Többet kereshetnek ezentúl a minisztériumok, a központi és a megyei kormányhivatalok munkatársai – már akik az elbocsátási hullám után megmaradtak –, de szigorúbban is foghatják őket - ez derül ki egy kedden benyújtott vaskos törvényjavaslatból.

A hivatalos indoklás szerint "a bürokráciacsökkentés és a hatékonyabb kormányzati munka érdekében, emellett a közigazgatásban dolgozók anyagi megbecsültségének javításáért, illetve a gyermeket nevelő és családot alapító kormánytisztviselők kiemelt megbecsüléséért" készült a javaslat.

A szigorú munkaerőgazdálkodás érdekében minden intézmény létszámát a kormány állapítja majd meg, és lesz egy központosított álláshely-állomány, amelyet egy "kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv" kezel. Ebből igényelhetnek státuszt a tárcák, ha szükségük van rá. Egyúttal megszüntetik azt a játékteret, amelyet eddig ki lehetett használni a betöltetlen állásokkal (a mostani elbocsátási keretszámok felét ilyenek megszüntetésével tudták le), mert a hat hónapon át betöltetlen státuszokat a kormány elveszi, a központosított álláshely-állományba helyezi.

Számos szigorú etikai és jogi előírás vonatkozik majd az érintettekre: így például érdemtelenség miatt el lehet bocsátani, aki

a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató kormányzati igazgatási szerv jó hírnevét vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja,

és az ilyen cselekedettel megvádolt hivatalnokot meg se kell hallgatni kirúgása előtt, "ha az eset összes körülményeiből következően az a kormányzati igazgatási szervtől nem várható el". Kimaradt viszont a közszolgálati tisztviselőkről szóló – a jövőben már csak az önkormányzatok munkatársaira vonatkozó – eddigi törvény hasonló mondatából ez a rész: a tisztviselő "nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely … pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné".

Felháborodást váltott ki néhány éve az a módosítás, amely szerint egy településen belül beleegyezése nélkül át lehet helyezni a tisztviselőt, ha az új munkahely és a lakóhely között tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő kormánytisztviselő esetében a két órát nem haladja meg. Ez most kimaradt, még az egészségi állapota miatt áthelyezett ember is teljes végkielégítéssel léphet ki, ha ilyen kényelmetlen lenne az új munkahely.

Viszont aki bármilyen okból távozik a kormányszolgálatból, annak legfeljebb két évre megtilthatják, hogy abban az ágazatban működő cégnél helyezkedjen el, sőt a kormányzati jogviszonyban szerzett információkat ezen túl sem használhatja fel üzleti célra. Kérdés, hogyan lehet ezt értelmezni és ellenőrizni.

Számos béren kívüli juttatásról is rendelkezik a törvényjavaslat: ilyen a lakásépítési és -vásárlási támogatás, lakbérhozzájárulás, szociális és tanulmányi segély. Kiemelten foglalkoznak az állapotos, illetve a gyerrmeket nevelő tisztviselők juttatásaival. Ezek közül újdonság a családalapítási támogatás, amelyet egyszer lehet kérni, összege legfeljebb a minimálbér ötszöröse.

Hosszú fejezet szól a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórumról és a szakszervezetekről is. Ez az eddigi szabályokban is benne volt, csak éppen az érdekképviseletek szerint nem működik rendesen. Mindenesetre itt is leírják, hogy a Fórum véleményét ki kell kérni "a munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás kérdéseiben", amibe feltehetőleg az elbocsátzások is beleértendők. A szakszervezet jogosult a kormánytisztviselők csoportját érintő munkáltatói intézkedéssel vagy annak tervezetével kapcsolatban konzultációt kezdeményezni, és véleményét szintén ki kell kérni "a kormánytisztviselők munkavégzésére, munka- és pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira" vonatkozó szabályozásról.

Részletes táblázatok határozzák meg a javasolt béreket. Egy alacsonyabb beosztású minisztériumi hivatalnok bére például havi 250 000 és 500 000 forint között mozoghat a jövő évtől, egy osztályvezetőé 700 000 és 1,4 millió, a helyettes államtitkároké 1,3 millió és 1,65 millió, a közigazgatási államtitkároké 1,5 millió és 1,9 millió között. Érdekes, hogy a politikus – tehát tisztviselőnek nem minősülő – államtitkárok jövedelméhez nem nyúlnak, vagyis aki közülük nem országgyűlési képviselő, az még az egyedileg adható, de nemrég általánosan megadott 30 százalékos emeléssel együtt is kevesebbet fog keresni, mint a ranglétrán egy fokkal lejjebb álló helyettes államtitkárok.