- Most dolgozom ki a költségvetést, amit be fogok nyújtani a kormánynak. Meglátjuk, hogy van-e elég pénz.

- Mennyi pénz?

- Sok.

- Mégis: nagyságrendileg mennyi?

- Nagyon sok – kicsit több mint egy évvel ezelőtt így latolgatta a kormány új presztízsrendezvénye, a 2021-es vadászati világkiállítás tervezett költségeit a Magasles vadászblognak adott interjújában a programsorozatot miniszteri biztosként előkészítő Károlyi József gróf.

A nemzetközi rangjában és vonzerejében is rendre a tavalyi úszó világbajnoksághoz hasonlított rendezvény büdzséjének tervezete azóta persze elkészült. Februárban azt mondta róla vicceskedve Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegyletet is elnöklő miniszterelnök-helyettes: még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa Varga Mihály akkori gazdasági (májustól pénzügy-) miniszternek.

A rendezvénysorozathoz kapcsolódó beruházások végösszege még az optimista jelenlegi kormányzati becslés szerint is legalább 50 milliárd forintra rúg majd, amihez az eddigi tapasztalatok alapján bátran társíthatunk egy 1,5 és 2 közötti szorzót. (Hogy az eredeti összevetésénél maradjunk: a 2017-es úszó vébét a szükséges létesítményfejlesztésekkel együtt eredetileg 25 milliárdosként harangozták be, ám ezt már két hónappal később a duplájára emelték, a hónapokkal megrendezése után is dráguló esemény végső büdzséje pedig valahol bruttó 135 milliárd forint környékén állt meg – már, ha nem drágul tovább, bár az Átlátszó júniusi cikke alapján ebben sem lehetünk biztosak.)

Az ötvenmilliárdra saccolt keret négyötödét a rendezvényhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások emésztik majd fel – elsőként is a világkiállítás fő helyszínéül szolgáló kőbányai vásárváros területét és környékét érintő fejlesztések. Ezekre a 2017-es és 18-as költségvetésben 9,3 milliárd forintot különített el a kormány, de egy tavaly augusztusi határozattal további 1,5 milliárd forintot szignált a kiviteli és engedélyezési tervek elkészítésére (további 4 milliárdot pedig egy mindössze két megállóból álló, teljesen irracionális villamosvonal megépítésére).

Az eredetileg olimpiai helyszínnek álmodott kőbányai vásárközpont ingatlanvagyonát még 2008-ban megszerző Fonciere Polygone Hungária (FPH) Kft.-t előzőleg 2016 áprilisában, 17,28 milliárd forintért vásárolta vissza a kormány a francia befektetőktől. A Zoom.hu tavalyi cikke szerint egy felettébb különös konstrukcióban: az eszközérték duplájára rúgó árban nem volt ugyanis benne a vásárterület pavilonjainak használata, azokat 2035-ig ugyanis bérbe adta az állam a vásárokat szervező, francia tulajdonban maradt Hungexpo Vásár és Reklám Zrt.-nek.

Vagyis a 17,28 milliárdos vételáron felüli ráfordítások nagy része arra kell, hogy új épületeket húzzanak fel a területre.

A csak a Hungexpót érintő infrastrukturális fejlesztéseket múlt héten 40 milliárd forintosra becsülték a hvg.hu kormányzati forrásai – igaz, ez nem mind a világkiállítás büdzséjéhez értendő, mert az egy évvel korábbi Eucharisztikus Világkongresszusnak (illetve később nyilván egyéb rendezvénynek) is ez lesz a fő helyszíne. (A világkiállítás több szimbolikus programját a 3,1 milliárd forintból felújított, és egy tavaly nyári kormányhatározattal az Országos Magyar Vadászkamara tulajdonába adott Hatvani Vadászkastélyban, valamint a 2019-re több mint negyvenmilliárd forintból megújuló Fővárosi Állatkertben rendezik).

Ám míg a kőbányai beruházások felügyelete, ha úgy vesszük, így is-úgy is Fürjes Balázs kiemelt budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztos és államtitkár „munkakörébe” tartozik, a szervezésre egy hete önálló kormánybiztost is kapott a rendezvény.

A kormányszóvivőként nemrég leváltott, vadászszenvedélyéről a Facebook-oldalán is gyakorta posztoló Kovács Zoltán kinevezését a hvg.hu-nak azzal magyarázták magas rangú kormányzati források, hogy korábban az állami rendezvények lebonyolításáért is felelős államtitkárként hasznos tapasztalatokat szerzett a nagy tömeget megmozgató rendezvények lebonyolításában. A világkiállítás megnyitója a terveket ismerők szerint ugyanis

nagyszabású, színvonalában és léptékében augusztus 20-ához hasonlító lesz.

A kinevezésről szóló kormányhatározat szerint Kovácsnak az őt nemzetközi kommunikációs államtitkárként megillető 1 296 300 forintos illetményen túl kormánybiztosként is államtitkári fizetés jár majd (szemben a kormánybiztosi munkát díjazás nélkül ellátó Fürjes Balázzsal), és munkáját a többi kormánybiztoshoz képest kiugró létszámú, tízfős titkárság is segíti.

És ez még nem minden: a kormányhatározat szerint projektcég is alakul majd a lebonyolítással kapcsolatos teendők koordinálására. Ez utóbbi márpedig az eddigi hazai világesemény-szervezési tapasztalatok alapján szintén nem a közpénz-spórolás szinonimája: az úszóvébét szervező  Bp 2017 kft vezető tisztségviselőinek havi bruttó bére 800 ezer és 1,2 millió, míg középvezetőié 500 és 800 ezer forint között mozgott, a lefújt budapesti olimpiai pályázatért felelős cég vezetői pedig fejenként nettó 1,22-1,86 millió forint közötti fizetésükkel a miniszterelnöknél is többet kerestek.

A világkiállítás költségvetésének viszonylag friss, három héttel ezelőtti, a Magasles birtokába jutott javaslata 2018-ra, vagyis az évből hátralévő két hétre 16,1 millió, 2019-re pedig 129 millió forintot irányozna elő a kormánybiztos titkárságának. (A hvg.hu információi szerint  itt, Kovács Zoltán mellett dolgozik majd tanácsadóként a miniszteri biztosi posztjáról a volt korányszóvivő kinevezésével leváltott Károlyi gróf is.)

További 563 millió forint menne még az idei büdzsé terhére a projektcég alapítására. Bár ez utóbbi munkavállalóinak a létszámáról és vezetőinek díjazásáról nem szól a fáma, a szervezést a kormánybiztoson és a projektcégen túl egyengető, hattagú szervezőbizottság delegáltjainak is jár majd a mindenkori kormánytisztviselői illetményalap 100 százalékának megfelelő, 2019-ben összesen 3,2 millió forintos fizetés.

Program, kavalkád

A világkiállításnak csak a programjaira további tízmilliárd forintot szán a kormány a hvg.hu információi szerint: a háromhetesre tervezett esemény kísérőrendezvényeként például európai lovas játékokat rendeznek majd a Kincsem Parkban, melyhez szintén jelentős forrásokat és kormánygaranciát kap a Lázár Vilmos vezette Magyar Lovassport Szövetség. Lesznek emellett sportlövő, íjász-, kutyás és (hogy a hazai politikai-gazdasági elit tagjainak többségétől elütő hobbit választó Áder János államfő se szomorkodhasson) horgászprogramok is, a Magyar Művészeti Akadémián (MMA) pedig külön ülésszak foglalkozik majd a vadászat és a művészet kapcsolatával.

A már említett költségvetésvázlat szerint nemcsak az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) egyes megyei szervezetei kapnának milliókat a világkiállításhoz kapcsolódó helyi programok szervezésére, de százmilliós nagyságrendben jutna a pénzhez egy rakás, a vadászathoz érintőlegesen kapcsolódó szervezet is. A Magyarországi Vadászlövészek Egylete például 82+104 millió forintból szervezhet a világkiállításhoz kapcsolódó versenyeket, míg a Magyar Bocuse d'Or Akadémia 19 millió forintból mutatja majd be „a gasztronómia hungarikumaival kísérve” a vadhús és a hal elkészítésének konyhaművészetét.

A közelebbről meg nem nevezett hungaricumok promóciója összesen 50 millió forintba kerülne, de további 40 millió forintért egy országos szemétszedési akció, 12 millióért pedig a Fehérkereszt Állatvédő Liga kutya-macska ivartalanítást népszerűsítő kampánya is kapcsolódna a világkiállításhoz.

A javaslat szerint 2019 első félévére ütemezve a külsőségekre is egymilliárd – logótervezésre és -gyártásra 250, ajándéktárgyakra további 750 millió – forintot különítenének el. A tervezetből az nem derül ki, hogy a fenti negyedmilliárd annak a már bemutatott látványelemnek az utólagos elszámolása-e, amelyet a szeptember eleji putnoki vadásznapon leplezett le a világkiállítás logójaként a miniszterelnök-helyettes, vagy netán újat készítenek. Mindenesetre, ha az infrastrukturális fejlesztéseknél nem is, de a szimbolikus körítéseknél úgy tűnik, igyekszik kizárni az esetleges csúszások kockázatát a kormány: a szeptemberi vadásznapon a logó mellett már a világkiállítás speciálisan ez alkalomra készült kürtös himnuszát is bemutatták.

Ha vadászni nem is, egy jó vaddisznópörköltet vagy halászlét biztos mindenki szeret enni

– magyarázta múlt héten a hvg.hu-nak egy a szervezésre rálátó kormánytag a rendezvény létjogosultságát, vagyis azt, hogy hatvanezer magyar és ismeretlen számú külföldi vadász kedvéért megéri-e ötvenmilliárdos megarendezvényt szervezni.

Bár a (még) nem hivatalos kormányzati kommunikáció szerint a rendezvény több tízezer turistát vonzhat majd Budapestre, a tavalyi vizes vébé tapasztalatai alapján ezt érdemes fenntartásokkal kezelni: a turizmusnak adott lökés helyett valójában négy százalékkal kevesebb vendég szállt meg a világverseny idején a budapesti szállodákban és kereskedelmi szálláshelyeken, mint 2016 azonos időszakában, és a jegybevételekről is csak annyi derült ki, hogy a helyszíneken 485 ezren szurkoltak a rendezvény 17 napja alatt. Ám arról, hogy közülük hányan voltak a fizető nézők, pláne hányan az ország idegenforgalmi egyenlegét javító külföldiek, nincsenek adatok. Vagy ami igen, abból nem sok jó olvasható ki: a rendezvény szervezőinek utólagos értékelésével szemben – miszerint a vébére érkező külföldiek átlagosan 9 napot töltöttek Budapesten – a KSH szerint a fővárosban megszálló külföldiek átlagos tartózkodási ideje mindössze 0,2 nappal (2,5 napra) nőtt tavaly júliusban.