Szintet lépett és stílust váltott Amerika – az eddigi, szinte megszokott kritikák helyett új jelzés érkezett: az orosz–kínai geopolitikai nyomulások aggasztják Washingtont, ha Magyarországra gondol. Erről azonban szokatlanul keményen fogalmazott az amerikai külügyminiszter, mézesmadzagnak viszont megállapodtak védelmi kérdésekben. És lehet, hogy a Gripeneket is amerikai gépekre cseréljük. Lassan összeállnak a Pompeo-látogatás részletei.
Újra meglepetést okozhat Orbán Viktor miniszterelnök: amerikai vadászgépek válthatják a svéd Gripeneket. Megbízható forrásaink szerint az értesülés “ipari pletykánál” több, de “szerződéstervezetnél” kevesebb, mindenesetre elmondásuk szerint a váltás szóba került az amerikai külügyminiszter látogatást előkészítő tárgyalásokon – ahogy hivatalosan mondani szokták: az adminisztráció már egyeztet róla.
Azt nem tudták megmondani, hogy a hat év múlva esedékes csere téma volt-e a két külügyminiszter találkozóján, esetleg Orbán Viktor dolgozószobájában, de az biztos, hogy az F16-osnál újabb és jóval drágább vadászgépek jöhetnek szóba. Ilyen forgatókönyvről hétfőn a 24.hu is írt, ezt hivatalosan nem erősítették meg. (Szlovákia egyébként két hónapja vásárolt 14 darab új F-16 Block 70/72-os típusú vadászrepülőgépet az amerikai Lockheed Martin fegyvergyártól.)
A korrupció árnyéka
Orbán Viktor 2001-ben már okozott meglepetést: a kormány ugyanis váratlanul a svéd Gripenek vásárlása mellett döntött, holott a Honvédelmi Minisztérium szakértői az amerikai F-16-osok mellett érveltek.
Nagyon erős volt a lobbi – ehhez kötődik a Lockheed Martin-botrány is, mikor fideszes képviselők “szenátorként” feltüntetve magukat azt kérték amerikai szenátoroktól, hogy a vadászgépet gyártó cég egyik vezetője legyen a budapesti nagykövet. A levelet Selmeczi Gabriella államtitkár is aláírta, ám miután kiderült, hogy akkori barátja a Lockheed Martin lobbistája, lemondott posztjáról.
Bár a hivatalos verzió szerint a svéd Gripen olcsóbb és jobb is volt, mint a felkínált amerikai gépek, a beszerzés ügyében később erősen tartotta magát a korrupció gyanúja. Több mint 10 éve amerikai és svéd lapok írtak arról, hogy a BAE Systems több millió dollárt fizetett magyarországi pártoknak, így lett befutó.
Orbán viszont 2007-ben azzal érvelt, nem az ő döntésük volt korrupciógyanús, hanem a Medgyessy-kormány 2003-as szerződésmódosítása. A Gyurcsány-kormány Gripen-bizottsága 2007-es jelentése szerint közbeszerzési eljárás nélkül szerezték be a gépeket, amely ellentétes volt egy országgyűlési határozattal is. Az évekig tartó nemzetközi nyomozásban a magyar szálat nem sikerült bizonyítani, a Gripen-lobbista osztrák Alfons Mensdorff-Poully-t 2015-ben hűtlen kezelésért ítélték el első fokon,
a vadászgép-beszerzéshez köthető korrupciós vádak alól viszont felmentették.
A lízingszerződéshez 2016-ban az Orbán-kormány is hozzányúlt, a szerződés 2026-ban jár le, ekkor lehetne megvenni a svéd gépeket.
Norvég rakétavédelmi rendszerünk lesz, amerikai rakétákkal
Névtelenséget kérő forrásunk szerint közel van a megállapodás a kecskeméti és pápai repülőbázis felújításáról is, amelyre korábban az amerikai kongresszus megszavazott 55 millió dollárt – átszámítva 1,5 milliárd forintot. Az ügy viszont nem haladt, pár hónapja panaszkodott is a frissen kinevezett amerikai nagykövet, David Cornstein a Szombatnak adott interjúban. Mint fogalmazott: nem gondolta, hogy ilyen nehéz elkölteni 55 millió dollárt. “Néha ügyvédeket kell bevonni, akik bonyolítják a dolgokat, aztán ott van mindkét ország honvédelmi minisztériuma, a végrehajtó és a törvényhozó ág, egyszóval az állami szektor komplikációi.” Nem fejtette ki, miért akad az ügy, mindenesetre ennek megoldását tekintette az egyik legfontosabb feladatának.
Mike Pompeo és Szijjártó Péter külügyminiszterek hétfői sajtótájékoztatóján végül hivatalosan két dolgot jelentettek be:
- megállapodtak egy közép-hatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzéséről
- megújítják az 1997-ben kötött védelmi megállapodást.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő azt mondja, a litvánok által is megvásárolt NASAMS II lehet a megállapodásban említett légvédelmi rendszer, amelyet amerikai AMRAAM rakétákkal szerelnek fel.
A rakéták hatótávolságáról nincs információja, de hangsúlyozza, az ilyen légvédelmi rakétákat repülők ellen szokták bevetni. A költsége nem ismert, a litvánok két ütegért tavaly decemberben 110 millió eurót fizettek a 2021-ben telepítendő rendszerért.
Tálas azt mondja, az amerikai külügyminiszterrel kötött megállapodásból nem látszik, hogy Magyarország további védelmi képességekre törekedne, pusztán a meglévőket cseréli le korszerűbbekre, éppen ezért ez nem fogja befolyásolni a magyar–orosz viszonyt.
A magyar hadsereg modernizálását beárazták az oroszok, és amíg nem olyan rakétákról van szó, amellyel adott esetben őket is lehetne támadni, nem izgatják magukat.
Márpedig eddig egyedül az Airbus katonai szállítógépeket lehet új képességként említeni.
Ami a védelmi megállapodást illeti, ennek két kényes pontja volt: az amerikai katonákat csak amerikai bíróság elé lehessen állítani, illetve a katonák és eszközök szabad mozgása. Hivatalosan itt sem ismertek a részletek, de Tálas szerint sikerült kompromisszumot kötni. Névtelenséget kérő informátorunk azt mondta, sikerült például jogi megoldást találni arra, hogy ne kelljen minden egyes alkalommal parlamenti döntés az amerikai csapatok mozgásához. A Pompeo–Szijjártó-megállapodásról jövő héten tárgyal, illetve dönt a Honvédelmi bizottság.
Nyet!
Az amerikai külügyminiszter előre közölt kívánságlistával érkezett Budapestre, a biztonsági együttműködés és a NATO elrettentő erejének (rakétavédelem) erősítésén és az energiaellátás diverzifikálásán túl
az orosz terjeszkedés elleni fellépés
Pompeo azzal a lendülettel jött, hogy “visszaveszi” a régiót Putyintól. A Political Capital ügyvezető igazgatója, Krekó Péter szerint az amerikai diplomácia irányítója szokatlanul kemény kritikákat és elvárásokat fogalmazott meg.
A külügyminiszter sürgette Ukrajna támogatását, majd azt mondta, “nem engedhetjük, hogy Putyin éket verjen barátaink és a NATO közé.” A rezzenéstelen arccal álló Szijjártó Péter mellett arról beszélt, Oroszország “soha nem lesz barátja a kisebb nemzetek szabadságának és önállóságának”, majd azzal folytatta, Kínával a “kézfogás” olyan kötöttségekkel jár, ami után Magyarország politikailag és gazdaságilag adós marad.
A látogatás előtti háttérbeszélgetéseken ennél is keményebb volt az amerikai külügyminisztérium két vezető tisztségviselője, akik azt mondták, „a magyarországi korrupció megágyazott az orosz és kínai nyomulásnak”.
Pompeo hétfőn kvázi bejelentette Amerika "visszatérését" is. Közölte, elfogadhatatlan, hogy az USA az utóbbi időben túl sokat hiányzott Közép-Európából, így vetélytársaik betöltötték az űrt. Innentől viszont eltökéltebbek abban, hogy
pozitív befolyással éljenek a régióban.
Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő ezek után úgy vélte, Amerika most leginkább a fake news, a cyberbiztonság és az ország ezekkel szembeni ellenálló képessége, illetve a gazdaság miatt aggódik, az pedig rendkívül kellemetlen Trumpnak, hogy az oroszok sok mindenben – nem egyszer sikerrel – megpróbálják megosztani az EU-t és Amerikát. Kulcskérdés, hogy Moszkva ne juthasson hozzá bizalmas információkhoz, ne szerezzen túl nagy befolyást a szövetséges országokban. Nemcsak nálunk, hanem egész Közép- és Kelet-Európában nyomulnak ugyanis az orosz hírszerzők.
Elmozdult a nézőpont
Krekó Péter szerint nagyon fontos változás, hogy az amerikaiak fókusza áttevődött az orosz–kínai geopolitikai befolyásra. A State Department nyilvánvalóvá tette, hogy jobban érti, miként függ össze a jogállamiság lebontása, az orosz–kínai orientáció és a korrupció. Pompeo szerinte azt üzente,
látjuk, mi történik itt.
Bár a külügyminiszteri sajtótájékoztatón a jogállamiság nem igazán volt terítéken, Krekó szerint Pompeo a látogatása alatt hangsúlyosan kezelte a civilek, a szólásszabadság és a demokrácia ügyét, ennek részeként találkozott a kormány által sorosistának bélyegzett jogvédő és korrupcióellenes szervezetekkel.
Tálas Péter azt mondja, Magyarországnak ma nem az amerikai, hanem az uniós kapcsolatok jelentik a prioritást. „Nem kell szerelmesnek lenni” a két országnak egymásba. Amerikának stratégiailag Lengyelország fontosabb, a balti államok rohannak a karjaikba, „mi meg szeretnénk a nagyhatalmak közötti manőverezést folytatni”.
Krekó szerint az amerikaiak most még gesztusokat tesznek – Orbán eladhatja, hogy javult a kapcsolat az USA-val –, de ez nincs ingyen. Ha az amerikaiak kérései nem teljesülnek, a viszony jelentősen romolhat, szankciókig fajulhat az ügy.
A Fidesz örül
A Fidesz mindenesetre nagyon pozitívan látja a helyzetet, Kovács Zoltán államtitkár történelminek nevezte a találkozót, Németh Zsolt, a Külügyi bizottság fideszes elnöke pedig a hvg.hu-nak azt mondta, “megtört a jég”, ez a találkozó mindent megváltoztatott, az elmúlt napok azt bizonyítják, hogy az országot ért támadásoknak nincs alapjuk.
Nem mi jelentjük a veszélyt az unióra, illetve nem csak mi tartunk gazdasági és politikai kapcsolatot Oroszországgal és Kínával.
Krekó szerint csak pár hónap múlva lehet megmondani a találkozó tényleges sikerét, ha Pompeo üzeneteit nem hallja meg a kormány, “magasabb szintről jöhetnek sokkal erősebb jelzések”.
A Political Capital szerint az Orbán-kormány a nyomásgyakorlás hatására sem lesz hajlandó átgondolni a viszonyát Moszkvához és Pekinghez, Krekó pedig azt mondja, Amerika visszatérése ellenreakciókat válthat ki, a kormány innentől a Brüsszellel szemben hangoztatott szuverenista retorikát hangosabban mondhatja az amerikai adminisztrációval szemben.
