a munkáltatók kiegészítő nyugdíjalapokhoz való hozzájárulásának támogatását, az állami támogatások hatásosságának növelését.