Még a saját bevallása szerint viharvert veterán Orbán Viktort is meglepte - legalábbis pénteki rádióinterjúja szerint - a kormánypárti médiában ezerrel pörgő "botrány", a névtelen migránskártyák ügye. Németh Szilárd még sötétebben látja a dolgot: szerinte súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek ezek a kártyák, sem név, sem azonosító nincs rajtuk, sőt azt is tudni véli, 60-70 millió eurót költ erre valaki. Merthogy „Soros nem mondott le arról, hogy a migránsok legfőbb támogatója és a migránsok Európába áramoltatásának legfőbb szervezője legyen és a magánvagyonából úgy értsék, hogy a spekulációból származó haszonból finanszírozza Európa tönkretételét.” 

Illetve azzal is gondja van, hogy "nem beazonosítható egy ilyen migránskártya, gondoljuk át, hogy mit művelhetnek ezzel a bűnözők. Akár terroristákat is lehet ezekkel finanszírozni. Ki utal erre pénzeket? Milyen alapon? Milyen jogon és mennyit?”

Soltész Miklós KDNP-képviselő is azt mondta a parlamentben: korlátlanul adnak oda ilyen kártyákat olyan fiatalembereknek, akiknek semmi keresnivalójuk az EU-ban.

A kormány láthatóan még soha nem ijedt meg ennyire egy olyan jelenségtől, amiről tudomása van, amelyik évek óta létezik, teljesen nyilvános, és jelenleg csak Görögországban működik.

Orbán tovább kavarta a rejtélyt: nem lehet tudni, honnan veszik fel a pénzt; teljesen szembemegy a dolog a pénzmosás elleni harccal. És azt is megígérte péntek reggeli Kossuth rádiós interjújában, "én dolgozom azért ezen", és a Fidesz EP-képviselői kérdésekkel ostromolják az Európai Bizottságot, hogy kiderüljön minden erről az ármánykodásról, amely keretében az EB névtelen bankkártyákat osztogat azoknak, akik bűnözővé és terroristákká válnak.

De ostrom gyanánt elég a számítógép keresőjébe beírni a Greece Cash Alliance szavakat, máris fény derül az "összesküvés" minden részletére:

• nem névtelenek a kártyák
• nem migránsok kapják, hanem elismert menekültek vagy menedékkérők
• nem áll mögötte bankszámla, azaz kívülről nem lehet rá utalni, csak az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a partnerszervezetek tehetnek rá pénzt
• világszerte évek óta működik ez a rendszer

De mi is ez a program?

Szó sincs migránskártyákról, mondja a hvg.hu megkeresésére az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHC. Ők is azt hangsúlyozzák, hogy kártyát csak elismert menekültek vagy menedékkérők kaphatnak. A görögországi projektben azok vehetnek részt, akik 2015. január 1-je után érkeztek Európába, elmúltak 18 évesek (családok esetén a családfő), és szigorúan beazonosították őket, azaz szó sincs névtelen, biankó bankkártyákról. A bankkártya felhasználásának feltétele, hogy a használójának Görögországban kell maradnia, ha elhagyja az országot, nemcsak hogy nem tudja a kártyát használni külföldön, hanem az egy jelzést is küld az UNHCR-nek a próbálkozásról. A tulajdonosok kötelesek megjelenni egy helyi irodában épp azért, hogy bizonyítsák, nem hagyták el az országot. Ha nem jelennek meg, nincs több utalás.

A kártya tehát épp az illegális mozgást próbálja csökkenteni.

Ez a cash based assistance vagy cash based intervention nevű támogatási forma sok helyen, évek óta működik a világ válságzónáiban. Mennyi pénzt kaphatnak a háborúk, politikai üldözés vagy természeti katasztrófák elől menekültek? Ez mindig a helyi önkormányzatokkal és hatóságokkal egyeztetve alakul ki. Görögországban a bevándorlásügyi minisztérium és az önkormányzatokkal lefolytatott egyeztetésekből a következő összegek jöttek ki:

• Ha egy egyedülálló menekült olyan táborban, szálláson van, ahol kap enni, maximum havi 90 eurót kap
• Ha nem kap enni, tehát erről is neki kell gondoskodnia, maximum havi 150 eurót, azaz 46-47 ezer forintot
• Családok többet kapnak, de a maximális pénz, amit egy ötfős vagy annál nagyobb család kaphat 550 euró havonta; ennyit kapnak akkor is, ha tíz gyerekük van

Csoda-e, ha Nikola Gruevszki nem ezt a megoldást választotta?

Miért jó ez a megoldás?

• Nem kell repülőkkel, teherautókkal messziről odahordani az élelmiszert, hanem ott helyben beszerezhető
• Nem fűtött irodákban, ezer kilométerekkel odébb dolgozó ügyintézők döntik el, mire is van szükségük a menekülteknek Bangladesben, Szíriában, Jordániában
• A menekültek támogatják a helyi ipart, helyi termelőket
• Maguk döntik el, mire költik a pénzt, nem pedig egy teherautó platójáról kapják meg az esetleg neki nem is szükséges adományt, amiből aztán kialakul egy feketekereskedelem
• Az elmaradó szállítási költségeken dollármilliókat spórol az ENSZ
• Környezettudatosság szempontjából is ez a jobb megoldás
• A menekültek földrajzilag is közelebb maradnak a hazájukhoz

A kormány persze rögtön Sorost látta a háttérben. Az UNHCR-nek ezzel kapcsolatban sincsenek jó hírei: egy Soros-szervezet sem vesz részt ebben a görögországi projektben. Az UNHCR partnerszervezetei olyan nemzetközi szervezetek, mint a Vöröskereszt, a keresztény Catholic Rescue Service, a Samarithan Purse, a Mercy Corps. A pénz jelentős részét az Európai Unió adja, 2018-ban eddig 52 millió euró ment el eddig a projektre, de hogy mennyi lesz az év végéig, azt nehéz megmondani, mert a jogosultak köre folyamatosan változik. Egyrészt kikerülnek menekültek, továbbmennek, és akkor már nem használják, nem használhatják, nem kapnak rá több pénzt. Van, aki visszamegy, és van, aki munkát szerez, mert Görögországban a legegyszerűbb munkával is jóval többet lehet keresni, mint havi 90 euró.