Hivatali visszaélést követhet el Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke azzal, hogy nem hívja össze az ítélőtáblán az összbírói értekezletet, miközben az érintett bírák több mint egyharmada ezt kezdeményezte.
A jelek szerint túlment egy határon Balla Lajos, a Debreceni Ítélőtábla elnöke. Írásba adta ugyanis, hogy nem hívja össze az összbírói értekezlet, annak ellenére, hogy azt az ítélőtábla bíráinak több mint egyharmada (valójában 26 bíróból 14, tehát több mint fele) kezdeményezte. Ezek után pedig az elnöknek nincs mérlegelése, a bírák jogállásáról szóló törvény szerint ugyanis:
az összbírói értekezletet össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte.
Balla ehhez képest csupán annyit írt a kezdeményező bíráknak, hogy:
az iratban megjelölt két kérdésre nem hívok össze összbírói értekezletet.
Indoklást nem fűzött a mondandójához. A debreceni táblabírók az Országos Bírói Tanács (OBT) közelmúltban meghekkelt póttagválasztó közgyűlése miatt kezdeményezték az ülést, az erről szóló nyilatkozatuk szerint két döntést kellett volna meghozni. Egyrészt ki kellett volna nyilvánítani, hogy a „küldöttgyűlésnek sem törvényes lehetősége nem volt, sem a választók részéről felhatalmazása arra, hogy a bírói kar nevében fogalmazzon meg és fogadtasson el nyilatkozatot”. A másik napirendi pont az új küldöttválasztó közgyűlés összehívása lett volna, de Balla egyik kérdésben sem volt hajlandó tárgyalni.
Ballát a megválasztható jelöltek hiányában botrányba fulladt póttagválasztás egyik kulcsfigurájának mondják. Az ő javaslata volt például az, hogy az ülés végén megszavazták: a tagválasztó ülés nem óhajt közreműködni a jelenlegi OBT működésében, és lemondásra szólítják fel a tanács jelenlegi tagjait. Forrásaink szerint ez talán nem független attól, hogy Ballát simán kinevezte Handó Tünde, bár a nyugdíjkorhatár elérése miatt az újabb táblaelnöki ciklusát nem tudja kitölteni. Márpedig Handó és az OBT viszonya közismerten viharos.
A debreceni táblaelnök most azonban túl messzire ment
– értékelték a történteket a hvg.hu-nak bírósági körökben.
Az összbírói értekezlet össze nem hívása miatt ugyanis fennáll a hivatali visszaélés elkövetésének gyanúja – mondják. A törvény szerint ezt a bűncselekményt az a hivatalos személy követi el, „aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen”, a hivatali kötelességét megszegi.
„A hátrány okozása, vagyis a célzat sem kérdés” – magyarázza forrásunk, mondván, az ügyben a hátrányt azzal okozta a bírósági elnök, hogy a kezdeményező bírák nem gyakorolhatták az önrendelkezési jogukat. Kérdés, hogy lesz-e, aki feljelentést tesz a történtek miatt. A következmények viszont mindenképpen meghatározóak lesznek. A hvg.hu ugyanis úgy tudja, más bíróságon, például a Pécsi Törvényszéken is kezdeményezték az összbírói értekezlet összehívását, de még ez sem történt meg, igaz, hivatalosan le sem fújták.
Az érintett debreceni bírák jobb híján nyilatkozatban tudatták, hogy: „az OBT-re vonatkozó rendelkezései feladatkijelölő és hatáskört megállapító közjogi normák. Ebből következően a küldöttek és majdan a tagok (póttagok) megválasztására vonatkozó szabályok kereteit nem lehet túllépni, határozat csak a megállapított hatáskörben hozható, minden más, nem szabályozott kérdésben határozni hatáskörtúllépést jelent. Ennek az a következménye, hogy az ilyen határozat érvénytelen, senkire sem kötelező. Az érvénytelenség miatt teljesen közömbös, hogy a szavazás eljárási szabályait betartották-e vagy sem.
A küldöttgyűlésnek sem törvényes lehetősége nem volt, sem a választók részéről felhatalmazása arra, hogy a bírói kar nevében fogalmazzon meg és fogadtasson el bármilyen nyilatkozatot.
A bíróságok szervezetéről szóló törvény szerint a szavazást mindaddig folytatni kell, amíg a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja”.
Ezzel egyre csak bővül azon bírák száma, akik úgy vélik, haladéktalanul össze kellene hívni a póttagválasztó küldöttgyűlést.
