Orbán Viktort a NYT szélsőjobboldali miniszterelnöknek nevezi már írása elején, majd rögtön rátérnek a szerzők arra, hogy a magyar kormányfő szokatlan jelenséggel, tartós utcai demonstrációval találta magát szembe.

Az ok ismert, a 400 órás túlmunkát lehetővé tevő jogszabály-módosítás, amit nemcsak itthon, hanem külföldön is rabszolgatörvénynek neveznek, „slave law.” Az amerikai lap beszámol a pénteki tüntetésről is, írásuk szerint 5000 demonstráló vonult a Sándor-palotához, Áder János hivatal elé – a hvg.hu percről percre tudósítását itt találja –, de szólnak Orbán Viktor péntek rádióinterjújáról is, ahol a kormányfő a tüntetést hisztérikus sikongatásnak nevezte.

A NYT minden igényt kielégítően írja le, mi van a törvényben, mi történt a parlamentben és mi történik az utcán, megszólaltatják többek között Köllő János közgazdászt, az MTA tagját, több százezer munkavállaló mond nemet a túlóratörvényre.

Juhász Attila, a Political Capital elemzője pedig arról beszél, az elégedetlenség hulláma elérte azokat a társadalmi csoportokat, amelyek korábban nem tüntettek. Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója pedig az Orbán-kormány idegenellenességét emeli ki, ami – ezt már Köllő teszi hozzá – súlyos munkaerőhiányhoz vezetett. És már el is érkeztünk oda, miért is kell Orbánnak a rabszolgatörvény.

Hungarians already work longer for less pay than many of their Western neighbors. Now there are mass protests against a law that would allow companies to require employees to work up to 400 overtime hours a year. https://t.co/7Q6RTLY2iH

— The New York Times (@nytimes) 2018. december 22.

A New York Times idézi a hvg.hu oldalán november végén, még a rabszolgatörvény elfogadása és a tüntetések kezdete előtt készült cikket, amiben azt írjuk, „az évi 400 órás túlóra lehetősége brutális, a dolgozók kizsákmányolásához vezethet, stresszt hoz a családi életbe, és újabb löketet adhat a külföldi munkavállalásnak.”

Megszólítjuk – és ezt idézi a New York Times – Tóth Andrást, az MTA tudományos főmunkatársát, aki azt mondja, a munkavállalók jelentős részét nehéz, a vállalkozásokat viszont sokkal jobb helyzetbe hozza a fideszes képviselők törvényjavaslata. Úgy véli, a hároméves munkaidőelszámolási keret hosszú távon sok konfliktushoz vezet.

Ez elsősorban fizikai munkavállalókat fogja rosszul érinteni, hiszen nekik különösen fontos az a pluszjövedelem, amit túlóráért kapnak. Most majd bent kell maradni, mert szuper rugalmas a rendszer, de három év távlatában lehet, hogy mégse számít túlórának a sok 12 órázás, mert máskor csak 6 órát kellett dolgozni.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkára december elején feltette a nagy kérdést: van bárki a New York Timesnál, aki beszél magyarul? A kérdést azért tette fel, mert szerinte a The New York Times szerkesztősége „álmatlanul hánykolódik a magyarországi médiaegyensúly miatt.” Vagyis Kovács szerint úgy kritizál a NYT, hogy nem tudnak magyarul (értsd: nem is értik az itteni helyzetet, ami blődség – a szerk.), ezért megjegyezük, a most szemlézett NYT-cikknek van magyar szerzője. Kárász Palkó egy erdélyi magyar újságíró (vele itt olvashat egy interjút), Patrick Kingsley, a cikk másik szerzője pedig rendszeresen ír Magyarországról, a térség szakértőjének számít.