Az országgyűlés törvényalkotási főbizottsága nem engedi, hogy túlzottan enyhítsék a túlóráztatás lehetőségét kiterjesztő törvényjavaslatot. Az egyébként szintén kormánypárti többségű vállalkozásfejlesztési bizottság kedden úgy látszott, mintha meghátrálna, de a parlamenti szavazás előtti végső szót kimondó törvényalkotási bizottság csütörtök este 20 óra 9 perckor benyújtott szövege eloszlatja az illúziókat: nem csak kollektív szerződés esetén lehet több túlóra. Szavazni erről fog jövő szerdán az országgyűlés, és minden bizonnyal el is fogadja.

Érdemes végignézni a különböző változatokat. Jelenleg a Munka törvénykönyve azt mondja, hogy naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, ami kollektív szerződés alapján legfeljebb háromszáz órára növelhető. Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf egyéni indítványként, tehát előzetes egyeztetés nélkül benyújtott törvényjavaslata a 250-et emelte volna általánosan 400-ra, egyúttal törölve az utalást a kollektív szerződésre.

A vállalkozásfejlesztési bizottság ezzel szemben meghagyta volna maximum 250 órát általános szabályként, és csak kollektív szerződés esetén engedett volna 300 helyett 400 túlórát.

A Hende Csaba vezette törvényalkotási bizottság nem indokolja meg, hogy miért dobta ki a szakbizottság indítványát, de azzal ellentétes változatot fogalmazott meg. Eszerint marad ugyan alapszabályként a 250, kollektív szerződés esetén a 300 óra, de „a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján” ez felemelhető 400 órára – akár van kollektív szerződés, akár nincs. Ezt „önként vállalt túlmunkának” nevezik. Vagyis a kiszolgáltatott dolgozók egyénileg egyezhetnek bele önként vagy kényszerből a még több munkába, és a szakszervezet ebbe ott se szólhat bele, ahol van kollektív szerződés. Ez tehát az a végső alakja a szövegnek, erről dönt a plenáris ülés december 12-én.

A másik vitatott kérdésben, hogy a munkaidőkeret akár 3 év is lehet, és csak ennyi idő után számolják ki, hogy túlórázott-e valaki, semmi nem változott. Hiába mondta Gulyás Gergely miniszter a kormányinfon, hogy a kormány nem támogat egy évnél hosszabb elszámolási időszakot, erre vonatkozóan egyik bizottság se nyújtott be módosító indítványt, vagyis úgy látszik, marad a három év.